Csak a szokásos bénázás

  1. a képregényboltban csak készpénzzel lehet fizetni
  2. megyek az automatához itt ahol lakunk, mert azt ismerem
  3. műszaki hiba miatt nem ad pénzt (egyébként minden mást csinál, ugyanúgy beveszi a kártyát, kéri a pin kódot meg hogy mennyi pénzt szeretnék, szóval ettől az egy apróságtól eltekintve teljesen jól funkcionál)
  4. az internet szerint az oktogonnál (ahova megyek) felújítják az otp-t de az automata üzemel
  5. nem
  6. de van egy jelzés hogy pár percre onnan van egy másik otp
  7. de ott nincs automata
  8. sorszámmal hamar sorra kerülök, a hölgy közli hogy 1,5% a pénzfelvétel, de kedvesen megnézi a kártyámat és felvilágosít hogy van még két ingyenes pénzfelvételem a hónapra, ami más bankok automatáinál is ingyenes, pl amik az oktogonnál vannak
  9. innen már simán ment minden, és most talán egy darabig emlékezni is fogok erre
Advertisements

Szerencsére mindkettő jó fordítás

Nemrég a számítógépen kutakodva megtaláltam A sündisznó eleganciáját angolul, megörültem neki és feltettem a kindle-re, később ráébredtem hogy ez egy francia könyv de mindegy azért elolvastam. Aranyos volt, az elején kicsit sokat hangsúlyozta a két főszereplő hogy ők milyen okosak, kicsit úgy éreztem mintha nagyon butának tartanának aki egyszeri említésre nem érti meg. Aztán lassan folydogált a történet, aztán egész beindult, majd a végét irtózatosan elrontotta az írónő, nem is értem mért nem szólt a kiadója vagy egy barátja vagy valaki. Na mindegy.

Találtam egy Hermann Hessét is, régen olvastam tőle a Demiant és tetszett, csak akkor még nagyon okkultnak tartottam. Most elkezdtem a Siddhartát, ó most esik le hogy most meg egy német könyvet olvasok angolul, gratulálok magamnak.

nem minden napom ilyen szürreális

6.30 – megszólal az ébresztő
7 – kiléptek a britek, hova tűnt fél óra, akkor most gyorsan összepakolok mindent
7.01 – miért szédülök ennyire
7.03 – nem lehet máris 28 fok kint, nyissunk ki mindent még jobban, biztosan lehűl egy kicsit a lakás
7.03-7.21 az egyéb tevékenységek között a hőmérő gyakori nézegetése
7.21 – még melegebb lett, csukjunk be mindent
7.45 – felöltöztem, most már tényleg pakolok, csak gyorsan nyomtatok receptet anyuéknak
7.48 – kifogyott a festék, gyorsan felírom kézzel
7.52 – most már tényleg fel kell ébreszteni Bercit
7.53 – hol a gyerekek papucsa
7.55 – Bercié megvan, de szakadt. most már így marad. nem túl kellemes szédülve fel alá rohangálni és pakolászni
8.05 – Nudlié is megvan
8.15 – végre elindulunk
8.30 – ideje lenne anyuéktól elindulnom dolgozni, most kezdődik a munkaidőm
8.42 – három perc múlva be kéne mennem az első beteghez, de legalább megtudtam hogy anyu nem rákos
8.44 – apu harmadszor mondja anyunak hogy most már engedjen elindulni
8.54 – beértem, szerencsére tegnap elnéztem a naptárt, még van időm
8.45 – 15.25 – próbálok dolgozni miközben 48 fok van, még mindig szédülök és folyton pisilni rohangálok mert megittam több liter vizet hogy hátha nem fogok szédülni, de azért kitartóan iszom is, patakokban ömlik rólunk a víz, próbálom úgy tesztelni a (jóképű, okos, velem egykorú) páciens válaszkészségét hogy nem osztok meg túl személyes infókat magamról, szervezzük az esti buliba ki-és hazajutást
15.25 – hazasietek a bulikajákért és megetetni a patkányokat
16.13 – 00.07* jé, tényleg létezik finom pálinka,  jé egy ideig nem szédültem, itt is borzasztó meleg van +még mindig nagyon meleg van 685x, buli, ízeltlábúak, ízeltlábúak nedveiről folytatott hosszas, explicit társalgás, annak elvetése, hogy a máklikőr körbeadásával párhuzamosan mindenki sorolja fel körönként egy-egy pszichiátriai diagnózisát is, ezerféle, több tonna étel és több hektoliter ital** elfogyasztása, borzasztó zenék meghallgatása***, sok egyéb mellett a kollégáim időnként olyan furcsa jeleket adnak mintha kedvelnének
00.07 – egy hintaágyban fekszem, körülöttem borzasztó zenére ugrabugrálnak, valaki kiabálja hogy nincs rajta melltartó
00.11 – 02.08 megbeszéljük hogy az élet gonosz és igazságtalan, viszont senki nem akar sem barkóbázni, sem mister x-ezni****
02.58 – helló éjszakai busz, nem gondoltam hogy ma találkozunk
03.32 – a patkányok úgy tesznek mintha szellemet látnának, amikor zuhanyozás után kilépek a fürdőszobából (úgy sejtettem jobban fogok aludni rászáradt izzadtság, szúnyogriasztó és tetűnedv nélkül) hogy igyak még egy pohár vizet egy nurofennel
03.33 – na most délig alszom zavartalanul
03.33 – 09.02 – besüt a nap, pisilni kell, szomjas vagyok, most már be kell csukni mindent mert meleg van. thank god a légkondiért.

