Szembejött a Space Oddity című David Bowie szám, rengeteg kérdést vetve fel*, pl. hogy mért nem ismertem eddig, de mért ilyen ismerős mégis (erre egy válasz a Valerian, de gyanús hogy máshol is hallottam már) (nem beszélve arról hogy ez az első űrben készült videoklip is, amiről emlékszem hogy hallottam, de a számra konkrétan nem, de lehet hogy csak belehallgattam és valamennyire mégis megmaradt az agyamban), hogy lehet ennyire nyomasztó és felzaklató egyszerre, lesz-e még valaha olyan hogy nem ez megy a fejemben.

*amellett természetesen hogy mi történt szegény Major Tommal.

Advertisements

Life is short and/or don’t do drugs

Az előbb szembejött velem ez, elég zseniális: https://youtu.be/57ta7mkgrOU

Utána meg kellett néznem a Johnny Cash változatot amiből készült, Trent Reznort amint egy segélykoncerten egy szál zongorával énekli, egy 95-ös NIN koncertet ahol TR még kislány (és disturbing videók vannak kivetítve mögötte), és összehasonlításként meghallgattam az eredeti album számot, kivéve a másfél perc zörgést a végén. És még most meg fogom a something i can never have-et mert nosztalgikus. Nincs tanulság.

Harmadik napja a Low megy a fejemben, már az első nap ki akartam tenni de megnéztem a videóját és nagyon durva eufemizmussal élve nem igazán tetszett, de most mégis kiteszem.

Azt se értem miről szól.

egészség

Hogy ne csak mindig könyvekről és sorozatokról írjak, még decemberben beoltattam magam influenza ellen és egyelőre túléltem, idén nem volt semmilyen szövődmény, influenzás se lettem.

Idén meg elkezdtem szedni reflux-gyógyszert, hátha valamennyit javul a közérzetem meg a fáradtság és nem fáj annyit a torkom és nem köhögök annyit, egyelőre nem tudok írni a hatásáról, mivel elkaptam a családi dögrovást ami miatt rossz a közérzetem és fáj a torkom.

Végre járunk újra tornázni is, nemcsak azért örültem nagyon mert a nagy karácsonyi tunyulás után is maradt némi izmom, hanem azért is mert az oktatónknál megint nem volt zene és emlékezett hogy egyszer az én playlistemet hallgattuk és megint elkérte (így könnyebb elhinni hogy tényleg tetszett neki). Most arra is figyeltem hogy shuffle-re tegyem (múltkor meghallgattunk két Alice in Chainst, két Art of Noise-t, egy Coldplayt, egy College-t és két Deep Purple-t) (most nézem hogy ha így mennénk végig lenne egy-egy Pearl Jam és REM óra). Ma meg bekeverődött a Just Breathe, amiről megjegyeztem hogy egyesek szerint a világ legszebb száma, mire az edzéstársam megjegyezte hogy a Wish You Were Here a világ legjobb száma, és az tényleg nagyon jó szám.

Szerdán Gé készített rólam képeket amint szomorúan bámulom az esőt, de nem azért mert ki voltam borulva, hanem mert vártuk a Hundertwasser házzal szembeni pékségben hogy elálljon a felhőszakadás és néhány más házat is megnézzünk Bécsben a koncert előtt, amit később meg is tettünk. Valamint ettünk óriáshotdogot,

(s: jó nagy ez a hotdog.
g: ha már ez a neve.
s: ja, elfelejtettem hogy a riesen azt jelenti)

jó helyen álltunk sorba a koncerthez és tényleg az elsők között engedtek be minket, váratlanul az első sorba kerültünk. Annyira izgultam hogy majd összenyomnak minket, hogy többször elmondattam Gével hogy ha rossz lesz kijön velem, de nem volt semmi. Igaz hogy előttünk volt még egy vip rész is ahol szintén álltak emberek, de a kettőt egy folyosó választotta el, tehát közvetlenül előttünk nem állt senki, ezért minden feltétel adott volt hogy végre egyszer többet lássak a bandából egy-egy fejek és vállak között elkapott pillanatnál, de most is megoldódott hogy ez ne legyen. Ugyanis a közönség legmagasabb embere, akit trollnak neveztünk el, mert a 2,5 méteres magassága mellé szekrény méretű testalkattal is rendelkezett (=a vállaival takarta ki az egész színpadot), oldalról fokozatosan bekúszott elénk az első számnál, majd ott maradt.

a Hundertwasser-ház vízköpője a Pearl Jam és a Troll

Ízlés

Ma eladtak egy csomó ajándékkísérőt a gyerekek, teáztunk együtt, és hazafelé elmondták mik a kedvenc számaik. Bercinek a Skillet: Monster és a Three days grace: Animal I have become,

 

Nudlinak a Skillet: Hero és a Linkin Park: Forgotten.