17

Ma négyesben elmentünk téblábolni a Madách térre, kicsit szomorkodni a helynél ami vasárnap zárva van, aztán a turisták és részeg hajléktalanok gyűrűjében átsétálni a Zingbe, megtömni magunkat hamburgerrel, onnan pedig a cat caféba tovább tömni magunkat, és főleg csak gyönyörködni a cicákban akiknek kicsit tömegundoruk volt. Meg én barátkoztam egy kislánnyal is. Útközben sokat beszélgettünk youtuberekről, animéről, meg játszottunk would you rathert, egy csomó fogós kérdéssel kerültünk szembe. (pl
– inkább leülnél öt év börtönt vagy kifizetnél egy tízmillió dolláros büntetést
– szívesebben szerepelnél a kedvenc színészeddel egy filmben vagy kapnál 250000 dollárt
– inkább elégnél vagy halálra fagynál
– ha Gét és engem, meg még 50 általunk ismeretlen embert elrabolnának, és Gének el kéne döntenie hogy engem végezzenek ki vagy az 50 embert, mit választana
– inkább elfogadnál egy kényelmes időgépet vagy egy luxus-teleportot (itt általam esett néhány szó a Hyperionról) (inkább teleport, mert az már azt jelenti hogy a jövőben vagyunk, és időgéppel is oda mennék)
– inkább elfogadnál egy yachtot hajóskapitánnyal vagy egy limuzint sofőrrel
– mi lenne jobb, ha többet nem kéne iskolába járnod, vagy ha végigjártad az iskolát, nem kéne dolgoznod (ezt én kérdeztem a gyerekektől)
– ha olyan helyen élnél ahol mindig kellemes 25 fok van, vagy ha lenne egy dobozod ami bármilyen ételt és italt elkészít amit megkívánsz

A tizenhatodikat úgy ünnepeltük, hogy véletlenül úgy jött ki hogy pont aznap nem dolgoztam, de azért korán felkeltünk* hogy kiérjünk a tömeg előtt a strandra, ami sikerült is, és a strandsátrat is elvittük magunkkal. Utána amikor épp nem felváltva mentünk be a gyerekekkel az élménymedencébe, vettünk sültkrumplit, igazi magyar hamburgert, hekket, palacsintát**, játszottunk jungle speedet (végül Nudli is, és nem is lett ideges, amiben segítette hogy végig vezetett majd megnyerte), youtube videó segítségével összecsuktuk a sátrat. Itthon megnéztünk legalább ezer*** fotót a táborról, a gyerekek meg meséltek. Jó volt még jobban belelátni az ott töltött mindennapjaikba. Például kiderült hogy Nudli majdnem végig ugyanazt a pólót hordta, mert ujjatlant nem akart mert a barátai rövidujjúban voltak, annyit meg nem turkált hogy megtalálja a többi rövidujjú pólóját. Berciről meg kiderült hogy kétszer is szerepelt az esti programok során, egyszer énekelt, egyszer meg ő volt a mesélő, amiket magától nem mondott el. Ezután gyorsan elaludtak, mi pedig elkezdtük nézni a Parks and Recreationt, aranyos de azért elég fárasztó, remélem hamar átterelődik mások kalandjaira Leslie idióta parképítéséről.

*rajtam kívül valójában mindenki magától kelt.

**a tábor egyik nagy eredménye, hogy a gyerekeink megszerették a palacsintát.

***ebben kivételesen nincs költői túlzás.

Szenvedek hogy meleg van és mindenki szabin van de én csak 3 hét múlva megyek és addig dolgoznom kell, és csomó beteg jön azzal hogy utálja a munkahelyét, dolgoznia kell, nagyon fáradt és kimerült (és a háziorvosok valamiért azt gondolják hogy nekünk erre van valami megoldásunk és odaküldik).

Viszont Berci az utolsó nap jött haza a táborból a többiekkel együtt, lebarnulva és megnyúlva, a csuklóján egy karkötővel amit ő fűzött fából készült gyöngyökből. Úgy nézett ki mint egy szörfös amíg le nem vette a pólóját és nem látszott hogy a felkarja közepéig fehér. Egész lelkesen mesélt, és másnap meg már ugyanúgy gyilkolták egymást Nudlival mint régen.

