pl az önéletrajzom sem frissítettem

Egész tevékeny volt a hétvége, főleg ha beleszámolom a pénteket is, amikor mint kiderült csak most kezdődött meg igazán a gyökérkezelésem*, de utána még a (péntekre és óbudára) kihelyezett kedden is részt vettem, és . Szombaton kicsit mégis el tudtam menni a konferenciára, ahol sok érdekeset hallottam az autizmusról és lehet hogy kaptam állásajánlatot, este vettünk függönyt és ágyneműhuzatot, majd itthon végre feltettük a falra a puzzle-t. Vasárnap tanultunk Nudlival (a Zrínyi matekverseny feladatai nagyon mókásak), na jó vasárnap már nem sok hasznosat csináltam, ja de, megtaláltam montag blogját és jól visszaolvastam ami kimaradt.

*később próbáltam a családtól informálódni hogy nekik is olyan volt-e hogy a doki szól hogy most egy kicsit kellemetlen lehet és úgy érzed mindjárt meghalsz a fájdalomtól. olyan volt, kivéve anyunak, akinek érzéstelenítésben csinálta a doki miközben magyarázta hogy van olyan barbár aki nélküle szokta.

Megint tönkrement a kabátom cipzárja, amit pár éve egyszer már kicseréltettem, ami eszembe juttatta milyen régen megvan ez a kabát, amúgy szeretem mert kényelmes, a cipzárján kívül nincs is más baja, szóval valószínűleg megint ki fogom majd cseréltetni. Van egy másik kabátom is ami szövet és elegáns, de azért kitaláltam hogy mivel úgyis leértékelés van veszek olyan pufidzsekit ami nem pufi mert hosszú és karcsú a dereka, meg vékonyabb is az anyaga mint a régi pufidzsekik, de állítólag jó meleg, és puha. Amilyet mindenki hord idén. Vettem is már egy felsőt meg egy gatyát, de olyan dzseki nincs sehol, végigjártam mindent (jó nem de magamhoz képest sokat). Aztán hideg lett, amiről eszembe jutott hogy nincs sapkám.

Ma (többek közt) az is kiderült hogy ha nem őrülök meg végletesen attól hogy a gyerekeknek rosszkedvük van és mindenen kiakadnak, akkor egy idő után elmúlik nekik, gondolom kinyafogják magukból a napközben felgyülemlett feszültséget, kicsit még panaszkodnak

(Berci: neked könnyű mert jók a tanáraid és egy csomó ötöst meg pirospontot osztanak.
Nudli: nem mert mindketten nagyon sokat kiabálnak, és a szülői után leszidnak minket hogy miért mondjuk el otthon (???wtf!?!), és a múlktor V. néni inkább elment mert annyira rosszak voltunk és hármunkon kívül mindenki verekedett meg kiabált, csak minket nem büntettek meg)

aztán egész jókedvük lesz és hirtelen meg is tudnak egyezni abban hogy mit nézzenek, és azon se borulnak ki hogy a számítógépen kell mert a DVD lejátszó nem ismeri fel.

Nem érezte jól magát Nudli a pizsamapartin, mert L. dobálózott amikor a szülők már lefeküdtek. Ráadásul állítólag fél 5-ig voltak ébren és fél 7-kor keltek, természetesen nem volt hajlandó délután sem aludni a hétvégén. Ma estére minden baj volt: a leckénél külön szenvedett minden egyes kivonás miatt, még sírt is, attól is hogy fürödni kell, hogy előbb kell lefeküdnie mint Bercinek, végül Berci is a kedvéért szintén lefeküdt korábban mint kellett volna, aztán hogy túl sötét van a szobában, hogy Bercinek közelebb van a villanykapcsoló mint neki, meg azóta is folyamatosan modnja a magáét. Meg még azon szomorkodott a hétvégén hogy T. néni elfelejtette kikérdezni az Este jó, este jót, pedig ötöst kapott volna rá.

Nekem jól telt a hétvégém, voltunk Gével a műkorcsolya EB gáláján (Brian Joubert és Tomas Verner is fellépett annak ellenére hogy nem lettek dobogósok), végre vettem magamnak új táskát (mert a régi már kopott volt), az unokaöcsém kicsit megengedte hogy én is fogjam.

