piaci rés

nem értem mért csak ilyen csokis meg almás-fahéjas zabkásákat gyártanak, simán lehetne pizzás, hamburgeres, giroszos, bratwurst ízesítésű is, meg hagymás-tejfölös, barbeque, bolognai. kacsacomb ízű zabkása. gazdag leszek. (és a bevételből létrehozok még egy mászótermet mert a kedvencünkben néha már túl sokan vannak)

Advertisements

Éjjel félálomban épp az ideális robotpartnert dolgoztam ki (aki részben olyan mint baymax a big hero 6-ben hogy monitorozza a neurotranszmitter szintemet és ha alacsony megölel és puha, emellett tetszőlegesen programozható kinézetre és jellemre is, meg pl hogy milyen kedves kis meglepetések közül válogasson véletlenszerűen, és persze mindig mondja el hogy ügyes vagyok, szép vagyok, minden rendben lesz, meg tudom oldani, meg az is hogy mennyire legyen munkacentrikus vagy házias vagy a kettő együtt, és hogy milyen nevelési elveket alkalmazzon a gyerekeknél, és ha valamilyen tulajdonsága nem jön be vagy másra vágyom akkor meg lehet változtatni bármit), vagyis egy jövőben játszódó filmet amiben mindenkinek ilyen partnerei vannak és mesterséges megtermékenyítéssel szaporodunk, de a kissé különc, egyéni, elsőre zordnak tűnő de belül meleg szívű főhős rájön hogy mégis jobb egy valódi ember partnerrel mert akkor adhat is szeretet meg törődést a tökéletlenségei ellenére is.

Ma meg találtam egy ilyen cikket ami kicsit hasonló ahhoz amit isolde említett nemrég de felbosszantott azzal hogy olyan magabiztosan kijelenti hogy a világon minden egyes ember számára az az egyetlen üdvözítő út a boldog és megelégedett élethez hogy lemondja a tévé előfizetést és földet vesz amin gazdálkodik. Miközben magam is látom a báját, és néha megkísért hogy tényleg sokkal nyugisabb lenne az élet egy tanyán, de az biztos hogy több embert is ismerek aki nagy valószínűséggel beleőrülne. Meg így ez a narratíva, hogy hagyd abba a foglalkozásod, amit utálsz, és termessz tököt és nevelj csirkét mert azt szeretni fogod, azért láthatóan fals. Az elmúlt éveket pont azzal töltöttem hogy úgy formáljam a foglalkozásom hogy szeressem amit csinálok, és a hétköznapi frusztrációk és szorongások mellett szeretem is. Egyáltalán nem biztos hogy jobban élvezném ha az év 365 napján fél 6-kor kéne kelni megetetni az állatokat, és nem utazhatnánk el soha sehova mert kiég a paradicsom meg ilyenek. Ez egy nagyon béna cikk, nem tudom mért vesztegetek rá ennyi szót tényleg.

stroboszkóp

Tegnap a Fish! előtti Uzipov koncertje alatt az egyik pislogásnál pár centivel mindenki arréb lett mint előtte volt. Ebből rájöttem hogy szakadás volt a téridő-kontinuumban, vagy kivágtak utólag egy kis időt, vagy az életem egy részét újraéltem és nem teljesen jól sikerült az illesztés. Gondolkodtam egy kicsit hogy mi történhetett hogy újra kellett élni, és hát több dolog is eszembe jutott.

Amikor jöttünk haza, Nudli kitalálta a simaszószt, amit ha valamire ráteszel akkor sima lesz, pl. a sós chips só nélküli sima chips lesz. Ha az esőre teszed, nem lesz eső. De csak hetente egyszer lehet belőle enni különben meghalunk.

Én meg közben azon gondolkodtam (nem erről jutott eszembe, hanem az útminőség miatt) (igazából olyan szó kéne ide ami a minőség ellentéte), hogy mennyire megdöbbentett amikor egyszer valami félreeső pici faluban este még földúton, reggel már sima aszfaltúton sétáltunk a bolt felé, hogy ilyen lehetséges hogy amíg mi még aludtunk kora reggel nekiálltak és máris többszáz métert haladtak. Nem értem Budapesten ugyanez miért csak minimum több hetes útlezárással és dugóval oldható meg.

Lehet hogy a simaszósz megoldaná, majd holnap megkérdezem.

Ha már úgysem csak telefonálásra használom a telefonom, olyat szeretnék ami le is méri a kajámat és egy szondával mintát vesz belőle ami alapján megállapítja az energiatartalmát.

Meg elkezdtem félni attól, hogy mikor jelennek meg a csalók akik forgalmas helyeken nekidörgölik a táskáknak és kabátzsebeknek a kártyaleolvasójukat, és néhány ezer forintokat leemelnek a paypassos kártyákról. Lehet hogy el kéne kezdenem leárnyékolós tokot forgalmazni.

spooky

Egyik napról a másikra váratlanul eltűnt itthonról egy tekercs alufólia, amire egyetlen reális magyarázat adódik, miszerint a szomszéd1 bejárkál a lakásunkba, kölcsönvette és elfelejtette/nem volt alkalma visszatenni. Amellett persze hogy megnyílt egy átjáró egy másik dimenzióba és véletlenül átesett, vagy hogy az ufók minden háztartásban összeszedik az alufóliát hogy ne tudjunk védekezni a tudatmódosító sugarazásuk ellen. (Nem, nem tettem a mélyhűtőbe, ellenőriztem.)

 

1Aki mindig kedvesen felajánlja, hogy ha elutazunk adjuk oda neki a kulcsot, hogy csőtörés vagy ilyesmi esetén be tudja engedni a munkásokat.

 

(és ez semmilyen szinten nem illik ide, de a freeblogról már a kis csillagocskák is eltűntek, és kategória alapján sem lehet válogatni, úgyhogy most már sose fogom megtudni hogy beraktam-e már a Love Shouldot)