nem minden napom ilyen szürreális

6.30 – megszólal az ébresztő
7 – kiléptek a britek, hova tűnt fél óra, akkor most gyorsan összepakolok mindent
7.01 – miért szédülök ennyire
7.03 – nem lehet máris 28 fok kint, nyissunk ki mindent még jobban, biztosan lehűl egy kicsit a lakás
7.03-7.21 az egyéb tevékenységek között a hőmérő gyakori nézegetése
7.21 – még melegebb lett, csukjunk be mindent
7.45 – felöltöztem, most már tényleg pakolok, csak gyorsan nyomtatok receptet anyuéknak
7.48 – kifogyott a festék, gyorsan felírom kézzel
7.52 – most már tényleg fel kell ébreszteni Bercit
7.53 – hol a gyerekek papucsa
7.55 – Bercié megvan, de szakadt. most már így marad. nem túl kellemes szédülve fel alá rohangálni és pakolászni
8.05 – Nudlié is megvan
8.15 – végre elindulunk
8.30 – ideje lenne anyuéktól elindulnom dolgozni, most kezdődik a munkaidőm
8.42 – három perc múlva be kéne mennem az első beteghez, de legalább megtudtam hogy anyu nem rákos
8.44 – apu harmadszor mondja anyunak hogy most már engedjen elindulni
8.54 – beértem, szerencsére tegnap elnéztem a naptárt, még van időm
8.45 – 15.25 – próbálok dolgozni miközben 48 fok van, még mindig szédülök és folyton pisilni rohangálok mert megittam több liter vizet hogy hátha nem fogok szédülni, de azért kitartóan iszom is, patakokban ömlik rólunk a víz, próbálom úgy tesztelni a (jóképű, okos, velem egykorú) páciens válaszkészségét hogy nem osztok meg túl személyes infókat magamról, szervezzük az esti buliba ki-és hazajutást
15.25 – hazasietek a bulikajákért és megetetni a patkányokat
16.13 – 00.07* jé, tényleg létezik finom pálinka,  jé egy ideig nem szédültem, itt is borzasztó meleg van +még mindig nagyon meleg van 685x, buli, ízeltlábúak, ízeltlábúak nedveiről folytatott hosszas, explicit társalgás, annak elvetése, hogy a máklikőr körbeadásával párhuzamosan mindenki sorolja fel körönként egy-egy pszichiátriai diagnózisát is, ezerféle, több tonna étel és több hektoliter ital** elfogyasztása, borzasztó zenék meghallgatása***, sok egyéb mellett a kollégáim időnként olyan furcsa jeleket adnak mintha kedvelnének
00.07 – egy hintaágyban fekszem, körülöttem borzasztó zenére ugrabugrálnak, valaki kiabálja hogy nincs rajta melltartó
00.11 – 02.08 megbeszéljük hogy az élet gonosz és igazságtalan, viszont senki nem akar sem barkóbázni, sem mister x-ezni****
02.58 – helló éjszakai busz, nem gondoltam hogy ma találkozunk
03.32 – a patkányok úgy tesznek mintha szellemet látnának, amikor zuhanyozás után kilépek a fürdőszobából (úgy sejtettem jobban fogok aludni rászáradt izzadtság, szúnyogriasztó és tetűnedv nélkül) hogy igyak még egy pohár vizet egy nurofennel
03.33 – na most délig alszom zavartalanul
03.33 – 09.02 – besüt a nap, pisilni kell, szomjas vagyok, most már be kell csukni mindent mert meleg van. thank god a légkondiért.

Ma ellensúlyoztam a tegnapot, eddig jól haladok, este 9 és nem csináltam semmit. Csak enyhén lettem másnapos amit egész jól viselnék, csak attól szenvedek hogy reggel úgy éreztem hogy a halolaj kapszula a torkomon akadt és eléggé fáj.

 

*blöffölök, nem az órámat nézegettem egyfolytában
** ami ugye nálam több decit jelent de mindegy
*** legtöbbjüké többször, mert aki kérte elfelejtette hogy már volt
****ilyenkor még jobban értékelem a már-már barát jellegű ismerőseimet akikkel majdnem minden buliban dixitezünk

Advertisements

Bercinek egy négyese lett, Nudlinak nulla, és ugyanazokból a tárgyakból lettek kitűnők (az ilyen dicséretes vagy csillagos ötösnek számít): angol, matek, infó. Ezt a tényt nagyon különbözőképpen kezelték: Berci egykedvűen, mint azt is hogy életében először egyedül hazajött edzésről. Gé a kapunál szokta kitenni, így addigra már nem volt ott mire kiderült hogy elmarad az edzés. Berci úgy döntött, nem vár másfél órát hanem felült a buszra aztán hazasétált. Ennek örömére másnap a fagyizóból jött haza, mert nem tudta kivárni hogy Nudli megegye a fagyiját (Berci három gombócot gyorsabban eszik meg mint én kettőt).