És a házassági évfordulón végre megnéztük a Grand Budapest Hotelt, nagyon tetszett.

És tegnap összefutottunk mamintivel kicsit beszélgetni, kitaláltuk hogy keresünk valakit aki szervez szociális készségfejlesztő tanfolyamot felnőtt autistáknak, ami utána kötetlenebb klubbá alakul át, mert mi nem vagyunk szervező személyiségek.* Meg mindenféle másról is, meg azt is megbeszéltük hogy majd szervezek dixit partit.** Később ránk sötétedett.***

 

*igazából még azt se döntöttük el hogy keresünk valakit. Csak álmodoztunk róla hogy milyen jó lenne egy ilyen csoport.

**erre hajszálnyival több az esély hogy tényleg megvalósul.

***a gödörnél olyan sok ember gyűlik össze péntek este hogy az óriáskerékről egész biztos feketének látszik a medence környéke.

13.

Szóval tegnap elmentünk hajókirándulni. Mert vasárnap ki akartuk próbálni a BKV hajót, mert a gyerekek még sosem hajóztak, de végül örültünk hogy nem fértünk fel rá mert legalább 100 éves szardíniásdoboznak tűnt ahogy közelített. Ezért inkább elhajóztunk valódi kirándulóhajóval Szentendrére, amin lehetett ülni és szaladgálni is, meg felmenni a tetőre körülnézni ahol már nem volt hely mert az utolsó pillanatban érkeztünk. Amikor már főleg csak erdő volt a látnivaló mindkét oldalon, és az iPod is lemerülőben volt, játszottunk szópókert.

Ez nagy öröm nekem, mert a tapasztalatom szerint az ismerőseim már kevésbé szeretnek játszani mint régen, vagy azért mert idősebbek, vagy mert nem ugyanazok, és ők régen sem szerettek annyira játszani, mint régen a régi ismerőseim. De a gyerekek zsenge korukhoz képest már nagyon ügyesek, és egész jól helyettesítette a visítozós rugdosódást is.

Szentendrén bravúrosan megtaláltuk a palacsintás helyet, és később a HÉV végállomást is. Attól kezdve hosszan szenvedtem a meleg miatt, Gé pedig nem volt túl megértő, amire természetesen nem haboztam mielőbb rámutatni (mert én is sokszor megkaptam már tőle halálos náthás, húzódásos és egyéb megbetegedései során hogy nem vagyok elég együttérző).

Miután megszabadultunk a kölköktől, vacsoráztunk a TGI Fridaysben (finom volt és a hely is jól néz ki, csak nem túl olcsó). Abból gondolom hogy ide is főleg külföldiek járnak, hogy először mindenki angolul szólt hozzánk, és hogy az étlapon a kaják neve csak angolul szerepel. Majd a desszerttől megfosztva magunkat átsiettünk a Corvin fesztiválra esőben csápolni a The Mindblow-nak.

Aztán hazajöttünk.

megnéztük az Eredetet

Kanyargós folyosókon vonultunk, kihalt bevásárlóközponton vágtunk át egyre kevesebbedmagunkkal, közben előadtam hogy ez csak egy jól megcsinált akciófilm, Gé meg ideges lett rám, ebben nagyon nem hasonlítunk. Kijutottunk a kihalt parkolóba, később a kocsiban ültünk, Gé törölgette az ablakról a másik kocsi ablaktörlőfolyadékát, vagy lehet hogy mégis eső volt. Gondolkoztam rajta hogy melyik volt az a film amiben a szereplők néha azon kapták magukat hogy álmodnak, és miről is jöttek mindig rá? Vagy ezt csak álmodtam? Gé észrevette hogy mindjárt vált a lámpa és felgyorsított. Csattanást hallottam. A nappaliban ébredtünk fel. Gé a Spartacust nézte. Soha ne ébressz fel egy gladiátort – mondta Spartacus. Aztán egy szőke nő verte szét egy másik szőke nő fejét a kövön. Csak a rövid bejegyzéseket olvastam el, meg luciáét az álmokról, mielőtt lefeküdtem.