Aztán megnéztem a Lost in Translationt, és még egyszer megnéztem. Ahogy újra meg újra találkoznak, és érződik a kapocs de mégsem fekszenek le, de a végén még utána fut a kocsiból de nem lehet hallani hogy mit súg neki. Meg a japános élményeik ahogy BM-nek hosszan magyaráz a rendező amit a tolmács annyival fordít le hogy turn to camera, with passion, SJ meg betéved az ikebanára és a néni mutogatja neki hogy mit kell csinálni és ismételgeti hogy ok. Meg SJ-nak hosszan magyaráz japánul a doki miközben mutogat a röntgenjére, közben BM beszélget egy kicsi bácsival aki kineveti. Meg az elidegenedős élményeik ahogy SJ próbálja elmagyarázni a telefonban hogy mit érez de a barátnője nem figyel, BM meg kapja csomagküldővel a padlószőnyeg-mintákat hogy kiválassza a színt az irodájába (és ő is próbálja elmagyarázni a telefonban a feleségének hogy mit érez aki odáig jut hogy jó lehet neki hogy pihen), meg próbálja levakarni az öntudatos amcsikat akik felfedezik hogy híres és kezdenek nyomulni. Meg amikor felváltva látjuk ahogy éjszaka kapcsolgatják a tévét. Együtt meg amikor kiveszi a kezéből a cigit és beleszív, ő meg a vállára hajtja a fejét. Meg fekszenek egymás mellett, és csak a lábujjával ér a térde széléhez, ő meg megfogja a lábát.

Tegnap meg a Brokeback Mountaint, mert Gé váratlanul kocsmázni távozott, így borult a tervezett program (Dexter) és kerestem valamit otthon. Feliratot is töltöttem le hozzá, mert különben egy szót sem értettem volna belőle. Örülök hogy megnéztem, nagyon szép film. Lehet hogy pár hónap múlva erről is tudok részletesebben.

Anna Faris foglalja keretbe a bejegyzést, aki mindkét filmben (és a Jóbarátokban is, ahol még ezeken kívül láttam) buta nőt játszik. Rossz lehet ha valakit így skatulyáznak be, mellékszereplő szép de feltűnően buta csaj szerepében.

Már odáig fajultak a gyerekek hogy azt nézik ahogy másvalaki játszik plants vs zombiest youtube-on, angolul. De ezt néha kicsit unják és elkalandoznak a comedy centralra, pl. a madagaszkár pingvinjeit szeretik meg az agymenőket, a viasaton meg Berci szereti a jóbarátokat és a két pasi meg egy kicsit is. Nudli meg pizsamapartira ment most először, remélem jól érzi magát. Egyben elgondolkoztam rajta hogy vajon Berci osztálytársai nem szerveznek ilyet, vagy szerveznek de őt nem hívják, vagy hívják csak nem akar menni és nem mondja el nekünk.

Berci egyébként is kevesebbet mesél, bár most már szerintem mindenképpen van olyan hogy Berci tanul Nudlitól szociális készségeket. Vicces látni ahogy nőnek fel és egyre felnőttesebbek, például amikor mesélnek az anyósoméknak az unokaöccsükről, hogy felkapaszkodik a bútorok mellett és riszálja a popsiját.

Néha meg úgy tűnik Nudli visszafogja magát ha valamiben nagyon jó hogy ne bosszantsa vele Bercit. Pl a verstanulásnál, a múltkor volt ilyen incidens hogy Nudlinak meg kellett tanulni a Szeptember végént (kivéve azt a részt hogy Júlia nem nézhet más pasira ha meghal Petőfi), de már bent megtanulta azzal hogy hallgatta ahogy a többiek felmondták, szóval itthon annyi volt a tanulás hogy párszor elmondta. Pár nap múlva Bercinek kellett a Tiszát, ami viszont nagyon nehéz és tele van értelmetlen szavakkal meg kifejezésekkel és egy versszak 8 soros, és elég hamar teljesen kikattant rajta hogy mért adnak fel ilyen nehéz verseket ilyen rövid határidővel, szóval elég horror volt. Pedig ő is nagyon könnyen tanul, simán megtanulta csak a kiborulás miatt kicsit lassabban. Most meg Bercinek kellett a Himnusz (Árpád hős magzatjai felvirágozának stb stb), most is volt egy holtpont de Gé áthidalta. Aztán tegnap én tanultam Nudlival az Este van, este vant, ezt is úgy kezdte hogy az első versszakot már tudta mert a suliban elolvasta, és utána azt éreztem hogy direkt rontja el mindig meg gondolkozik olyan sokat. Próbáljuk azzal is bíztatni Bercit hogy az ő versei sokkal nehezebbek, meg ő is magát, de azért érződik a feszültség.