Ezzel szemben Nudlinak sikerült teljesen feltúráztatnia magát amikor elkezdett azon elmélkedni hogy természetismeretből nem lett kitűnő, pedig az is kedvenc tantárgya és csomó olyan dolgot is tud amit a tanár nem, mert először meglepte hogy negyedikben már nem elég figyelni az órán hanem tanulni is kell a témázárókra, aztán meg amikor beteg volt, a barátja nem szólt hogy témazárót írnak, így az év során néhány négyes is becsúszott.

Pedig tényleg nem szoktunk kiborulni ha ötösnél rosszabbat hoznak haza.

 

Nudli ma time-lapse videót készített a kanapéról, hogy illusztrálja hogy Berci egész nap ugyanabban a pózban fekszik a laptopja előtt*, aminek azt a címet adta hogy “the life of a pointless life”, de ő sem érti miért.

*van mentsége mert két hónap alatt 5 centit nőtt, le is előzött.

Szerencsére miután Gé múlt héten tért haza több tonna angol csokival, majd tegnap Nudli szabadulószobás szülinapozásán megmaradt fél vödör* csokis-kókuszos nápolyi és egy fél csokitorta, ma anyósomék hoztak egy-egy bödön sajtos masnit és vegyes édes aprósüteményt.

*ez kivételesen szó szerint értendő

 

a múltkor alvás helyett kitaláltam hogy indítok még egy blogot ahova a pszichiátria, autizmus, terápia témájú okfejtéseimet csoportosítom, szóval ilyen nem énblog jellegűt hanem tematikusat. már korábban is gondoltam rá csak elvetettem azzal hogy úgyse írnám, de alvás helyett rájöttem hogy ez nem igazi érv, sőt nevet is kitaláltam, amit fel is írtam hogy el ne felejtsem. ma elkezdtem a létrehozást, a közepén rájöttem hogy ha a sulemia accounttal nyitom akkor ott is sulemia lesz a nevem pedig nem azt szeretném, kitöröltem, és rájöttem hogy ezzel elpusztítottam a domaint amit választottam, majd kitaláltam újat. most gyűjtöm az erőt hogy új accountot nyissak gmailben, aztán wordpressben és megcsináljam (de közben már kitakarítottam a patikat, ágyneműt cseréltem és beraktam egy mosást). de most elkezdtem aggódni hogy közben valaki lenyúlja a domaint, úgyhogy ezt hasznos volt megírni.

meg akkor még gyorsan a moonról

ezért szeretek csak úgy kapcsolgatni az adók között, mert néha jó filmekre bukkanok amikről még nem is hallottam, olyan csatornákon amikről nem is tudtam.* elsőre persze nem az elejétől láttam, a robot arca tetszett meg amivel a fb-on már találkoztam mint egy ismerős profilképe, és hagytam a háttérben menni a filmet, aztán egyre inkább odaláncolódtam, meg Bercivel próbáltuk értelmezni hogy mi történik, végül jó későig fent is maradtam miatta, szerencsére ő a végére elaludt. úgyhogy másnap megnéztem az elejétől, vagyis csak az elejét terveztem amit még nem láttam, de aztán közben is voltak olyan részek amikre elsőre nem figyeltem, meg újra be is vonzott, meg eredeti nyelven jobb is volt (Kevin Spacey a robot hangjaként pl) csak azért nem néztem végig mert közben hazaért a család többi része és a vége nem volt túl szemrevaló.

másnap is találtam egy jó filmet de annak a címét nem jegyeztem meg, arról szólt hogy mikor már teljesen be van harangozva a marsutazás kiderül hogy valami nem működik jól de inkább nem mondják le hanem csak eljátsszák és az űrhajósok be vannak zárva egy hangárba a sivatagban. de az csak úgy tetszett hogy érdekes volt nem az elejétől háttérként, meg szintén nagyon későn volt vége amit nem vártam meg mert megelőlegeztem hogy mi fog biztos történni.

meg tényleg a Pulp is nagyon jó volt, arról jutott most eszembe hogy volt még valami aminek a végéről akartam írni, szóval ez nem annyira volt szerintem önéletrajzi ihletésű mint a többi Bukowski regény amit olvastam, ezt azzal is jelezte, hogy a főhőst, bár kinézetre és életvitelre úgy tűnt eléggé hasonlít rá, nem Chinaskinak hívják (de említődik Chinaski, mint seggfej író), és nem író hanem magándetektív, és azzal is hogy mindenféle természetfeletti dolgok történnek. szóval a végétől eltekintve jó.

 

*a szabálytalan intervallumú pozitív megerősítés a leghatásosabb.