Ma azt álmodtam hogy blogolok, de nem emlékszem miről (meg másról is, de mások álmai mindig unalmasak.)

Aztán elég hirtelen keltem fel amikor a gyerekek halálosan összevesztek valrusz nyereményjátékának megfejtésén- ez egy szöveg titkosírással, amihez már kaptak némi segítséget. Berci bátrabb volt, rájött szavakra amiből elkezdett további betűkre következtetni (meg ilyenekre, hogy ha az u jele alatt van egy vonal, az hosszú ú, ha meg fölötte pötty akkor ü, ha mindkettő, ű) de Nudli szerint az ilyesmit nem szabad elhamarkodni, amíg nem teljesen biztos benne addig ne írja be, mert elronthatja. Salamoni döntésem eredményeképp Nudlinak is kinyomtattam a titkosírást, hogy azt ő fejtse meg úgy ahogy ő gondolja és ne tépkedje ki Berci kezéből a papírt. Közben Berci csomót haladt előre és Nudlit is elkapta a gépszíj, hamar meg is fejtették az egészet.

Múlt héten megnézték az Armageddont, most meg elkezdték a Majmok bolygóját, de nem annyira sietnek vele hogy folytassák. Berci végre xboxozik (lego batman), Nudli sims gameplayt néz és röhög rajta.

Korábban is álmodott már ilyesmit Nudli amiben a felnőttek nem segítenek. Most nem vagyok biztos benne hogy pont abban a korban van amikor a gyerekek rádöbbennek hogy a felnőttek nem mindenhatóak és nem tudják őket mindentől megmenteni, és álomban dolgozza fel, vagy ennek nem kéne ilyen fájdalmas rádöbbenésnek lenni ha jobb szülők lennénk és jobban ott lennénk amikor szüksége van ránk és megvédenénk jobban. Neil Gaiman is azt sugallja sokszor hogy a gyerekeknek rá kell döbbenni hogy az igazi rémektől nem tudják megvédeni őket a szülők, sőt az Ocean at the end of the lane még azt is állítja hogy a szülők márcsak azért sem tudnak segíteni mert nem értenek semmit, nem látják át a valóságot és fogalmuk sincs a gyerekek gondjairól.  Az M is for magic arról is szól hogy gyerekek inkább meg akarnak halni mert annyira nem érzik jól magukat a világban.

Ezt a hetet is legyőztem, teljesítettem a kötelezőket, a pszichológusnál még mindig cikinek érzem a sírást, pedig hagyja hogy teljesen ránk sötétedjen a szoba, és ma a kreatív anyukát is eljátszottam a Nudliék osztályában rendezett közös barkácsoláson (annyira nem kreatív hogy saját ötletet vigyek, mert tavaly és múlt héten sem jutottam el, ezért nem tudtam hogy az a szokás). Nudli tegnap azt álmodta hogy kismajmokat költöztetett az ágyába akik mindent szétszedtek és nagyon rendetlenné tették az ágyát, ami tele lett fogakkal, és hiába kérte a felnőtteket hogy tegyék neki rendbe. De tudta hogy álmodik és végül sikerült felébrednie. Berci meg ideges lett atlétikán egy lány osztálytársára mert nem tudta elkapni és megszorongatta a karját, ezt a kislánytól tudjuk, Nudli próbált Bercinél is kérdezősködni de erre dühödten elvágtázott aztán káromkodott hogy miért olyan messze álltam meg a kocsival (=20 méter a kaputól). Itthon evett nagy milka táblát harapva*, szín szerint csoportosította a haribo kukacait amiket a mikulás hozott, aztán bevett egy köteget a szájába** és estére újra jó kedve lett, még az orrspray-t is elviselte. Kérték hogy nézzük a sztáros műsort (nem vagyok hajlandó tudni a címét). Én meg megnéztem a Blade Runner végét ami lemaradt múlt hétről, meg elkezdtem a Lost in translationt, aztán félbehagytam hogy ezt leírjam.

