Idén be volt dauerolva a hajam (tudom az se divat már), általában hagytam magától megszáradni és ilyen görbe volt, tetszett hogy rendezetlenebb eddig. Év közben vagy 10 centit nőtt úgyhogy a teteje újra egyenes, az alja meg sokat nyúlt. Már lehetne újra, még gondolkozom hogy legyen-e.
Az év nagy részében nem volt energiám az inzulinrezisztenciával foglalkozni, viszont fogytam pár kilót (amiben segített hogy a tavalyi (2015-ös) évben híztam pár kilót), aztán kaptam hasznos infókat is, amiknek 2-3%-át néha betartom. Újra megpróbálkoztam a reggelivel, mert kiderült hogy akkor csak lassú felszívódásút szabadna enni, amit én korábban sosem, szóval nem csoda hogy utána egész nap éhes voltam, de igazából olyan korán még nem is esik jól enni. Annyi lett belőle hogy van bent a munkahelyemen korpovit vagy valamilyen gullon keksz és délelőtt is majszolok ha éhes vagyok.
A gyerekek egyre nagyobbak, okosabbak és ügyesebbek, és még mindig ugyanolyan jó fejek. Berci tovább atletizál (és dörmög ugye), Nudli most nem sportol (és még csipog) (majd hogy fog hiányozni amikor már ő is dörmögni fog).
Munka terén nem történt alapvető változás, miközben szeretném hinni hogy a tapasztalatom nőtt. (Három páciensem terhes lett, egynél elmentek a babák, egy megszült, egy még remélhetőleg növeszti a pociját). (Mondjuk ebben semmi különleges nincs, egyiküknél sem ez volt a fő szempont a terápiában, csak érdekes, az azt megelőző kb 10 évben egy páciensem se lett terhes).
Az év során kitaláltam a pszi blogom címét és a nickem, mindkettő nagyon tetszik, de még nem tudtam rávenni magam hogy írjak is bele. Az volt az eredeti elképzelés hogy először írok pár összefoglaló általánosabb izét szorongásról meg ilyesmiről, de ebből már leadtam, majd egyszer csak belevágok ha pont egyszerre lesz ötletem, időm, energiám és motivációm, és nem megy ki azonnal a fejemből mielőtt hozzáfognék.
Most az év vége felé rájöttem hogy bizonyos dolgokat kár erőltetni, évekig tartottam hogy a karácsonyi ajándékokat novemberben kell megvenni, de idén rájöttem hogy a november erre teljesen alkalmatlan hónap, nem érdemes erőltetni. Esetleg még nyáron el lehet kezdeni ha úgy alakul. A másik hogy majd karácsonykor nem eszem sokat. De, minden évben sokat eszem és napról napra egyre többet. Idén annyit sikerült elérni hogy négy napig egyre többet ettem, aztán 28-án sikerült beiktatni egy csaknem koplalós napot, olyan is volt a hangulatom mondjuk.
Update:
És még tavasz táján lett két patkányunk, nem pont olyanok mint vártuk, három fő problémánk van velük hogy harapósak, mindent összepisilnek és ha kiengedjük őket elbújnak a szekrények mögé akárhogy próbáljuk elbarikádozni a kis lyukakat. Nekem megszokták a kezemet annyiban hogy rajtam keresztül is eljutnak oda ahova akarnak, de nekem sem engedik megfogni vagy simogatni magukat, a többiektől jobban félnek. Pár hónapja próbáltam túladni rajtuk de senkinek sem kellenek szeretjük őket azért. Karácsonyra az egyik megajándékozta a másikat egy rohadt nagy sebbel, egyelőre nem úgy tűnik hogy zavarná (ugyanúgy jön-megy, eszik, élénk), de nem is gyógyul.
És: mindenkinek szuper 2017-et kívánok!
nightswimming 