Meghallgattam az elmebeteg nőt naplóját Csáth Gézától hangoskönyvben, egyben teszteltem milyen hangoskönyvet “olvasni” hát nem jött be, egyrészt mert a vezetés néha elvonja a figyelmem (de a sima közlekedés is elvonná, a metrón meg nem hallanám, meg olvasni egyébként is gyorsabb), és kicsit idegesítő volt a nő hangja aki felolvasta (ilyen kicsit szenvedős beletörődéssel), meg ahogy kiejtette a szavakat valahogy, de valószínű nem benne van a hiba, mert engem szinte minden idegesít, szóval kb bárkinek a hangja idegesítene ennyi idő után. Mivel nem lehet előrelapozni, csak fél óra után derül ki hogy ki írta az előszót meg utószót meg egyéb értékeléseket. Az unalmas felsorolásokon nem lehet gyorsan átfutni, az ábráknak meg csak a címét és az értelmezését halljuk.

A könyv érdekes volt, Csáth megpróbálta bizonyítani hogy a skizofrénia is értelmezhető analítikus szempontból, ehhez bevezette ezeket a komplexeket amikből az én összeáll (egészség, pénz, szerelem, vallás, szex, ilyesmi), mindenkinél más hogy melyik mennyire fontos meg érzékeny meg még egy harmadik szempont (amit nem tudok visszalapozni hogy kikeressem), és arra törekszik mindenki hogy a fontosak jól kielégüljenek, ami pl. a nőnél úgy valósult meg, hogy a szerelem, erény, kényelem kielégült viszont az egészség komplexe mínuszba került, de őt nem zavarta, eléldegélt a pszichiátrián évekig és közben folyamtosan zaklatta a fiatal férfi orvosokat hogy nagyon szenved és gyógyítsák már meg. Csak a végén meg kellett alkotnia (Csáth-nak, nem a nőnek) egy új betegséget: hisztero-szkizofréniát, hogy ne az legyen végül hogy egy pszichotikus tüneteket is mutató hisztériás nőt analizált (amit nem kellett volna bizonyítani hogy analizálható, és hog betegségtüneteket használ arra hogy egyéb szükségleteit kielégítse ill. konfliktusoktól megszabaduljon).

Before Mindnight spoilerrel

nem tetszett, mérges lettem tőle, főleg Julie Delpy-re, mért kell a saját hisztériáját minden filmbe belevinnie amibe beleszólása van, mért nem élhetnek békés házasságban, mért kell felspannolnia magát addig amíg majdnem elválnak.  de utólag megbékéltem, hogy hiszen Jesse pont ilyennek szereti Celine-t, és amiket felvet azok tényleg más házasságokban is előfordulhatnak, pl. hogy a nő mindenki érdekeit a sajátjai elé helyezi, aztán rájön hogy túlságosan leterhelődött és nem jut ideje élni, és neheztel a férjére hogy ő meg jól menedzseli az életét. meg tetszik az a könyvötlet a mentálisan sérült emberekről. a múltkor beugrott a metrón hogy milyen lehet ismerősként köszönteni mindenkit (nálam kb az ellentéte van de mindegy).

Múltkor Berci nagyon édesen elnyúlt az öcsém ölében miközben valami videót mutogatott neki, még a karját (az öcsémét)  is átvetette magán. Nem fényképeztem le mert nem akartam elrontani az idillt, de most leírom hogy emlékezzünk rá.

Első nagy puzzle, első gif, új kategória

Van ez a cikk is ami egész érdekes, arról szól hogy a vallásos élményekben mekkora szerepe lehet a hallucinogéneknek és más drogoknak, szerintem lehet benne valami, meg a különböző böjtölési és meditációs technikák is hasonló szerepet játszhattak (meg a remeték és szigorú rendben élő szerzetesek egy része biztos autista, de ez nem tartozik ide). Viszont a végére totál elborul a cikk, Jézus nem is élt valójában hanem egy mítosz a gombáról:

“the name Jesus actually meant something along the lines of “semen” and that Christ meant something like “giant erect mushroom penis.” According to Allegro, the Bible (and the New Testament in particular) is really just a series of myths that describe the secrets of the Amanita muscaria fertility cult rather than real people.”

Óriás álló gomba pénisz basszus.

A gyerekek pedig túl sokat káromkodnak mostanában, mert sokat nézik a fura naruto paródiát, úgyhogy tegnaptól mindenki bedob egy százast a zsiráfperselybe ha káromkodik. Máris van 700 Ft. Nudli először nem akarta betenni, inkább szerette volna megtartani, de amikor Berci is káromkodott akkor mindekttőjükét betette. (én vezetek ezzel: “És akkor a kolléganőm ezt mondta…., én meg bazdmeg, bazdmeg, bazdmeg”.)

