Végignéztem a Good Omenst, végtelenül aranyos, jó a látvány is, a sztori is jó maradt, visszaadja a könyvet, egy dolog miatt volt hiányérzetem, hogy kimaradt az apokalipszis másik négy lovasa (Grievous Bodily Harm, Cruelty to Animals, Really Cool People, and Treading In Dogshit (formerly All Foreigners Especially The French, formerly Things Not Working Properly Even After You’ve Given Them A Good Thumping, never actually No Alcohol Lager, briefly Embarrassing Personal Problems, and finally People Covered in Fish), miközben rájuk kerestem meg is tudtam hogy nem maradt rájuk pénz és idő :(((

Meg közben Pratchettől elolvastam a Jingo-t (kicsit sötétebb hangulata volt a megszokottnál, főleg a Watch tagjai a szereplők, illetve a rossz értelemben vett nacionalizmus és a háború), most a Last Continentet olvasom, elég lassan esett le hogy az meg Ausztrália korongvilágbeli alteregója, csak a kengurunál 🙂 de nagyon cuki ez is, újra Rincewind kalandjait élvezhetem, meg külön a varázslókét.

Emellett kezdek visszarázódni a hétköznapokba, összeszedtem pár dolgot ami jó a melegben, hátha akkor nem utálom annyira (nem kell annyi zoknit mosni, nem kell kabátot meg sapkát hordani, csak egy szandálba bújok bele ha el akarok indulni itthonról, lehet sokat fürödni mindenféle vizekben, a napfény véd a depresszió ellen és ad D vitamint (de azért szedek is), más lányok és nők járhatnak szép színes nyári ruhákban, én maradok a póló-rövidgatya kombónál, vagy még aminek van zsebe, eper, málna, cseresznye, dinnye, barack, ki lehet állni az esőbe, virágzik a leander, sokat lehet fagyizni), megkaptam egy csomagot amit gondolatban már többször eltemettem az elmúlt két hónap alatt amióta megrendeltem és kifizettem (persze kiderült hogy a hiper kényelmes, merevítő nélküli melltartó sem annyira kényelmes azért, mert ez meg mellkasban szorít és viszketek a csipke berakástól) (nekem semmi se jó), illetve eszembe jutott hogy mikor megérkeztünk Izlandra még volt egy gyors telefonom amiből kiderült hogy végre egészségesebb vagyok mint eddig (eddig is az voltam, de most még jobban), úgyhogy ma gyorsan felírtam magamnak egy oltást, kiváltottam és beadtam mert a dokim szabin van.

Ja és közben fogyásban elértem az első mérföldkövet amit még olyan egy-másfél éve tűztem ki magamnak (2 kg mínusz) (csak utána még híztam 3 kilót szóval összesen 5 mínusz). Gyorsította a folyamatot az Izlandon lucia által diktált tempó, de ez a cukor nemevés is határozottan hasznosnak tűnik (még van mit fejlesztenem a módszeremen de örülök neki).

Advertisements

Először a legfontosabbat: jó volt az expanse 6 is, változtattak a történet dinamikáján és így is működött, felüdítő volt (eddig általában a közepétől elkezdődött a végső leszámolás, most nem). Aztán elolvastam három expanse novellát (The Churn, Gods of Risk, The Vital Abyss) és ezek is nagyon jók voltak, jó kiegészítés a sorozathoz, érdekes infók, de a sztorijuk is izgalmas. A hetedik rész elején kicsit gyászoltam (de nem azért), még az elején tartok, most olyan semmilyen de ez is be fog indulni már látszik. Rengeteg új karakter van, kíváncsi vagyok ezeket hogy fogják megoldani a tévében, bár ugye látszik hogy néha egyszerűsítik.