*nagyon jól néz ki, de sajnos nem engedte lefényképezni

**ezt meg se próbáltam lefényképezni, pedig ez is jól nézett ki

Kis színes

Napi lelki mizéria: egy pillanatra magabiztosnak és könnyűnek* érzem magam, mint akinek semmi sem árthat (nem a fenevadak meg a kormány meg ilyesmi, csak a saját betegeim és asszisztensnőim mondjuk), de azonnal bevillan hogy nem szabad elbízni magam mert akkor még nagyobb lesz a pofáraesés.

Napi furcsa: a homeopátiás bogyók** borzasztó drágák, de ha nagyobb kiszerelést veszek, az nemcsak fajlagosan kicsit olcsóbb, hanem sokkal kisebbek a bogyók és így sokkal több van benne, mondjuk egy heti adag 7-800 ft-ért helyett egy havi 1100-ért. A hatóanyag meg “ugyanannyi” ugye.

Napi bosszantó: Gé spidermant néz a gyerekekkel, amiről eszembe jut a Ben Affleck vs Heath Ledger botrány***, de nem tudom vele kitárgyalni mert spidermant néz.

Napi firstworldproblem: akiket követek tumblr-en, azok egymást is, ezért sok képet többször látok.

Napi rettegés: annyira felspannoltam magam a lánybúcsún****, hogy már arról volt rémálmom hogy már éjfél van, és még csak most indulunk a második helyre, majd még egy lesz, és bunkóság kidumálni magam hogy fáradt vagyok és hazamenni, az egyetlen lehetőségem hogy sokat iszom és igyekszem jól érezni magam, de akkor a vasárnap lemegy a vécén.

Napi önsajnálat: erről eszembe jutott hogy nekem annak ellenére nem jutott eszébe senkinek lánybúcsút szervezni, hogy akkor épp volt elég kiterjedt társasági életünk is, a társaság fiú tagjai Gével hatalmasat buliztak. Nem az hogy hiányzik az életemből hogy dinnyére húzzak kotont, lufit borotváljak és fejen állva vasaljak, hanem az érzelmi része. Jó meg akkor 189 éve még annyira nem volt divat a lánybúcsú, de azért már létezett a koncepció szerintem.

Napi sóvár: a praktiker katalógusban megláttam egy leárazott lábas függőágyat és teljesen ráindultam hogy vegyünk itthonra, komoly energiákba került megértetnem magammal hogy egy 200x80centis izé nem férne itt el. Mondjuk egy kinyitható papasan fotelt attól még vehetnénk, tök praktikus.

Napi másik bosszankodás: a tanítónéniknek sikerült akkora mennyiségű feladatot feladni az elsősöknek nyárra (igazából még év közben kellett volna befejezniük, csak átcsúszott), hogy bár Nudli kezdetben még örömmel oldogatta, és sokszor magától, most már minden porcikájával gyűlöli és csak hatalmas szenvedés árán fog hozzá. Bravó tanítónénik.

Napi öröm: jól éreztük magunkat a koktél-hamburger-fröccs tematikájú estén, érdemes volt erőltetni, legyen máskor is.

Napi még egy öröm, hogy ne legyen annyira túlsúlyban a rossz: végre változni fog az időbeosztásom és nem péntekenként fogok este 9-ig dolgozni, erre már régóta vártam és most örülök.

 

*kizárólag átvitt értelemben. Szó szerinti értelemben a nyaralás kedvezőtlenül befolyásolta a fogyókúrát.

**nem egyértelmű a siker, de ha rendes gyógyszert szedek akkor is vannak tünetek, plusz folyton álmos vagyok és zabálok (egyébként most is, lehet hogy ez az allergia része), szóval próbálom magamban erősítgetni a placebóhatást és nem mondogatni hogy cukorgolyókat eszem. Meg gyakrabban porszívózni.

***hogy egyesek szerint van esély hogy ba jó lesz batmannek, ha hl jó volt jokernek.

****nagyon kevés lánybúcsún voltam életemben (1), ezért nincs arról tapasztalatom hogy egy csomó idegen lány jól érezheti magát egymással és rengeteg piával.

Nudli azt álmodta tegnap, hogy egy táborban voltak az osztálytársaival, és hirtelen odajött egy t-rex, próbált elbújni egy asztal mögé de bedugta a fejét, és meg akarta enni. Ráugrott a torkára és erősen szorította, sokáig úgy maradt és meghalt a t-rex. Megdicsértem hogy milyen ügyes volt álmában, de azt mondta attól még rossz álom volt.

