Bercinek meg egyre mélyül a hangja, még jobban tud az orra alá dörmögni. Például most azt hogy nem igazság, neki hosszabb részből kell megírni az olvasónaplót mint Nudlinak. Elméletileg próbálják minél előbb megírni a leckét, de tegnap csak délután került rá sor és Berci azzal érvelt hogy már fáradt hozzá, ma délelőtt frissebb lesz.

A matekversenyről meg az derült ki hogy valami mégiscsak a felkészüléssel ment félre Nudliéknál, mert az osztályból senki sem jutott az első tízbe, miközben tavaly csapatban elsők lettek (osztályonként összeadják a legjobb három pontszámát), Nudli pedig tizedik. Viszont idén Bercit behívták, úgyhogy most is megyünk az eredményhirdetésre.

Nudli (a Titanicot nézi): hú, delfin, az nagyon ritka hogy delfinek ugrálnak mellettük! Apa barátja mesélte hogy ő egyszer látott delfineket. Neked mi volt a legritkább jó élményed?
Berci: hogy megszülettem.
Nudli: a múltkor meséltem L.-nek hogy volt egy kínai ovistársam akit Hahának hívtak, és pont odajött Zs. és elmesélt egy viccet, hogy kislány, te kínai vagy? Nem csak ma apukám fonta be a hajam, érted pont akkor. Annyira nevettünk.
s (a fürdőszobából fülel): 😀

Nudli környezet leckéje az volt hogy hogy rajzoljon egy képet a szeretetről, amihez volt egy idézet Teréz anyától hogy van akinek egy falat kenyérre van szüksége, másnak meg szeretetre, vagy valami ilyesmi. Nudli lerajzolt minket (egyforma ruhában, mert lusta volt különböző ruhát kitalálni) ahogy sorban állunk, ő pedig tart a kezében egy vekni kenyeret, mert ő nagyon szereti a kenyeret. Majdnem minden nap az az ebédje a suliban, sokat köszönhet neki ahogy mondani szokta.

 

A hétvégén pedig Nudli megjegyezte hogy nagy vágya hogy játsszon a régi donkey konggal, gyorsan kerestünk egy oldalt ahol lehet online, játszott 3 percet, megállapította hogy ez nagyon nehéz, majd még két percig játszott más játékokkal is az oldalon.

És kíváncsi lennék hogy a zindexesek hogyan oldanák meg a negyedikesek feladatlapját 60 perc alatt a Zrínyi matekverseny megyei fordulójában. Oké hogy ez verseny de mért kell annak is arról szólnia hogy buta vagy fiam, ülj le egyes? Nudli kb 25 ponttal kevesebbet ért el mint tavaly.  (Pedig idén is sokat készültek, jó az más kérdés hogy az a “készülés” hogy heti egy feladatlapot megoldanak otthon a gyerekek, majd a suliban nem beszélik át csak odaírják hogy melyik a jó válasz.)

Ma kiélvezhettem hogy én mentem értük, Berci ritkán mesél de most elmondta hogy sokat nevetett egész nap, mert énekórán valaki azt mondta a csácsogó madárka helyett hogy csámcsogó, aztán meg angolon word search volt a feladat és nem találták a szavakat és csomót hülyéskedtek.

Miközben olvasom vissza a blogom, és hogy milyen aranyos dolgokat mondtak a gyerekeim, Nudli nézi a Mátrixot miközben folyamatosan megjegyzéseket fűz hozzá vagy csak úgy random tényeket mesél el, pl. hogy régen a Mission Impossible-t Mission in possible-nek hallotta és nem értette mi az hogy küldetés a lehetségesben.

matekverseny előtti este

Először Nudli idegeskedett, mert Berci amikor érezte hogy egyre feszültebb a játéktól abbahagyta, mi meg mellé álltunk és nem engedtük hogy Nudli piszkálja hogy játsszanak mégis. Később Berci háborodott fel, amikor Nudli az iskolatáska bepakolása közben bénázott és ő segíteni akart neki, de nem hagyta. (Jó szóval mindkétszer mindketten idegeskedtek.) De Nudli azért azt is megjegyezte hogy izgul a verseny miatt (végül mindkettő úgy érezte hogy jól sikerült, de még nem tudni az eredményt). Mindenesetre kiderült, hogy Bercit tényleg elszomorítja hogy Nudli nem engedi hogy segítsen neki a bepakolással, a leckével meg ilyesmivel, nem érti hogy mért, amikor tőlünk meg elvárja (Nudli, hogy segítsünk).