Meg ami az elejétől fura és mindig elfelejtettem leírni, hogy a könyvben a belterek ugye magasabbak és vékonyabbak, ami érthető, csak gondolom úgy döntöttek nem fognak ezzel bajlódni, de a fejük is kicsit nagyobb ami fura, mert ha vékonyabbak kisebb a medencén a lyuk, amin még kevésbé fér át egy nagyobb fej, de az utóbbi pár részben ezt már nem is nagyon hangsúlyozzák, gondolom közben elkezdték forgatni a tévésorozatot és rájöttek hogy úgyse lesz úgy.

El kéne mennem szemészetre mert romlott a szemem, ami fura mert nem az öregedős irányba hanem még mindig mínuszba, de már előre fázom tőle hogy kivárjak egy több hónapos időpontot, órákat várakozzak egy lepukkadt depressziós helyen, aztán egy fáradt kiégett orvos baszogasson hogy mért nem mentem el sokkal előbb, aztán egy csili vili szemüveges helyen várakozzak órákat hogy kiválaszthassak egy százmillió forintos keretet ami nem tetszik igazán de az árához képest még ez a legjobb (miközben az eladó magázza a kereteket), aztán rábeszéljenek az ilyen-olyan kétszázmilliós bevonatokra mert anélkül szörnyű lenne. Tegnap a Flying Tigerben láttam előregyártott mínuszos szemüvegeket, nagyon megkísértett hogy vegyek egy felest, de úgy döntöttem ennél komolyabb és felelősségteljesebb vagyok, de közben meggyőztem magam hogy mégiscsak felelősségteljesebb addig is látni valamit amíg mindezt elintézem.

Nudli a barátaival plázázni jár hétvégén, vicces. Meg röpizni is jár, szereti de az utazást utálja, meg hogy túl sok időt elvesz az életéből, nem jut ideje youtube videókat nézni. Mellette meg mindig újabb versenyeket találnak ki a suliban hogy hova mehetne még (szegény túl sok tárgyból jó), pedig ő már az eddigiekre sem akart idén, mert fárasztja, rengeteget készülnek előtte, ott meg szétstresszeli magát és utána elégedetlen az eredményével, de nem mondhat nemet. Közben meg ugyanaz a tanára aki minden ilyenbe belenyomja, behívat minket fogadó órára hogy figyeljünk oda Nudlira, mert mostanában romlott a hozzáállása, a múltkor is összecsapta a leckéjét, együtt nevetett a többiekkel órán amikor egy osztálytársa bohóckodott, és nem tudta szó szerint a szögek definícióját csak az értelmét.

Elmúlt a parám hogy hipomán lettem, visszatért az állapot hogy számba veszem a feladatokat és már attól lefáradok ezért inkább punnyadok tovább. Mondjuk a punnyadás is sok feladattal jár, ma is reggel elvittem Nudlit plázázni a haverjaival, utána egy csomó cuccot a cseriti adományboltba (ez nagyon jó volt, mindjárt írok róla), hazajöttem, leszaladtam jeges teáért mert elfogyott pedig Bercinek ma is volt edzése és utána szénhidrátot kell bevinnie a szervezetbe, Bercivel elmentünk ebédelni, hazahoztam Nudlit, beraktam egy mosást, megmelegítettem Nudlinak a tegnapról maradt pizzát, adtam nekik vacsit. Ami nyilván nem tölti ki a napot, emellett még simán kitakaríthattam/tornázhattam volna és feltölthettem volna a ketrecet vaterára (nem kell valakinek egy ketrec?), de azért nem is semmi.

