8 éve még kiraktam a fb-ra a gyerekek bizijét, hogy milyen ügyesek voltak és mennyi dicséretet kaptak, most meg drukkolok hogy Berci végre kimásszon a több éve tartó szörnyű gödörből (már kezdett úgy tűnni hogy jobban van, de a hétvége nehéz volt neki, most megint nagyon eltűnt), Nudliért meg azért hogy a nagy önállósodásban és dolgok kipróbálásában ne essen baja. Persze még mindig nagyon ügyesek, és kapnak is néha dicséretet, ha mástól nem, tőlem 🙂 De rossz érzés hogy nem tudok segíteni a gyerekemnek (persze valamennyit tudok, és próbálok is, de megvannak a korlátaim), és hogy nem tudom mindentől megvédeni őket.

Na, már szédülök is, vagy a covidtól, amitől tartottam mert a harmadik oltástól is az volt, viszont arra van jó torna ami akkor sokat segített, de az is lehet hogy csak kimerítettem magam a héten, azon viszont a pihenés szokott segíteni.

Újranéztük a Stranger Thingst, először a negyedik évadból ami már kijött, aztán az első három évadot mert kíváncsiak lettünk hogy logikus-e a sztori. Spoiler: nem az, sose volt, az elejétől rengeteg plothole van, amibe aztán a 4. még visszamenőleg is bekavar. Másodszor is nagyon tetszett, kb mindegyik szereplőt örökbe fogadnám. A harmadik évad tényleg kicsit bénább mint a többi, nem annyira félelmetes mint amennyire gusztustalan és sokszor feleslegesen érzelgős, de azért csomószor nevettem is rajta. Most meg hiányoznak 😦

Már visszatértek a szagok, elmúlt a szappaníz a számból, és sajnos az étvágyam is visszajött – a másfél hét alatt lement 3 kg de meg is torpant. Az émelygés, itt-ott fájás (most főleg a torkom és a fejem) vagy zsibbadás (bal kar) még megvan, és nagyon könnyen kifulladok. Hétfőtől már dolgozom, a főnököm eléggé erőltette ami nem esett jól (nem tudom, ez is túlzott elvárás? hogy egy főnök hangsúlyozza hogy akkor gyere vissza ha meggyógyultál, és ne azt hogy mennyi sürgős feladat vár?), bár valószínű már anélkül is visszatértem volna. Most ebben a fázisban négyen betegedtünk le, ketten hamar jól lettek és nem tudtak otthon mit kezdeni magukkal, de van egy másik kollégám is aki szerintem túlzott megfelelésből ment vissza úgy hogy még egyáltalán nincs jól.

Amíg itthon voltam majdnem végig feküdtem, szombaton kicsit mászkáltunk a Rómain, vasárnap meg lomtalanítás volt és le kellett hordani egy csomó rossz bútort. A hétfő szörnyű volt, kb minden amivel kapcsolatba kerültem elviselhetetlennek tűnt, megváltoztatni is rengeteg energiába kerülne, nyafogtam is róla itt egy sort de túl sok lett benne a konkrét infó úgyhogy nem raktam ki. Most azt csinálom meg amit nagyon muszáj, azon kívül fekszem – halálra unom már a telefont (tumbli, facebook, chuzzle, szókereső), a könyv amit épp olvasok se köt le nagyon. Ráadásul T három napig nincs itthon, furcsa hogy pár hónapja még minden második hetet külön voltunk, most meg szörnyen egyedül érzem magam nélküle.

Most nagyon sok fura kavargó dolgok vannak.

  • Bercivel elkezdtünk járni egy társas készségfejlesztő csoportba ahol ő fejlődik, én meg segítem (mindenkinek van egy segítője) borzasztóan lelkes voltam, hogy pont ez kell neki, ő már eleve sem volt annyira lelkes mert már volt két hasonló csoportos tréninges próbálkozásunk ami nem sült el jól. de aztán meg kiderült hogy ez nagyon nehéz neki, ő szíve szerint kihátrálna belőle de a csoport vezetői végtelenül segítőkészek és kedvesek, most azon dolgozunk hogy végig tudja csinálni. közben sulit is keresünk, talán ez könnyebbség hogy az most nem elvárás, mert az egyikben szeptemberre ígértek próbahetet, a többiből semmi pozitív nem jött.
  • közben covidos lettem, pedig már azt hittem én leszek a személy a világon aki a legtöbb negatív tesztet végezte (mert gyakran fáj meg kapar a torkom és sosem akartam senkit megfertőzni ha esetleg mégis az) és megúszta a fertőzést, de nem, most hogy már nincs is, (persze nyilván van, az ismerőseim között tudok legalább 10 esetről az elmúlt hónapban) elkaptam (én is lazábban kezeltem már a maszkhordást). rosszul is voltam, 3 napig láz és minden fáj, aztán meg mindenféle más jött: hol itt fáj hol ott, fáradékonyság, émelygés, szédülés, étvágytalanság, köhögés, zsibbad a nyelvem vagy a szám, nem érzek szagokat, mindennek szappan íze van, mindenen elsírom magam. ezekből sok máskor is előfordul velem, de a szagok és az étvágy új. nagyon vigyáztam hogy ne kapják el T gyerekei, úgy tűnik nem kapták el.
  • Nudli átjött múlt hétvégén de hamar el is ment, mert programja volt, közben mindenféle stressz érte, végül gyalog ment vissza. még előtte belátta hogy valamiben ő hibázott, amiért nagyon megdicsértem mert ez nem jellemző rá. a héten (is) a másik helyen van mert tőlünk nagyon messze lenne a suli, közben meg Gé el van utazva, nem tudom hogy viseli (Nudli). ma meg szülinapja van de egyelőre nem tudtam elérni telefonon.
  • T sem kapta el a ragályt csodálatos és örömteli módon, nagyon aranyos és támogató, biztat hogy maradjak itthon amíg nem vagyok jól, (mert közben bennem megy a viaskodás hogy mi legyen, mi lesz mindennel és mindenkivel nélkülem), ma ő vitte Bercit pszichológushoz.