Az otthonunk elmenne filozófiai központnak is, csak itt nem ilyen kérdések merülnek fel hogy Hogy lehet autentikus életet élni, és Létezik-e felsőbb hatalom és Mi a boldogság, hanem Hogy került karcolás a falra, Hova lett már megint a papucsom, és Mért kell mindig ledobálni a párnákat a kanapéról a földre. Illetve hogy Éhes vagyok, mit ehetek, és Ki játszik velem amőbát. Melyekre fáradhatatlanul keressük a választ, akkor is, ha tudjuk hogy nehéz.
nightswimming 
Festés után MÁSNAP májkrém tenyér a falon…
Továbbá: “Anya nézd, gyere nézd, de nem nézed, nem ide nézel! Anya, jössz velem?”
“Jó, csak…” kezdetű mondatok – ettől kitépem a hajam.
És még: Mi ez a kupleráj? hozom a zsákot és mindent belepakolok!! – Ezt annyiszor elmondtam, hogy megunták, nem is érdekli őket. Azt mondja, jó. Úgyhogy egy nagy kukás zsáknyi játék a szekrényünk tetején honol.
Autentikus élet?!
[doktrina](#11554801)
ismerős 🙂