Szóval nagyon irigylem Suemátrát hogy megszabadult az összes felesleges cucctól a lakásában, ez nálunk egy 4 személyes háztartásban ahol az elmúlt 17 évben nem történt ilyen, miközben több gyerekre készültünk és ezért MINDEN gyerekholmit elraktunk, kb lehetetlen küldetésnek tűnik. (Kiegészítve azzal hogy minden ilyesmire borzasztó nehezen veszem rá magam). A cseriti adományboltnak nagyon szimpi a honlapja, oda is már hónapok óta készültem, tegnap átválogattam hogy mi illik az évszakhoz, de nagyon kedves volt az eladó, mindennek örült, sőt mondta hogy gyerek rövidnadrágot, pólót is kirak, jó lehet tornaórára pl. Szóval majd megyek még. Ruhát valahogy nehezen adnék el pénzért, de pl a játékokat nem akarom mind elajándékozni mert rengetegbe kerültek és egy csomó teljesen jó állapotú, van amivel nem is játszottak egyáltalán. Kb. egy éve tervezem eladni őket, de a ketrec lenne a legsürgősebb ami szintén fél éve áll az előszoba közepén, pont azért hogy útban legyen és figyelmeztessen, ha levinném a pincébe akkor már biztos nem foglalkoznék vele soha többet. Kiírom ide hogy mára már mindenképp be van tervezve, hátha az segít.

kész vagyok magamtól, annyira képtelen vagyok nekiállni a munkámnak hogy még ide is eszembe jutott hogy mit akartam még megírni. pl. az expanse 5-ről még kifelejtettem, hogy az alapprobléma, ami a 6-ba is továbbgyűrűzött, nekem kicsit mondvacsináltnak tűnik, vagy nem is tudom. lehet hogy nem az.

és hogy amikor hallottam a swiffer nevű takarítóeszközről azonnal el is kellett rohannom beszerezni magamnak a portörlő változatát (mert a portörlés nekem hatalmas mumus), de nem vagyok vele 100%-ig elégedett, mert persze megvettem akkor már a teleszkópos nyelest, de azért bosszankodtam miatta hogy egy kis darab műanyag 1500 forintba kerül (még akkor is ha magának a kis papírcafatkáknak is elég horror ára van), aztán nem volt sehol útmutató hogy a két darabot (a nyelet és a cafatkát) hogy appkiláljam egybe, valamit működtem de persze nem úgy néz ki mint a képen (ami egy rajz), aztán bebizonyosodott hogy az otthonomban levő pormennyiségre még egy hiper-szuper porgyűjtő mágnes sem megoldás, muszáj lesz a porszívóval végigmennem a polcok tetején.

aztán megláttam hogy az aldiban lehet kapni átlátszó, flamingós/pizzás esernyőt, és az is kellett*, és ha már ott voltam körbe is néztem, és beszereztem mikroszálas portörlő kendőt is, mert az meg olcsó volt, hogy összehasonlítsam, meg mégiscsak környezetbarátabb, meg radírozható filctollat, kis öntapadós karikákat hogy megerősítsem a műanyag lefűzhető irattartók (vagy mi a neve, csak a bugyit ismerem de az hogy hangzik már) kiszakadt lyukait, “radírozós” szivacsot – amit itthon ki is próbáltam és jól letisztította az ajtókat. aztán annyira örültem a pizzás esernyőmnek hogy Nudlival készítettünk egy kis trumpot parodizáló videót vele, amire aztán megkaptam hogy nagy a seggem, pedig kb egy hete elkezdtem újra tornázni és végre egy picit fogytam is, de nyilván ez a videón még nem látszik.** de ma nem tornázhatok amíg kész nem vagyok a munkával úgyhogy most már tényleg megyek.

 

*eléggé fel vagyok pörögve, mindenféle kreatív projekteket is folytattam, befejeztem, sőt újakba is vágtam amiket be is fejeztem

**ez így elolvasva már elgondolkoztató hogy nem vagyok-e túlpörögve, de igazából én arra vágynék hogy hosszú távon beleférjen a hétbe néhány plusz dolog azon kívül hogy dolgozom, elvégzem a házimunkát és vannak gyerekeim.

Néha történnek olyan dolgok amikből úgy tűnik az Univerzum kicsit azért kedvel, vagy próbál kedvezni néha. Pl. tegnap fél 12-kor sikerült elindulnunk biciklizni, hazafelé mégsem sültünk meg mert beborult és szemerkélt is pár csepp eső, nagyon jól esett.