Azt álmodtam hogy a tüdőszűrésen találtak valamit és meg kell ismételni, majd közlik hogy terhes vagyok. Először megijedtem hogy nagyon ciki lesz ezzel indítani az új helyen, de aztán megnyugtattam magam hogy a terhességet nem pont így állapítják meg, sőt ha felmerülne a gyanú nem is röntgeneznének, tehát biztos álmodom. És tovább aludtam.

vagy majd készülök előre

Tegnap este észrevettem hogy kezdek elaludni, amikor arról érveltem lelkesen, hogy nem érdemes a kórházhoz fordulni ezzel a beadvánnyal (amire akkor még emlékeztem), hiszen hamar szemet szúrna a nagy hátulütője, hogy a kórházhoz nem tartozik tenger (amit akkor még tudtam hogy mért lényeges). Szóval megörültem neki hogy most tudom hogy álmodok, tehát hátha tudom is irányítani, gyorsan próbáltam kitalálni valami jó álomtémát, de nem sikerült és itt rögtön be is görcsöltem és felébredtem. Még azt sem tudom hogy mit szeretnék álmodni. fck.

Viszont: szabin vagyok szabin vagyok szabin vagyooooook!!!!!!

Valami bejárat be volt fedve egy óriási, vastag lappal, kb 2×2 méteres, meg se lehetett mozdítani. Aztán kiderült hogy rétegekből áll amiket külön le lehet szedni, ázott hullámpapírra hasonlítottak. Alatta ott voltak a farmerjaim, de az egyiket eldobtam, mert a fenekénél teljesen elvékonyodott, meg lyukas volt a zsebe.

egy pszichoanalitikus hogy ráindulna ezekre.

#1091

Úgy szeretnék olyan országban élni, ahol ezeken mind csodálkoznak meg értetlenkednek. Leginkább azt szeretném, ha ez az ország lenne olyan.

De ha már álmodozás, azt még jobban szeretném, ha az történne velem mint a sráccal az office space-ben a párterápián.

Ezt meg félreolvastam:
You should shave the best part of yourself for the person who deserves you.
(You should save the best part…)

#1059

A felvételin sorba kellett állni, ezért mindenki végighallgatta az előtte levőt. Két idősebb hölgy felvételiztetett, akik mivel csak két szék volt a kis szobában, ketten egy széken ültek hogy a felvételiző is le tudjon ülni. Úgy néztek ki mint egy sziámi ikerpár (kivéve az egyformaságot). Az előttem levőnek csak a papírjait olvasgatták, kedvesen hümmögtek, egy-egy dícsérő szót szóltak. Nekem filmekről kérdezgették a véleményem. Miközben a válasz előtt pár másodpercre elgondolkodtam, az utánam következő csaj, aki az ajtóban állva figyelt, beledumált, kifejtette hogy a film felszínes és nincs semmi komoly mondanivalója. Ez feldühített, egyrészt mert beleszólt az interjúmba, másrészt mert szerintem én elég kritikus vagyok a filmekkel, észreveszem ha valami hatásvadász vagy nyálas, ez pedig pont kifejezetten tetszett, nagyon eredetinek tartottam. Határozottan rászóltam, hogy nem illik belebeszélni más interjújába, várjon a sorára, a nem is sziámi ikrek viszont biztatóan mosolyogtak és bólogattak rá. Amikor pedig előadtam hogy a filmnek igenis van szerintem mondanivalója, méghozzá a hűségről és az egymás iránti felelősségről szól, én magam is éreztem hogy egy nagy kliséhalmaz, a nők meg már csak fél füllel hallgattak, és erőltetett mosollyal búcsúztak tőlem.

Délután (beteg) teknőssel álmodtam, közben Berci rajzolt néhányat, és most találtam a keresőkifejezések között is. Lehet hogy valamit üzenni próbál a sors és/vagy a tudatalattim. Hogy egy kis páncél azért nem árt? Bár Berci békákat is rajzolt…

Update: esetleg ezt?