Nudli megnézte a régi batmant is és nem tetszett neki, nekem sem. De azt hiszem annyira annak idején sem.

Hú akartam még írni arról hogy mit olvasok de hirtelen nem emlékeztem. Aztán eszembe jutott hogy a Wolf of Wall Street, de nem emlékszem írtam-e már róla, és ha igen mit. Ez úgy jellemzi is. Szóval kicsit érdekes hogy milyen a tolvajok tőzsde világa, de pl azt nem tudom megítélni hogy egyébként is ez zajlik-e most is nagyjából amit ő művelt csak ügyesebben, vagy nem. És nem értem amikor elkezdi magyarázni hogy pontosan mit műveltek. Az átjön hogy nagyon okos ember, hihető hogy egyszerre két-három gondolatmenet zajlik a fejében, sajnos ez nem jár együtt borzasztó kreatív és tehetséges írótehetséggel. És azért mégse annyira fun and games mint a film, nem vesz mindent viccre hanem sokat gondolkozik mindenen amit csinál, csak sajnos nem annyira azon hogy ez mekkora undorító erkölcstelen szemétség (azokkal szemben akiktől ellopja a pénzt, a beosztottjaival akiket kihasznál és gyakorlatilag rabszolgasorba hajt, az üzlettársaival akiket szintén átver), hanem hogy bajba kerülhet-e, vagy a családja, vagy néha eszébe jut amikor drogozik és kurvázik hogy ez a feleségével szemben nem túl szép. Ha már Leo által eljátszott szerethető szélhámos akkor inkább a Catch me if you can (nem tudom ő írt-e önéletrajzot). És túl gyakran használja az “miközben beszélt, szántam rá egy kis időt hogy megnézzem magamnak” fordulatot.

A munka is érdekes, de arról nem írok. És nagyon nehéz, de arról főleg nem.

Ma a gyerekek megvették a broforce nevű játékot és egy csomót játszottak együtt. Sokáig jól elvoltak, Berci egy idő után nagyon ideges lett, de szünetet tartott és utána megint játszottak, és nevetgéltek ha meghaltak újra. Szóval nem az elkerülést választotta egy rossz élmény után, és jobban is tudta kezelni. Nudli cukkolta, rábeszélte hogy játsszon még és mondogatta hogy ne idegeskedjen. Amikor próbáltam megbeszélni vele hogy ilyenkor egy kicsit békén kell hagyni Bercit, hangosan értetlenkedett és tovább mondogatta hangosan hogy de mit idegeskedik. Viszont még pénteken magától elhatározta hogy ami leckét tud aznap megír, és így is lett pedig nagyon sok volt, de nem is bosszankodott miatta.

Piaci rés

Néha nagyon tudnék örülni egy olyan alkalmazásnak, ami kiszűri a falamról (pl fb-on) azokat a híreket, amik már legalább ötször szerepeltek aznap. Átugorva azt a nehézséget is, hogy a különböző ismerősök és csoportok tagjai mind másik forrásból, kicsit másként megfogalmazva osztják meg hogy az apuka kifestette a kórházat ahol a gyerekét kezelték, aminek huszadszorra már nincs akkora hírértéke, mint ahogy annak sem hogy születésnapja van egy ismerősömnek akinek már kívántam, majd még hatszor hogy hányan köszöntötték már fel.