Addig-addig halogattam a névnaposoknak az ajándékvadászatot, amíg tegnap anyu szólt hogy még egy névnapos van, úgyhogy nem kellett kétszer mennem. Mindenkinek találtam dolgokat, amik nekem tetszenek, már csak az kell hogy nekik is. Természetesen a legtöbb dolgot magamnak találtam, bár nem mindent vettem meg, még így is lett nadrág alatt nem átlátszó bugyim, telefontöltő-védő lajhárom, tapadós kesztyűm tornához (utálom amikor megizzad a kezem és csúszkál), és átlátszó telefontokom, amiben hordhatom a bérletem és nem kell félnem hogy itthon marad (vagy csak akkor ha a telefon is) (nálam semmi sem kizárt).

Ja meg műanyag fülpiszkálót is vettem, mert a mentesre berágtam amikor utolsó munkanap nyaralás előtt még gyorsan elloholtam az átvevőhelyre ahol egy kézzel írt cetli várt hogy ma zárva vannak. De rájöttem hogy az amúgy sem az én stílusom.

Hú, most sokkal többet tudok az aszteroidákról mint eddig, bár sokkal kevesebbet mint ami az előadáson elhangzott. Most esett le hogy a hullócsillagokról nem volt szó, arról még kicsit hallgattam volna. És bár eléggé befelhősödött az ég, azért volt néhány csillag, meg bolygó (amik általánosságban a fényesebb csillagok az égen) (legalábbis én így fogalmaztam meg magamnak), láttuk a Jupitert (és az Iót, az Európát, a Ganümédeszt és a Kallisztót), a Szaturnuszt, a Polarist, egy kettős csillagot a nagygöncöl rúdjának a közepén, a Vegát, még egy kettős csillagot aminek szintén nem jegyeztem meg a nevét, és majdnem egy gyűrű alakú ködöt, de eltakarta egy felhő. Aztán eljöttünk, és elfelejtettem égtérképet venni úgyhogy még vissza kell menni. Ja és július 27-én teljes holdfogyatkozás lesz.

amikor épp nem itt vagyok mindig nagyon meg akarom írni hogy engedélyeztem magamnak hogy kipróbáljam a cicanadrág+hosszú póló kombót mint öltözet és nagyon kényelmes, és a munkatársaim egybehangzóan állították hogy ez valid összeállítás munkába, csak épp nincs zsebem, úgyhogy most olyan rövid ruhát/hosszú pólót keresek aminek van zsebe, mert szükségem van arra a biztonságérzetre hogy mindig van nálam zsepi.

valamint hogy a lords and ladies után kis szünetre vágytam és találtam még egy Richard Dawkinst az olvasómon (korábban már olvastam a God Delusiont és a Selfish Gene-t is és tetszettek), ez a Greatest Show on Earth, amiről a bevezetőben kiderült hogy az evolúciót fogja bebizonyítani, amivel nálam ugyan nyitott kapukat dönget, viszont van egy csomó érdekesség benne.

az írót eddig beképzeltnek és lekezelőnek tartottam, egyrészt mert látszik rajta hogy mennyire imád vitatkozni, de arról most inkább az az érzésem hogy nem igazán fogja hogy másoknál az érzelmek is belejátszanak a meggyőződésekbe, és ezért ha egyre meggyőzőbb érveket mond, azzal csak egyre jobban mérgesíti az embereket, szerintem ő őszintén hisz benne hogy ha minden érvet megtud a másik akkor meg fogja változtatni a véleményét.

a másik hogy nagyon bonyolult szavakat használ a magyarázatai közben, amiről azt gondoltam hogy felvág vele hogy ezt is tudja és érzékeltetni akarja hogy ő több a kis egyszeri olvasóinál, de most inkább erről is azt érzem hogy nem tudja adaptálni a fogalmazását az olvasók szintjéhez (még ha elméletben tudatában is van hogy az átlagemberek nem ismerik mind azokat a szavakat mint aki nagyon tanult és olvasott és intellektuális). szóval miközben egyértelműen az lenne a célja hogy minél szélesebb néptömegekhez jussanak el az érvei, az első oldalon elriasztja szerintem az egyszerűbb (úgy értve kevésbé tanulatlan) emberek nagy részét. mondjuk eközben meg nagyon jól elmagyaráz bonyolult dolgokat, és nem is ott használja  a nehéz szavakat, hanem ilyen általános témáknál. és még a zajérzékenységére is utalt, meg ugye teljesen egyértelmű hogy az evolúció a speciális érdeklődése, szóval eddig tetszettek a könyvei, de most kicsit őt magát is megszerettem.

