Hazaértünk Svédországból, nagyon jó volt. Előtte is gondoltam hogy szép zöld, tiszta, rendezett, tiszta a levegő. Viszont nem tudtam hogy tele van virággal és színesek a házak, és valamiért a rengeteg tóról és szigetről se, de ez inkább rólam árulkodik. A svédek már tudatosan visszafogják a rendszeretetüket és az út mellett nem vágják le a vadvirágokat a méhecskék kedvéért. Barátainknál laktunk (a lány csendes lány* néven szerepelt itt régen, még mielőtt kiköltöztek), végtelenül kedvesek voltak végig, kicsit tudtuk pótolni az elmaradt beszélgetéseket. Szuper, tökéletesen felszerelt vendégházuk van (szárítógéppel bezáróan) az erdő szélén, a csendes lány egész héten szállított, idegenvezetett és ellátott minket. A férje beteg volt, ezért nem jött velünk de ha nem lett volna beteg akkor meg dolgozott volna, viszont reggel és este derűs beszélgetésekben vettünk részt és mindenféle finom teákat főzött nekünk.
Nem szereztünk túl sok tapasztalatot a svédekkel, de feltűnt hogy az eladók kedvesebbek ha mi beszélünk velük angolul mintha a csendes lány svédül (akcentussal). A vendéglátóinknak nem túl jók a tapasztalatai velük, egyrészt nem túl befogadóak (a beilleszkedésüket nem segítette hogy a nagy menekülthullámmal egy időben érkeztek), másrészt oké hogy csomó mindenben tényleg nagyon jók, de emiatt eléggé el is vannak szállva maguktól és nem túl nyitottak, meg vannak róla győződve hogy mindent jól csinálnak.
Ennek abban láttam pl eredményét hogy bár nagyon fontos számukra a környezet és komolyan veszik a környezetvédelmet olyan szintig, hogy elvárás a nép felé hogy minél kevesebbet utazzanak repülővel, a közelben termelt ételeket vegyenek és ne legyen kádjuk (és mivel fontos nekik a megfelelés, sokan be is tartják), viszont kevés elektromos autót és töltőt láttam, és a boltokban nincs újrahasználható zsák a zöldség-gyümölcs és péksüti vásárláshoz.
A másik ilyen, hogy az egészséges életmódot is nagyon komolyan veszik, sokat sportolnak és megvalósítják azt az étrendet amit még mi is egészségesnek tanultunk (a táplálék legalább fele szénhidrát, sok zöldség-gyümölcs, nulla zsír), viszont mintha hozzájuk nem jutott volna el hogy a szénhidrát a káros (különösen a finomított, de úgy tűnik igazából az összes), alig van cukormentes bármi, és bár vannak teljes kiőrlésű cuccok, ezeket is gondosan teletömik cukorral. Ennek (és a fahéjas csigának) (és a fagyinak aminek nem tudtam ellenállni) köszönhetően fel is borult a cukorháztartásom.
Viccesnek tartottam hogy úgy általában ők sem nagyon szeretik a többi népeket, a finneket kicsit lenézik, a norvégokra kicsit irigykednek. A görögöket és valamennyire a spanyolokat is szeretik, és valamiért az amerikaiakat. És a smörgåsbord szó kaja tekintetében nem jelent számukra semmit**, a svédasztalt büfének mondják.
Szóval sok mindent láttunk, sokat gyalogoltunk, tanultunk svéd szavakat.
*tudok róla hogy már elég rég nem lányok vagyunk, hanem nők, de nem úgy érezzük magunkat, és általában sikerül olyan barátnőket is találnom akik inkább lánynak néznek ki mint néninek.
** bármi más tekintetben válogatást jelent