Mármint én voltam biciklivel és egy autó ütött el majdnem.

Advertisements

Ma majdnem elütöttek biciklivel de aztán mégsem.

Kicsit a másik kedvenceimről is

Mindkét gyerek nyert versenyt csapatban (Berci angolt, Nudli matekot), voltak osztálykirándulni, Berci már két naposon, és mindketten élvezték is. Ezen kívül sokat neteznek (ezen sokat nevettünk) de néha játszanak is (a legtöbbet broforce-al), várják hogy véget érjen a suli, Bercit nem igazán érdeklik a kis patkányok, Nudlit pedig kétszer is csúnyán megharapta Folti úgyhogy már nem olyan lelkes velük kapcsolatban. Úgyhogy nem is mondtam nekik hogy ez volt a gyereknapi ajándékuk (az állatokat ingyen kaptuk de a környezetük jó drága). Ezen kívül még voltunk ma mezítlábas parkban (élvezték, bár Berci szerint annál jobb minél gyorsabban mész végig, a legjobb lenne végigfutni, így is maximum negyed óra volt hogy mi lassítottuk) és a turulnál, Nudli is becsülettel kiment a kilátó szélére.

Post office. Ez nem annyira tetszik, vannak benne sztorik amiket a south of no northban novellaként már olvastam, csak ott feszesebben, csattanósabban vannak megírva. Ez nyugisabb mint az eddigiek, de azért nem rossz. Most már a Pulpot is elolvasom. Meg gondolkozom hogy megnézem a filmet amiről a Hollywood szól (Tales of ordinary madness), meg ami róla készült, csak félek hogy rosszak.

Nudli ötvenedszer is végignézte a Harry Potter sorozatot, közben mondta előre a szöveget. Könyvben szerencsére még csak az első kettőt olvasta úgyhogy az azkabani fogolytól már nem kellett azt is hallgatni hogy miben más mint a könyv.

Berci meg elhatározta hogy megpróbálja elérni hogy soha ne érezzen semmit és fontolgatja hogy buddhista legyen.

Ezen kívül még friss hír hogy a kopaszi gát mindkét oldalán szarszagú a víz.

De azért tetszett. Egy kicsit Salingerre emlékeztetett (de lehet hogy csak azért mert előtte olvastam), meg Frank McCourtra (biztos mert neki is rossz gyerekkora volt és nagyon szegények voltak) (de egyébként azért is mert hasonlóan tárgyilagosan írta le).