Amelyikben bepótolom az elmaradásaimat

Szóval akkor íme a hajszínem:

család 005

És ilyen lesz a gardróbszekrény:

család 027

örülünk neki, nagy helyünk lesz, és lesz benne ruhalift ami nem tudom mi de tutira nagyon menő, ezért még azt is lenyelem hogy meg kell dolgoznunk a karácsonyi ajándékért (megtervezni, gyorsan túladni a mostani szekrényen, fogantyút venni).

Advertisements

Kész van a luxuskonyhánk, gyönyörködünk benne, meg élvezzük hogy egyszerre ketten is elférünk (többnyire), meg kicsit már kutyultam is, valami tonhalkrém-szerűséget. Még nem teljesen kiforrott a recept, majd ha jobb lesz (és nem petrezselymet veszek zellerlevél helyett), meg is írom. Esténként meg játszunk az új tamagocsinkkal, tegnap adtunk neki sót, ma meg öblítőt, meg edényeket, kicsit később megdicsérjük hogy milyen szépen elmosta.

konyha 003 konyha 002

 

blogolás, lakás, kreatívkodás

Ez milyen jó, hogy Annalight kiírta oldalt amit éppen szeretne. Lehet hogy majd én is megpróbálom (pont azután hogy végre kiraktam a – már rég aktualitását vesztett – új fejlécképet). Hasznos, hogy ne felejtsem el mire vágyom, és alkalmasint beszerezhessem, pl. tökre érdekel milyen a licsi, de ahol eszembe jut keresni ott sosincs (a kamrában, hehe). Vagy ha bárki más szeretné tudni hogy mire vágyom. Meg az is tetszik hogy kirakja mások bejegyzéseit amik tetszenek neki. Én meg kiraktam oldalra Métely szépséges ékszereit by the way.

Már van tűzhelyünk és mosogatógépünk, meg a mosogatótálca is a helyén van már, elméletileg hétfőtől már működni is fognak ezek mind. Aztán már csak fel kell fúrni a polcokat és képeket a falra, eltenni a nyári ruhákat, venni sok dobozt és belepakolni ami kimaradt és feltenni a szekrények tetejére, venni kilincset, függönyt, lámpát, kanapét… Végre nem kell a fürdőszobában mosogatni és hetente néhányszor pakolni és takarítani mesteremberek előtt és után.

Szépül is a lakás, végre elkészült a hímzett mesterművemhez a keret:

kép

A wc-re és a fürdőszobára elkezdtem hímezni kis képecskéket. Tervezem még mozaikkal kirakni a fésülködőasztal tükrének keretét, patchwork falvédőket, amikben kis keresztszemes képecskék is lennének majd, és egy mega üvegmatrica díszt a fürdőszobai tükörre (eltakarandó a soha felrakásra nem kerülő polc számára előre kifúrt lyukakat) (erre két egészen kicsi üvegmatrica dísz is elég lenne, de szeretem túlbonyolítani az életet ezt a mintát már nagyon rég kinéztem egy hobbifüzetből és ennél jobb alkalmam sose lesz).

ĂĽvegmatrica

Lejárt a szabadság. Kéne még úgy fél év.

Leírom hány döntéshelyzetben kell helytállni, ha valaki felújításra adja a fejét:
– járólap (nálunk ez adott volt)
– csempe: konyha, wc, fürdőszoba
– padló, szegőléc
– falak színe
– mosdószekrény, mosdó, tükör
– konyhaszekrény, munkalap színe, fogantyúk, mosogató
– csaptelepek
– redőny
– bejárati ajtó
– fogas
– wc papír tartó, wc deszka
– kábelszolgáltató

még hátravan:
– kilincsek
– kuka
– lámpák
– karnis, függönyök
– kanapé
– tűzhely, mosogatógép

Nem tudom, szerintem régen ez is sokkal könnyebb volt. Gének is igaza van, hogy összességében régen nem volt jobb élni, sőt rosszabb volt, éhezés, fázás, betegségek, korai halál stb. De akkor is, szerintem ez az állandó döntéskényszer ami körülvesz minket (pl. megszűnik a kedvenc samponunk/vajkrémünk és újat kell választanunk) igenis megnehezíti az életet és túlterheli az elmét.

Meg azért persze az jó hogy ennyi új cuccunk lett.

Most kezdődik a pakolás

A lakásban forradalmi változások történnek, van már konyhabútor és mosdó, működik a mosógép és a gáztűzhely (2 kis bigyója fölül), és minden bútor a helyére került.

