Nem kéne mindig csak a családomról, írhatnék magamról is, ha végre történne valami érdekes, nem csak ilyenek hogy megkerül az alufólia de ezt nem jelzem a szomszéd felé, meg hogy befejezem a Rabbitet, elkezdem és befejezem a Schopenhauer terápiát és elkezdem az East of Edent, 3 alkalom után máris hiányzik a terápiám ha egy kimarad, megkérdezik hogy szeretnék-e főnök lenni, utólag értékelem hogy milyen nyugis időszakom volt (bár szürkének és nyomottnak tűnt), most hogy sorozatosan találnak meg a fordítások miközben egy kolléganőm két hete hiányzik és helyettesíteni kell, pedig a magánrendelésem is dugig van és a közelgő karácsony is kimutatja a foga fehérjét közeleg.

Advertisements

Ma volt a szalagavató, az egyik tánc The Art of Noise-ra volt, amiről eszembe jutott hogy milyen rég hallgattam.

És nyugtattam a gyerekeimet hogy hamarosan jön Apa, aztán bravúrosan nem pont akkor mentünk ki pisilni amikor végre tényleg jött, (aztán kimentünk pisilni), aztán nyugtattam őket hogy hamarosan vége lesz. Aztán keringőztünk, aztán néztem ahogy 50 körüli nők sereglik körül Gét és úgy vihorásznak mint a tinilányok, miközben kifejtik hogy milyen jó volt és milyen szép vékony.

Aztán hazajöttünk, és beleegyeztem hogy nézhetnek egy mesét ha közben átöltöznek és fogat mosnak, és próbáltam rábeszélni őket hogy holnap ne menjenek suliba, majd mi igazoljuk, de hajthatatlanok, nem akarnak mulasztani mert akkor pótolni kéne. Még nem dőlt el hogy ki viszi őket, mivel mi mindketten itthon leszünk.

Most pedig megtöltöm az ádventi naptárvonatot.

Eddig nyafogtam, pedig minden jó volt, ami csak visszamenőleg látszik most hogy minden fordítással megtalálnak a munkailag horror héten, amikor az ajándékokat is be kéne szerezni mielőtt a vad hordák ellepik a boltokat és kietlen pusztaságot hagynak maguk után.

Ma én mentem a gyerekekért a suliba (Nudli szerint korábban mint valaha bárki) (fél4-kor), és amikor beszálltunk a kocsiba pont végelett a Praise You-nak én meg sajnálkoztam hogy nem hallhattam az egyik kedvenc számom. Erre Nudli elmesélte hogy az ő kedvenc száma az amikor kinyílik a Hades kerbex kapuja [a beyblade-ben]. Az olyan isteni zene, mármint nem olyan jó, hanem mintha istenek énekelnének. Bercit is megkérdeztük, elárulta hogy az ő kedvenc száma 3 perc 28 másodperc, de aztán megmutatta a youtube-on, és Skillet: Hero az, amire Naruto rajongók szívesen állítanak össze montázsokat. Én is megmutattam nekik a Praise You-t, de nem voltak nagyon oda érte.

A Middleman eddig olyan hogy első rész: jaja, vicces, második rész: mi van? harmadik rész: most mi? A magyar feliraton viszont lehet nevetni, egész Tótiszos, az még hagyján hogy a “Sensei Ping will take it from here” az “Sensei Pinget most elviszik innen”, de a végén a “What does the license plate mean?”-t már egész biztos viccből fordította “Mi az engedélylemezátlag?”-nak.

Nudli kitalált egy filmet, amiben nagyon régen a tudósok feltaláltak egy gyurmát amit apokalipszis gyurmának neveztek el. Nem véletlenül, mert életre kelt és harcolt az emberek ellen. Az volt a gyurmák célja, hogy az egész univerzum gyurmából legyen, még a nap is. Mindenkit legyőztek és átváltoztatták gyurmává. A főgyurma bármivé tudott változni, a többiek csak egy formát tudtak felvenni. Pók vagy ilyesmi, de látszott hogy gyurma. Bútor formát is fel tudtak venni, valaki beleül és megfojtja. Van a filmben kaland, utazás, harc, mindenféle. Mert repülővel utaztak oda az emberek hogy legyőzzék. A végén már a fél föld gyurmából volt, de vízzel legyőzték a gyurmát, és minden visszaváltozott.