Azon gondolkodtam, hogy az is egy béna részmegoldás hogy nincs oep finanszírozott pszichoterápia hanem helyette van magán, mert így a többség ezt is töredéke áron vállalja mint amit külföldön elkérnek, mert különben csak a leggazdagabb réteg tudná megfizetni és a segítő szakmákban még mindig sokan vannak akiknek tényleg fontos az hogy segítsenek azokon akiknek szüksége van rá. Nagyon sok órában meg nem lehet végezni mert kiég az ember. Így marad az hogy vállal valamennyit annyiért amennyiért, néha olcsóbban ha tudja a páciensről hogy nehezen fizeti ki, néha évekig nem emel árat hiába nőnek a saját költségei, mellette dolgozik máshol is, és a bérleti díj, adózás, stb után, beleszámítva hogy egy ülés nem 50 perc munka, mert emellett van az adminisztráció, az eset összerakása fejben, a telefonok és levelek megválaszolása, adott esetben külső vizsgálatok vagy kórházi kezelés intézése, a vállalkozás vitele, önmagunk továbbképzése, szupervízió, a nehezebb eseteken, problémákon való gondolkozás, utánajárás, hogy vannak olyan terápiák amikben minden ülésre külön készülni kell, és hogy betegség, szabadság esetén, vagy ha a páciens nem jön el és nem fizeti ki, akkor nincs bevétel, ami marad abból nemhogy nem luxus szinten, hanem éppen csak megél az ember. Szóval igazából az oep finanszírozás hiányát részben a betegek, de nagyrészt a szakemberek is állják. Persze tudom hogy külföldön se jó, mert szarozik a biztosító, mindenféle igazolásokat és jelentéseket kér, csak a rövid terápiákat támogatja stb, de ott legalább van annyi. Csak hogy ne gondoljuk hogy sebaj hogy az állami megy le a vécén mert van magán. A többi szakterületet nem ismerem, lehet hogy van ahol jobb a helyzet nem tudom.

rant off.

Advertisements

Ez nagyon jó, bár valójában nem iszom kávét mert megdobogtatja a szívem, vagy forró csokit innék, ha úgy érzem olyan durva napom volt hogy most jár, vagy teát mert az kevésbé hizlal. Cserébe mind írjuk meg isoldét.

Isolde kezeit fázósan dörzsölgetve belép a Starbuckbsba és egy lattét rendel. Amikor észreveszi hogy a barista elírta a nevét, felsóhajt, “Ezért tart itt ez az ország” gondolja. Miközben a kávéját kortyolgatja és melengeti a bögrén a kezét, nem veszi elő a telefonját, hanem gondolkodik az aktuális cikkén, és szomorkodik amiatt, hogy nem Brennbergbányán van, ma a magánrendelése miatt nem ér haza időben megfürdetni a Lányt, és mert még 30 nap van hátra tavaszig.

Menetrendszerinti nyígás

Megint sikerült meglepnie annak hogy idén is lesz farsang, vagyis nem mert már Halloween tájékán is gondolkodtunk rajta. Berciéknél egyszerűbb, mert a felsősök osztályonként készülnek tréfás előadásokkal egy megadott témában, és nem kell túlspilázni a jelmezt. A tavalyi hófehérke után most kisebb váltással star wars a téma. Most tudtam meg hogy ők a 7. részből adnak elő valamit, van egy hetünk kitalálni az öreg Leia jelmezt.

Bercinek viszont továbbra is valami jópofát kell kitalálni, amivel nyerhet, de nem tartja bénának vagy túl feltűnőnek vagy mittudomén ahhoz hogy felvegye. Novemberben találtunk egy táncoló gyerek Grootot cserépben ami aranyos volt, de mostanra rájött hogy nem ismerik elegen és furán néznének, plusz nem akar táncolni. Javasoltam a miniont, mert azt sokan ismerik, rábólintott, kerestem a neten diy tutorialt ami viszonylag egyszerűnek tűnt (igen, celluxszal és biztosítótűvel készül) (nem), ki is néztem hogy a h&m-ben a nagy részét be is lehet szerezni. Mielőtt megrendeltem a cuccokat, még egyszer rákérdeztem, és nem jó a minion mert valami jópofát szeretne mint tavaly A., aki lemezlovas volt. Vagy a hőlégballont a színes lufikkal, amihez tavaly megrendeltük a 20 darab héliumos lufit, majd másnap visszamondtuk a rendelést. Aztán eszembe jutott az intelligens gyurma (ami a gyerekek között elég nagy divat, fogják tudni mi az), play-doy doboz és Einstein összekombinálását célozzuk, amire megint csak van egy hetünk, nagyon várom (nem). Jelentkezzen akinek van ősz, kócos parókája.