Mosdóban sokkal jobb mosogatni mint kádban. És bepakoltam a dolgaimat a saját fésülködőasztalkám fiókjaiba.

költözés 048

Amelyikben örülünk

Tényleg lehetetlen volt, de mi megcsináltuk. Meg a költöztetők, valóban végeztek 1-re (délután!), igaz azon az áron hogy telidobálták a lakást cuccal. A 238 cucc  (bútor, doboz és zsák) közül körülbelül 3 került a helyére. Amikor ma délelőtt hazaértem (mert én ugye a költözés napján ügyeltem, mi az nekünk), Gé borzasztó elkeseredetten kuporgott a kupac tetején. Ugyanúgy volt mint otthon, a dobozok közötti kis folyosókon lehetett csak közlekedni, kivéve hogy a bútorok nem a helyükön álltak hanem teljesen random módon szétszedve és összedobálva. A hálóban sikerült akkora helyet szabaddá tennie, ahol elfért a nagy matrac, tegnap ott aludtak hárman. Ja meg kosz is volt, mert a burkoló tegnap még dolgozott, nem volt idő kitakarítani. Ja és néhány sittes zsák, régi radiátor, stb. És hát persze konyhabútor sincs még, meg mosdó (mert nem volt idő összerakni a mosdószekrényt, a vizes pedig elutasította a kérést hogy esetleg ő). Szerencsére a kádban is lehet mosogatni, meg kezet mosni simán. Az mutatja leginkább hogy mennyire depressziós volt (Gé, nem a vizes) (a burkoló sem, szerintem), hogy a dvd-t és a számítógépet sem rakta össze.

Aztán végre megjöttem és energikusan elkezdtem porszívózni, ő meg lehordani a sitteszsákokat (Gé még mindig), itt rögtön jött is egy kisebb hullámvölgy amikor Nudli nagyon hangosan nagyon sokat sírt hogy ne porszívózzak mert megsüketül. Berci meg kiabált hogy hagyja abba a nyafogást.

Mostanára sokkal jobb a helyzet, kiszélesedtek a folyosók, néhány szekrényt a helyére rángattunk, kb négy zsákot már ki is ürítettem, és sikerült azonosítanunk néhány stratégiailag fontos dobozt, csak a mosogatószivacsot nem találjuk váltig. Ezért a kádban mosogatás sima vízzel, kézzel dörzsölgetve történik, ilyenkor derül ki hogy a meleg víz mennyire hatékony. És holnap jön a villanyszerelő és felszereli a lámpákat is. És itt pötyögök a számítógépen, és soha nem látott sebességgel száguld velünk a net. Nem kell várni hogy a youtube-on betöltődjenek a videók. A gyerekek meg a saját szobájukban alszanak, igaz még nem raktuk össze az emeleteságyukat (mert a helyén van egy háromajtós szekrény, aminek a helyén van a dobozaink 3/4-e), de már volt hely lerakni a matracaikat a földre, élvezték hogy egymás mellett alhatnak, le is feküdtek a tűzijáték közben mert unták, pedig az erkélyről néztük.

Úgyhogy megnyugodthattunk, hogy bár a rendrakás is abszolút lehetetlen, mert ahhoz előbb a helyére kell tenni egy szekrényt hogy elkezdhessünk belepakolni, de minden szekrény helyén valami más van, azért nekünk ez is sikerülni fog.

vill m kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 002 kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 008 kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 010 kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 015 kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 016 kil t s kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 026

A villámot még a nagy viharban készítettem, de csaltam: videóra vettem és abból lett a pillanatkép.

Ui: Később megtaláltam a szivacsot amikor a pizsamám vettem elő a külön-fontos-dolgok csomagból, mellette az útimosogatószerrel. Hasznosabb lenne a gondosságom ha emlékeznék is rá. Ezt követően még készítettem fotót a kis alvókról.

költözés 032

Utána még egy csomót forgolódtam és pörgött az agyam hogy akkor majd ez meg az, aztán mivel lámpa még nincs a hálóban megnéztem a Mágus című filmet a közepétől, meg még egy érdekes dokumentumfilmet a nemezelésről, de amikor táskát készítettek átjött Nudli úgyhogy kikapcsoltam.

Ez is milyen durva már hogy Magyarországon nincs is valójában ilyen döntéslehetőség, hogy saját lakás vagy albérlet, mert az albérletből folyton kipakolnak. Ha lenne pénzünk ezzel is foglalkozhatnánk, lakás kiadás hosszú távra. Volt is erről egy könyv, egy (talán angol?) házaspár írta, akik először egy lakást vettek, kiadták, aztán ahogy pénzük lett egyre többet, és végül így lettek milliomosok. Csak nehogy olyan legyek mint az a gonosz amcsi nő akit Kirstie Alley játszott abban a filmben.