Nudli megkapta az előköszöntését mert hivatalosan is kamasz lett, az igazi majd ha hazaér Gé, Bercivel meg készülünk a ballagásra, fel kell próbálja az ünneplős cuccait hogy jók-e még (azért ne kinőttben ballagjon már), meg az apja szép cipőjét, mert most azért még ha lehet nem vennénk hogy legközelebb mikor szükség lenne rá megint újat vegyünk mert kinőtte. mindezekkel együtt továbbra is hevesen ellenkezem a “kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond” mondással, ezerszer könnyebb most mint mikor kicsik voltak (értem, majd jön az a korszak amikor elkezdenek bulizni meg elmászkálni és aggódhatok hogy hol vannak, nem drogoznak-e, nincs-e bajuk, és tény hogy nekik a genetikájuk is jó ebből a szempontból, de ez azért lássuk be azon is múlik hogy eddig mit tanultak tőlünk).

viszont meg még az is jó hogy már nem fáj a csontom és tudok tornázni meg mászni meg minden.

fontos hírek (nem) (csak az utolsó)

Végül durva felhőszakadást jósoltak az osztálykirándulás idejére, úgyhogy utolsó előtti nap mégis elsiettem a decathlonba, ahol volt ezerféle esőkabát, fel is avatta mindkét gyerek. Nudli meg volt róla győződve hogy az övék (a kirándulás) szörnyű lesz de végül élvezte, csak aztán lett egy apró krízis amikor megérkeztek a Keletibe és szembesült vele hogy meg kell várni Bercit is aki fél óra múlva érkezik az ország másik sarkából, amit mondtam neki előre és nyugtázta is, de addigra mégse emlékezett, egy ideig ragaszkodott hozzá hogy hagyjuk ott, magára vessen, mért ért oda később, jöjjön haza egyedül, de végül ezt is megoldottuk. De még előtte rádöbbentem hogy bizony gyereknap, szerencsére még elég új a flying tiger hogy láttam több nélkülözhetetlennek tűnő felesleges kacatot amiket megvehettem nekik. Aztán mondjuk magán a napon nem voltam túl jó fej, mert odaadtam és mondtam hogy most játsszanak szépen kettesben a léghokival mert én tornázni fogok és hajat mosni, de persze az lett mint a pingpongozáskor hogy Nudli menőzik és oltogatja Bercit, aki ezen fél perc alatt kiakad és onnantól veszekszenek. Aztán kiderült hogy nekünk is van gyereknap és anyutól kaptunk lengetős hurkát*, szaladgáltunk is vele az udvaron, kicsit nehezebben telik meg mint vártam. Később még próbáltam minőségi időt tölteni velük és beszélgetni, de valamiért az álomnyaralás téma hamar átváltott a “hogy a legjobb meghalni” majd a “hogy a legrosszabb meghalni” témákra.

Valamint szomorkodom azon hogy a következő három hónapban ha nagy szerencsénk van lesz néhány nap amikor az éjfél és reggel hét közötti időszakon kívül is elviselhető az idő, viszont örülök mert mindjárt megyek fél szabadságra (az egyik munkahelyemről), és döbbenten figyelem magam ahogy a konyhaablakot méregetem hogy talán már megérett egy ablakmosásra (ki ez a nő?).

Jaj és van új nesztelencsiga és zorcsi is.

 

*felére csökkentve a fogyós motivációs ötleteimet**

**egyelőre úgyse aktuális a juti