És még azt hogy sosem veszik észre hogy nincs már karácsonyfa.

hétvégén

Berci: vigyázzatok, mindenkit levágok a nunchakummal!
sógornőm: rettegünk a plüss rénszarvasnunchakudtól. Hozzátok a puha párnákat!
Nudli: ez egy rénszarvashernyó, így megy (mutatja hogy úgy megy mint egy kukac), hamarosan kikel belőle a rénszarvaspillangó.

A mai játszóterezés alapján idén a téli sportok: biciklizés, foci, tollas, bújócska-fogócska.

Lassan vége a szünetnek, de nagyon tartalmasan töltöttük:

Voltunk kétszer moziban – még az elején (vagy előtte) a Jégvarázst néztük meg (lányos, gyerekes, de a gyerekeknek tetszett), aztán a Dinoszauruszok földjén vagy mit (Walking with dinosaurs, aranyos) természetesen mindkettőt 3D-ben. Voltunk a karácsonyi vásárban (ebéd a Nyugati téri mekiben – metróval és kisföldalattival Vörösmarty tér- Deák Ferenc u – a körút eleje – Szent István bazilika*- az előtte levő téren a vásár – busszal vissza a kocsihoz), egész élvezték a gyerekek. Volt nálunk vendégség, a maguk módján egész barátságosak voltak a vendég gyerekekkel. Szilveszterkor ugye öcséméknél voltunk, éjfélre Nudli kicsit elfáradt és szomorkodott, mert lemaradtunk a visszaszámolásról, de végül nekik is jó emlék maradt. Újralátogattuk az aquaparkot ahol nyáron jól éreztük magunkat, most is jó volt de azért hamarabb kérték hogy jöjjünk haza. Korcsolyázni is voltunk, Nudlit az elején kellett nógatni, Bercit meg kb 10 perc után kellett rávenni hogy még egy kicsit, de egész ügyesek voltak, már egyedül is tudnak menni. És majdnem kiraktunk egy 2000 darabos puzzlet, ami leginkább nekem köszönhető. Berci új kedvenc szava a cucckombó, amit kb ilyen “izé” értelemben használ, Nudli továbbra is feladványokat ad nekünk (pl a komodói varánusz vs bordás krokodil csatában ki nyerne, vagy ankylosaurus vs triceratops meg ilynek), amire néha osztályozza is a választ. Nudli most éppen köritanár akar lenni, Berci pedig tudós. Gé szerint Berci zseniális informatikus lenne, amire Berci azt válaszolta hogy ő nem akar kiemelkedő lenni csak átlagos.

 

*mi voltunk az a család aki két óriás nyalókát szopogató gyerekkel csodálta meg belülről a bazilikát.

Újabb kísérletet tettem a blogom visszaolvasására, de tessék 3 perc múlva máris luciáét böngészem.

évvég bővebben

2013 utolsó napjaiban (mert ugye írtam hogy milyen jó lenne ha ilyen hangulata lenne 2014-nek) azon kívül hogy a gyerekek aranyosak voltak az is jó volt hogy olyan nyugisak és pihenősek voltak (a napok) (a gyerekek aranyosak voltak, de semmiképp sem nyugisak), miközben végre ki is mozdultam és találkoztam emberekkel, mindegyik alkalom meglepően kellemes volt. Mármint az nem meglepő hogy az ember jól érzi magát társaságban, csak mostanában annyira nem jártam hogy már kicsit elszoktam tőle és ezért nem voltam biztos hogy jó lesz.

2013-ról talán annyit tudnék írni hogy voltak ilyen munkahelyi izék, a családom cuki volt, társaságba keveset jártam de amikor igen az jó volt, meglett a pszichoterápiás szakvizsga ami szuper, leadtam 5 kg-t amiből 3,5-et évvégére visszaszedtem (ebből 1,5-et a karácsonyra fogok), pár hónapig jógáztam ami nagyon jó volt de aztán nem, végig jártam terápiába, hát ilyesmi. Ha 2014 olyan lenne mint az első napja akkor 2014-ben a fiúk szuperhősös filmeket fognak nézni, én meg szuperhősös videókat fogok hallgatni miközben puzzle-t rakok ki, a fergeteges szilveszteri buliból* megmaradt salátákat esszük, és nem jutunk el korcsolyázni mert minden jégpálya zárva van.

*lásd ijesztő maszkok, kék paróka, Bailey’s, több tonna kaja, szerpentin, duda, anyósnyelv, x-box,  társasjáték, hungry shark mobilon (“-és megszerezted már a masztodont? – a masztodon elég hamar megfulladna a tengerben.”) (megalodon helyett), gyerekek többszöri felszólítása hogy hagyják aludni az unokatesójukat, aki még baba, szigorúan fél 2 előtti hazatérés és gyerekek ágyba könyörgése.