igazából csak a kategória miatt

kicsit nyafogok itt is hogy beteg vagyok, tudom örüljek hogy idén eddig nem (csak egyszer, de a durva részét letudtam délelőtt hogy délután tudjak menni dolgozni), de most aaaaaaaannyira nem hiányzott pont mooooooooooost

Advertisements

Mindenből van első

Akartam írni arról hogy tegnap a volt sulimba vittem Bercit a felvételijére, de igazából nem is tudom megfogalmazni milyen érzés. Szerintem túl sok érzés. Úgy érzi jól sikerült, az emojikat tudta, a lekipalit nem.

Aztán elindultam törökmogyoró-vadászatra, majd fél napot mogyorótisztítással töltöttem, végül sokadszorra is megállapítottam hogy a cukormentes édességeknek rossz az íze, de van amelyik nagyon gusztustalanul is néz ki.*

Közben eltemettük a patkánykánkat, bár még mindig odakapjuk a fejünket ha hangoskodunk hogy nem ijedt-e meg nagyon, és elindulok felé a friss popcornnal.

Ezer éve tervezem megnézni a Krémek krémjét, de mindig elfelejtem ellenőrizni mikor van, de ma véletlenül odakapcsoltam. Vicces mignon és bonbon aláfestésre tornázni.

 

*diétás mogyorókrém két változatával próbálkoztam, de nyitott vagyok ha valakinek van jól bevált receptje 🙂

Nem erről akartam írni de eszembe jutott hogy megint kértem az influenzaoltást és a doktornő abból ahogy beszúrta a tűt a vállamba megállapította hogy szoktam sportolni (mert apró hegeket érzett), úgyhogy ha nem is vagyok különösebben izmos vagy kitartó, legalább ez.

Korábban is álmodott már ilyesmit Nudli amiben a felnőttek nem segítenek. Most nem vagyok biztos benne hogy pont abban a korban van amikor a gyerekek rádöbbennek hogy a felnőttek nem mindenhatóak és nem tudják őket mindentől megmenteni, és álomban dolgozza fel, vagy ennek nem kéne ilyen fájdalmas rádöbbenésnek lenni ha jobb szülők lennénk és jobban ott lennénk amikor szüksége van ránk és megvédenénk jobban. Neil Gaiman is azt sugallja sokszor hogy a gyerekeknek rá kell döbbenni hogy az igazi rémektől nem tudják megvédeni őket a szülők, sőt az Ocean at the end of the lane még azt is állítja hogy a szülők márcsak azért sem tudnak segíteni mert nem értenek semmit, nem látják át a valóságot és fogalmuk sincs a gyerekek gondjairól.  Az M is for magic arról is szól hogy gyerekek inkább meg akarnak halni mert annyira nem érzik jól magukat a világban.

Csak a kategória miatt

A Kisangyal olvasásától a Mit tettél, Forrai Lőrinc? című novellánál sokalltam be, lehet hogy Lázár Ervinnek ezt is ki kellett írnia magából ahhoz hogy megírhassa a Hétfejű tündért, de nekem nem muszáj elolvasnom. Inkább a Graveyard bookot és a Coraline-t vettem sorra, most pedig az Anansi boysnál tartok és még mindig szeretem N.G-t, és nem unalmas (vannak írók akiknek csak 3-4 könyvük szórakoztató és eredeti).

“…but that was yesterday. Let’s start a new tomorrow, today.”

“‘That,’ declaimed Fat Charlie, wagging his finger like a prosecuting attorney going in for the kill, ‘that was the steak I bought for dinner tonight. For dinner tonight for me and Rosie. The dinner I was going to cook for her! And you’re just sitting there like a, a person eating a steak, and, and eating it, and-‘”

Amelyikben Berci elárulja mért sírt

Nyolc és fél év kellett amíg rájöttünk hogy Bercit nem lehet jó fej szülő módjára békén hagyni, hogy majd mesél magától, mert ha nem faggatjuk, akkor szépen nem mond el semmit. Kitartó faggatással viszont egy-két dolgot megtudhatunk, csak tudjunk vele mit kezdeni.

Például úgy mondta el hogy mért sírt még régebben (amit akkor nem árult el mert úgysem lehet rajta segíteni), hogy benne voltunk egy speed partiban (nem kábítószer, hanem kártya), és megzsaroltam hogy csak akkor játszunk még egyet, ha vallott. Nem bírta, de azt megengedte hogy Nudli elmondja, akinek egyik este felfedte “a titkot”. Nudli sajnos úgy emlékezett, hogy Berci azért sírt olyan lélekszakadva, mert szerinte ő, Nudli egy tökfej. Ezt elvetettük mivel egyrészt furán hat, másrészt Berci is nevetve cáfolta. Nagy nehezen kinyögött annyit, hogy arról van szó, hogy milyennek tartja a világot, ami háromféle lehet, de többet nem bírt, úgyhogy végül leírta:

szarnak

Később tovább faggattuk, és kiderült hogy azért szar a világ, mert majdnem mindig rosszul érzi magát benne, és csak nagyon ritkán boldog. Meg azért, mert idén rosszabb az iskolában mint tavaly volt, nem szereti az órákat (csak a matekot, mert ott ő a legjobb), és nem tud mit kezdeni magával a szünetekben. (Miközben mi úgy látjuk hogy szeretik a gyerekek és szoktak vele játszani, speedezni is egy osztálytársától tanult.)

 

IHateMyLifeNyuszi

Na ezzel mit kezdjünk. Elsőre annyit sikerült kinyögnöm, hogy a világon lehet változtatni, például azzal, hogy olyan dolgokat csinálunk, amit szeretünk. Kár hogy csak olyan dolgot lehet jól elmagyarázni másoknak amit magam is jól ismerek.

Ez kíváncsivá tett, hogy vajon ti milyennek tartjátok, szintén belül persze.

 

 

web polls

 

Amikor a vidám lány hosszan ecsetelte, hogy a mai kis hormontartalmú fogamzásgátlóknál mennyire kockázatos egyet is kihagyni, mert könnyen teherbe eshet az ember, és én megkérdeztem hogy nem örülne-e neki, ő meg bemutatott, az annyira meghitt pillanat volt.