idegesítő dolgok

Ha emberek a nemcsak….de….is szókapcsolatot használják (érted, hanem helyett de) és már nemcsak az angolból való félrefordítás végett, HANEM (pedig nem nehéz) natúrban is.

Hogy a hírekben a 6 forintos benzinárcsökkenést hatalmas, soha nem látott csökkenésnek állítják be. (Akkor a 2 ft az átlagos és fél fillér a kicsi?)

Én saját magam.

Tegnap megtartottuk a búcsúbeszélgetést Berci fejleszőivel. Berci elméletileg szeptemberben fog elbúcsúzni a csoporttól, ha összejön, mert most rajtaütésszerűen szétszaladtak nyaralni. Nem nagyon tudtuk részletezni hogy milyen fontosnak tartottuk a segítségüket, és hogy mennyire örülünk hogy Berci ennyit fejlődött, mert hülyén vette volna ki magát ha ott elsírjuk magunkat.

Utána is csak én sírtam, meg vettünk Gének cuccokat, meg vettünk répatortát, epres túrótortát, frappucinót és jeges teát a starbucksban. (kitalálhatjátok, kié volt a jeges tea) (nem Gé).

Utána a csajokkal megvitattuk a világ menetét, hogy kivel mi történt, és hogy a fogorvoslány osztálytársa mért lett pornós után villamosvezető (tanárnő: vajon látta a Vágy villamosát?), és hogy a tanárnő milyen filmeket látott. Az egyikben mind a négy szereplő (az egy mellű lány, a nyugdíjas anyukája, a perverz férfi és a pornós fia) kapcsolatba kerül egymással a film különböző pontjain (értitek, ez a kapcsolat különböző mélységű lehet!). Aztán ki is fejtette hogy pontosan hogy, aztán felszólított minket hogy nézzük meg, mi pedig biztosítottuk róla hogy semmiképp sem fogjuk. A sose engedj el fordulatait nem akarta elmondani, hogy megnézhessük, de a többiek biztosították róla hogy ezt sem fogják, én meg hogy szeretek úgy filmet nézni hogy tudom a végét.

Ma meg átvettem a díjamat, és túléltem a kínzásnak beillő műsort is, meg azt is hogy legalább 100 ember előtt el kellett billegnem magassarkúban az orvosigazgatóhoz majd vissza, szóval büszke lehetek.

Gé az előbb Schaffer Erzsébet-alanyként viselkedett, amikor jókora adagot halmozott a kenyerére az eperlekvárból, amit anyukája tett el, és elgondolkozva jegyezte meg hogy fel kéne már hívnia a szüleit.

Ezután meg nekem jutott eszembe, hogy a gyerekkor egyik fontos összetevője a jugoszláv kemping boltjában vásárolt, lino lada névre hallgató mogyorókrém, a tál amiben árulták még mindig megvan anyuéknak (a poharak szerintem már eltörtek). Ezért vásárolok össze annyi rossz ízű utánzatot, mert mindig reménykedem hogy valamelyik pont olyan lesz.