Nem kéne mindig csak a családomról, írhatnék magamról is, ha végre történne valami érdekes, nem csak ilyenek hogy megkerül az alufólia de ezt nem jelzem a szomszéd felé, meg hogy befejezem a Rabbitet, elkezdem és befejezem a Schopenhauer terápiát és elkezdem az East of Edent, 3 alkalom után máris hiányzik a terápiám ha egy kimarad, megkérdezik hogy szeretnék-e főnök lenni, utólag értékelem hogy milyen nyugis időszakom volt (bár szürkének és nyomottnak tűnt), most hogy sorozatosan találnak meg a fordítások miközben egy kolléganőm két hete hiányzik és helyettesíteni kell, pedig a magánrendelésem is dugig van és a közelgő karácsony is kimutatja a foga fehérjét közeleg.
Monthly Archives: November 2012
Ma volt a szalagavató, az egyik tánc The Art of Noise-ra volt, amiről eszembe jutott hogy milyen rég hallgattam.
És nyugtattam a gyerekeimet hogy hamarosan jön Apa, aztán bravúrosan nem pont akkor mentünk ki pisilni amikor végre tényleg jött, (aztán kimentünk pisilni), aztán nyugtattam őket hogy hamarosan vége lesz. Aztán keringőztünk, aztán néztem ahogy 50 körüli nők sereglik körül Gét és úgy vihorásznak mint a tinilányok, miközben kifejtik hogy milyen jó volt és milyen szép vékony.
Aztán hazajöttünk, és beleegyeztem hogy nézhetnek egy mesét ha közben átöltöznek és fogat mosnak, és próbáltam rábeszélni őket hogy holnap ne menjenek suliba, majd mi igazoljuk, de hajthatatlanok, nem akarnak mulasztani mert akkor pótolni kéne. Még nem dőlt el hogy ki viszi őket, mivel mi mindketten itthon leszünk.
Most pedig megtöltöm az ádventi naptárvonatot.
Eddig nyafogtam, pedig minden jó volt, ami csak visszamenőleg látszik most hogy minden fordítással megtalálnak a munkailag horror héten, amikor az ajándékokat is be kéne szerezni mielőtt a vad hordák ellepik a boltokat és kietlen pusztaságot hagynak maguk után.
Ma én mentem a gyerekekért a suliba (Nudli szerint korábban mint valaha bárki) (fél4-kor), és amikor beszálltunk a kocsiba pont végelett a Praise You-nak én meg sajnálkoztam hogy nem hallhattam az egyik kedvenc számom. Erre Nudli elmesélte hogy az ő kedvenc száma az amikor kinyílik a Hades kerbex kapuja [a beyblade-ben]. Az olyan isteni zene, mármint nem olyan jó, hanem mintha istenek énekelnének. Bercit is megkérdeztük, elárulta hogy az ő kedvenc száma 3 perc 28 másodperc, de aztán megmutatta a youtube-on, és Skillet: Hero az, amire Naruto rajongók szívesen állítanak össze montázsokat. Én is megmutattam nekik a Praise You-t, de nem voltak nagyon oda érte.
A Middleman eddig olyan hogy első rész: jaja, vicces, második rész: mi van? harmadik rész: most mi? A magyar feliraton viszont lehet nevetni, egész Tótiszos, az még hagyján hogy a “Sensei Ping will take it from here” az “Sensei Pinget most elviszik innen”, de a végén a “What does the license plate mean?”-t már egész biztos viccből fordította “Mi az engedélylemezátlag?”-nak.
A beöltözős buli tanulsága, hogy ha az ember művelt szeretne lenni posztapokalipszis témában, akkor meg kell nézni a Battle Royale-t, a Tank Girlt, a Middlemant és a Menekülés New Yorkbólt. Isolde: ha a Firefly nem tetszik haragudtam volna, de akkor nem fogok ha a Middleman nem tetszik, mert az nagyon kevés embernek tetszik.
Nudli kitalált egy filmet, amiben nagyon régen a tudósok feltaláltak egy gyurmát amit apokalipszis gyurmának neveztek el. Nem véletlenül, mert életre kelt és harcolt az emberek ellen. Az volt a gyurmák célja, hogy az egész univerzum gyurmából legyen, még a nap is. Mindenkit legyőztek és átváltoztatták gyurmává. A főgyurma bármivé tudott változni, a többiek csak egy formát tudtak felvenni. Pók vagy ilyesmi, de látszott hogy gyurma. Bútor formát is fel tudtak venni, valaki beleül és megfojtja. Van a filmben kaland, utazás, harc, mindenféle. Mert repülővel utaztak oda az emberek hogy legyőzzék. A végén már a fél föld gyurmából volt, de vízzel legyőzték a gyurmát, és minden visszaváltozott.
Gé jelmeze a szalagavató-táncra még nem készült el, én meg nem éreztem magam elég kreatívnak hogy kitaláljak valami jelmezt a szuperhősös/ posztapokaliptikus témájú halloween partyra, ezért úgy volt hogy jelmez nélkül megyek, de aznap délután még elkísértem Agnust vásárolgatni és a Hádában találtam egy blúzt ami tetszett és olyan helovínesnek nézett ki, felpróbáltam és úgy is tetszett, úgyhogy hozzáöltöztem a blúzhoz, meg vettem fekete rúzst is mert kíváncsi voltam hogy milyen (már azt is tudom milyen a fekete rúzsnyom a fogamon). Sajnos elfelejtettem dokumentálni hogy csinos voltam, szerintem mire készült rólam fénykép addigra a rúzsom már lejött és a szám a megszokott rózsaszínű volt, és szét voltam folyva a kanapén mert nagyon fájt a fejem, amihez semmi köze az elfogyasztott gintonicnak.
Kipróbáltam hogy fog kinézni a fekete rúzsnyom a poháron.
most például ez:
Co-operation comes from friendship, friendship comes from trust, and trust comes from kind-heartedness.
(Dalai “Coelho” Lama)
még mindig cuki
Gé: Tökfőzelék volt fasírttal,…
Nudli: És elefántfókával!
És okos is: Képzeld anya, ha egy autót meg egy elefántfókát megmérnének, akkor kiderülne hogy az elefántfóka a nehezebb.
Holnapután lehet hogy kiderül, hogy mégis olyasmik a legnagyobb problémáim hogy ritkán férek oda az asztali géphez, a netbookon meg nem mennek a facebookos flashjátékok és a 9gag posztok is borzasztó lassan töltődnek be. Meg hogy a facebook nem jegyzi meg a jelszavam, és hogy a dalai láma nevében coelho idézetek kerülnek fel a twitterre. Meg hogy nem terveztem (és készítettem) posztapokaliptikus rozmár jelmezt, amiben jól éreztem volna magam így kövéren is.
g: Tök sok jó játékot láttam xboxra, van NBA, NFL, NHL, Tour de France.
s: A Tour de France milyen lehet, teker, teker, teker, teker.
g: Fogalmam sincs. Nudlinak is néztem, szerintem az is tetszene neki amiben benne vannak az Up, a Verdák és az Incredibles szereplői.
s: És a Star wars-é.
g: Aha, meg a Ponyvaregény.
s: És az Avengers.
kreatív reggel
Nudli: na ki segít nekem ragasztani?
s: én. már megint lent vannak a kupakok a filctollakról!
Nudli: vártam hogy észrevedd.
(…)
Nudli: csináltam egy könyvet. ki gondolná hogy ilyen jó ötletek jutnak az eszembe.
Berci (narutót néz youtube-on): ki tervezte ezt a fülhallgatót, hogy ha nincs a fülemen, nem is hallatszik semmi.