A farsang végül úgy volt hogy anyutól szereztünk öreg leia mellényt meg csizmát, és készítettem szürke parókát leiának, fehéret einsteinnek (hozzá öntapadós bajuszt és szemöldököt). Majd itthon Nudli közölte hogy nem veszi fel a fehér parókát mert ciki, egész este keresgéltem a neten menőbbet, vagy olyan szemüveget nagy orral és szemöldökkel, majd Nudli szólt hogy nem szeretne Einstein lenni, oldjuk meg valahogy máshogy hogy intelligens legyen, és Gé kitalálta hogy tartson fel egy szövegbuborékot egy bonyolult képlettel. Amiből aztán mégis az E=mc2 lett, mert azt lehetett egész nagy betűkkel felírni hogy messziről is látszódjon. Utána Nudli kiborult hogy Bercinek versenye van aznap amikor a farsang van de ő azt akarja hogy mind ott legyünk. Végül Gé megbeszélte Bercivel és Papáékkal hogy ők viszik a versenyre. Pénteken volt Berci farsangja, előadták a tréfás star wars tematikájú színdarabkájukat, saját kategóriájukban nyertek (ahogy minden felsős osztály). Nudlinak készítettem kartonból óriás play-doh dobozt, nem is cellux-al és gémkapoccsal hanem vettem kartonhoz való ragasztót (az illata alapján technocol fekete uhu tubusban, kicsit nosztalgiáztam), egész jó lett. Idegeskedtünk amikor úgy tűnt hogy egyik barátja se jön és hárman lesznek az osztályukból, de aztán megjöttek, ügyesen bemutatta a jelmezét, páran nevettek is rajta (ami jó mert viccesnek szántuk) (intelligens gyurma) (ami amúgy ilyen fura gyurma) bekerült a legjobb csapatba, idén még a tombolán is csomót nyert, Bercit meghozták anyósomék a versenyről, szóval minden jó lett. Jövőre már csak a felsős farsangra kell menni, meg azután is, azután meg Berciére már nem kell.

És elkezdtük a House of Cardst, teljesen fan lettem, Kevin Spacey nagyon szexi gonosz. (majdnem mint amilyen gyászoló terapeuta) (és ártatlannak tűnő gonosz bűnöző) (és kisvárosi apuka aki meg akarja dugni a lánya barátnőjét) (a K-Paxben nem szexi de ott is jó) (Az éjfél a jó és gonosz kertjében nem tudom mi) (abból a filmből csak arra emlékszem hogy tetszett)

Meg még elolvastam az Eastern Standard Tribe-ot, mert fent volt a kindle-n, tetszett, itt is sok mindent nem értettem (rövidítések és ismeretlen szavak amiknek egy része valószínű létezik csak nem hallottam róla, egy másik részét Doctorow találta ki), viszont nem magyarázott hosszan semmiről (bár akkor lehet hogy pár dolgot jobban értettem volna). Most a Wolf of Wall Streetet kezdtem el, így 10% körül elmondható, hogy egész jól visszaadja a film a könyv hangulatát.

És hiányzik a Silicon Valley valamint megnéztük a Limitlesst (a sorozatot), a közepétől egész jól felpörgött de azért nem az igazi, meg vannak bosszantó dolgok.

Haha Happy Friends Day-re a fb-tól kaptam egy videót az unokatesómról, a férjemről, az öcsémről, az anyukámról és a fodrászomról.

Jóban voltam néhány rezidenssel, akik akkor kezdtek el dolgozni amikor én épp leszakvizsgáztam, és őszintén, irigység nélkül örültem amikor bejelentették hogy ők több fizetést kapnak nálam (nem két forinttal), bár megértettem azoknak a kollégáimnak a felháborodását is akik negyven év lelkiismeretes munkája gyümölcseként még mindig valamivel kevesebbet vihettek haza. Kiderült hogy még mindig naiv vagyok, ugyanis biztos voltam benne hogy ennek a változásnak néhány éven belül hozzánk is fel kell gyűrűznie, ez így nem tartható hosszú távon, legkésőbb ha ők leszakvizsgáznak és lezuhan a fizetésük, borul minden. Miközben ezeket az embereket személyesen továbbra is nagyon szeretem, és örülök hogy nekik kicsit könnyebb, de általánosságban most már valódi keserűséget érzek attól hogy csak a tavaly végzett fiatal szakorvosok kapják tovább ugyanazt a juttatást, aki meg olyan debil hogy nem hagyta még itt az országot és/vagy az egészségügyet az rohadjon meg. Tuti nincs még egy ilyen ország a világon.