#160

Ezt most megosztom, hátha valaki tud albérletet cuki kétéves ikreknek.

nimbusz

Jahajj, úgy szerettem volna írni a jó dolgokról, hogy leadtam a tavalyi melóm, ami az idegösszeroppanás szélére vitt – nem túlzás, az állapotom nagyon gáz volt, csak valamiért nem hiszi el senki, ha az ember maga mondja. Az viszont nem igaz, hogy a meló a ludas, nem a meló, hanem az, hogy gyerekek mellett toltam, szabadidőmben, amely így eltűnt. Meg arról, hogy lett egy új állásom, egyelőre alakulóban, de nagyon jó helyen, jövő héten kezdek részmunkaidőben. Meg hogy a fiúk a második hetet a kezdik a magánbölcsiben, és élvezik, habár reggel kámpicsorodnak kicsit, de nem sírnak, és én sokkal jobb fej vagyok velük, mert volt pár ajándékba kapott délelőttöm múlt héten, amikor ügyeletben vártam, hátha mennem kell a kiborult gyerekhez, de nem kellett mennem. És olvashatok, és néha alszom, és a fiúk néha szavakat mondanak és esetlen mondatokat, és már tudnék én is gyerekszáj aranyosságot írni, mert kijött ilyen abból…

View original post 249 more words

A vörösáfonyák, A kockacukrok

s: hú de fáj a vádlim, nektek nem?
mindenki: nem
s: akkor rosszul síeltetek. de valamitek fáj?
Berci: nekem a lábujjam kicsit viszket.
(ma nem esett a hó, hanem szépen sütött a nap, de nem volt túl meleg és pont tökéletes volt a hó, viszont az egyik felvonónál 35 percet álltunk sorban tömegben. Mai barkóba feladványok: kifli*, a silversurfer surfje, infinity gauntlet, a vörös lámpás gyűrűje, “m” betű, eiffel torony, kardfogú tigris. Az enyémet meg ki se találták, de nem azért mert olyan nehéz volt, hanem felértünk a lifttel. Ebédnél meg arról beszélgettek hogy ha mi is a zöld lámpás szereplői lennénk akkor mikből állna az erőnk (vagy mi): Bercinek akarat és düh, Nudlinak remény és bölcsesség, Gének szeretet és remény, nekem szeretet és bölcsesség. Most meg elolvasták amit írtam, Nudli még egyszer nevetett a viccen, aztán mind nevettek a blogos nevükön.

*Gé nehezítette azzal hogy azt mondta a színére hogy barna, pedig zsemleszínű.

A hosszú autóúton először egymást szórakoztattuk azzal, hogy Gének ha lenne együttese, “A …k” lenne a neve, mint ahogy angolul is van egy csomó, amiket el is kezdtünk lefordítani, mint A bogarak, A sasok, A kovácsok (bár tudjuk hogy ezt valójában “Kovácsék”-nak kell), A fekete kulcsok, abban nem tudtunk megegyezni hogy a The Smashing Pumpkins-t hogy fordítanánk, mert szerintem A tököket összetörni az Smashing the pumpkins. De nevermind, most megnéztem és a glosbe szerint a smashing azt is jelenti hogy klassz.

Később felajánlottam a gyerekeknek hogy barkóbázzunk, gyorsan rákérdeztek a legutóbbi feladványokra (amiket amúgy ők találtak ki): semmi, minden, mindennek a fele. Gyorsan kitalálták Dezsőt, a teknőst, aztán Nudli feladta az életet, amit úgy találtunk ki hogy elkezdtük kérdezgetni hogy mivel kapcsolatos, és sok mindenre mondta hogy is, erre Berci megkérdezte hogy az élettel? és erre Nudli elnevette magát.

Később szendvicset képeztünk (hó, csúszó ember, hó), hazafelé pedig vártuk hogy megelőzhessük a hókotrót, majd az autómentőt, de végül hazaértünk.

És lehet hogy lassan ideje túllépni ezen a “nem sztrájkolhatunk, mert az a betegek életét veszélyezteti” hozzáálláson, mert most folyamatosan, éjjel nappal veszélyben van a betegek élete is, nemcsak az emberi jogaik sérülnek az állandóan túlterhelt rendszerben.