Ma ellensúlyoztam a tegnapot, eddig jól haladok, este 9 és nem csináltam semmit. Csak enyhén lettem másnapos amit egész jól viselnék, csak attól szenvedek hogy reggel úgy éreztem hogy a halolaj kapszula a torkomon akadt és eléggé fáj.

 

*blöffölök, nem az órámat nézegettem egyfolytában
** ami ugye nálam több decit jelent de mindegy
*** legtöbbjüké többször, mert aki kérte elfelejtette hogy már volt
****ilyenkor még jobban értékelem a már-már barát jellegű ismerőseimet akikkel majdnem minden buliban dixitezünk

Expectation: gyorsan összeütök egy meggyes sütit, hiszen az könnyű, aztán sietek a buliba: négykor elkezdem, fél óra alatt összeállítom, fél óra alatt megsül, negyed óra alatt kihűl és felvágom, háromnegyed óra alatt odaérek.
Reality: egy óra alatt összeállítom (lassú vagyok, meggyet kell magozni, lassan magozok meggyet), már negyven perce bent van a süti aminek a recept alapján nem kell 20 perc, a teteje kezd szétégni, a közepe folyékony (mégis nagyobb tepsibe kellett volna rakni hogy ne legyen ilyen vastag), megnéztem és nem háromnegyed hanem egy óra az út – minimum egy órával később érek oda mint akartam.

Délelőtt sikerült lekötnöm Gé figyelmét mr. a sorozatos listájával, fürdés közben végigolvasta, mindet lecsekkolta az imdb-n és ami tetszett, felvette a saját listájára, ezalatt kényelmesen elkezdhettem a bailey’s-es sajttortát (amit nem próbáltam ki előre, így nem tudtam hogy több bailey’s is mehet bele nyugodtan, a krémet legalább dupla adagban érdemes elkészíteni és a 40 perc sütési idő túl sok, főleg ekkora mennyiséghez; illetve nem olvastam el rendesen, így nem figyeltem hogy előtte még pihentetni is kell a tésztát), csak mivel nem olvastam el rendesen, és így nem figyeltem hogy előtte még pihentetni is kell a tésztát, forrón vittem át anyuékhoz, és ebéd utánra nem hűlt ki, kénytelenek voltunk anyu nutella tortájából oltani a tortaéhségünket, de azért délután udvariasságból mindenki evett belőle.

Visszakerestem a blogban hogy a tervezett bejegyzéshez belinkeljem az előzmény, de kiderült hogy az előzmény (2009-ben) szinte szóról szóra ugyanaz mint amire ma ráébredtem. Annyival tudnám kiegészíteni hogy nemcsak attól akadt ki Jézus amikor a tanítványai elaludtak körülötte a kertben, hanem pl. azt is szóvá tette hogy 10 ember közül akiket meggyógyított csak egy jött vissza megköszönni.

A következő lépés 0,1%-át is megtettem, (pozitív visszajelzéseket kapni és értékelni), idegen környezetben van amikor működik, viszont olyanok között nehezebb változást előidézni akik már régóta ismernek és elkönyveltek valamilyennek.

Bamba

A mai napomat azzal tudnám jellemezni, hogy megfogtam szabad kézzel a sütőben a tepsit.

(totally unrelated)

A gyerekek viszont nőnek: Nudli 121 cm és 21 kg, Berci 136 cm és 29,8 kg. Mindkettő úgy emlékszik hogy legutóbb a Nagyinál nehezebbek voltak – rájuk másképp hat a nyaralás. De lehet hogy kicsit másképp mér a mérlege, vagy több ruha volt rajtuk. Meg most rákattantak az egy perc és nyerszre.