Amikor átjött a blogom (amiért köszönet mr. a-nak és KTamásnak), át kellett nézni a piszkozatokat, mert a wordpress nem tudta hogy azok piszkozatok, és igazából egy csomót kiengedtem, mert már nem tudtam hogy eredetileg miért nem. Meg volt amelyikre emlékeztem hogy akkor cikinek tartottam, de most nem.

Itthon meg időnként ragamocsárrá változik (én sem tudom mi az) a padló és csak a földre dobott párnákon és takarókon lehet lépkedni , Nudli vagy a tíz csapást olvassa fel gyerekbibliából a plüssállatoknak hogy elaltassa őket, vagy a natgeowildos top10-es listákról készít albumot, listákkal és rajzokkal, ami aztán minden rokonnak megmutat és részletesen elmesél. Berci főleg Bleach-et néz, meg néha kijavítja Nudlit hogy valami nem úgy volt a listában vagy rosszul rajzolta.

Tegnap voltunk a csodák palotájában és mindent megnéztünk, megtekertünk, kilőttünk, összeraktunk és szétszedtünk. Elfelejtettük felkészíteni a gyerekeket a nyuszi érkezésére, de aztán örültek neki, meg annak is hogy újra látták a (már két hetes) unokatesójukat, Nudli babaruhákat is segített válogatni.

Advertisements

Mert sötét volt és nem lett volna jó a kép, és gyanús emberek közelében nem akartam megállni

A következő generációnak már lesz szava az arckifejezésre, amit akkor vágunk amikor valami érdekeset láttunk és mérlegeljük hogy lefényképezzük-e a telefonunkkal. A menő régi kocsit nem tudom idetenni illusztrációnak.

még nem érti ezt az utalást

Berci: még jó hogy nem vagyok tarisznyarák, sokszor csak egy hajszálom múlna az életem.
s: igen mert ők buták, nem nézik hova mennek. Mi nem megyünk rá a sínre ha jön a vonat például.
Nudli: én örülök hogy ember vagyok.
Berci: én is, de nem teljesen vagyok elégedett azzal hogy ember vagyok.
s: mi nem tetszik magadban?
Berci: ha nem tudod, úgysem értenéd.
s: ha kérdezned kell, sosem fogod megtudni?
Berci: (nem reagál)

Kihúzós könyvlistás

The Lord of the Rings Trilogy, J.R.R Tolkien
1984, George Orwell
Pride and Prejudice, Jane Austen
The Grapes of Wrath, John Steinbeck
To Kill a Mockingbird, Harper Lee
Jane Eyre, Charlotte Brontë
Wuthering Heights, Emily Brontë
A Passage to India, E.M. Forster
The Lord of the Flies, William Golding
Hamlet, William Shakespeare
A Bend in the River, V.S. Naipaul
The Great Gatsby, F. Scott Fitzgerald
The Catcher in the Rye, J.D. Salinger
The Bell Jar, Sylvia Plath
Brave New World, Aldous Huxley
The Diary of Anne Frank, Anne Frank
Don Quixote, Miguel De Cervantes
The Bible, Various
Canterbury Tales, Geoffrey Chaucer
Ulysses, James Joyce
The Quiet American, Graham Greene
Birdsong, Sebastian Faulks
Money, Martin Amis
Harry Potter Series, J.K. Rowling
Moby-Dick, Herman Melville
The Wind in the Willows, Kenneth Grahame
His Dark Materials Trilogy, Philip Pullman
Anna Karenina, Leo Tolstoy
Alice’s Adventures in Wonderland, Lewis Carroll
Rebecca, Daphne Du Maurier
The Curious Incident of the Dog in the Nighttime, Mark Haddon
On the Road, Jack Kerouac
Heart of Darkness, Joseph Conrad
The Way We Live Now, Anthony Trollope
The Outsider, Albert Camus
The Colour Purple, Alice Walker
Life of Pi, Yann Martel
Frankenstein, Mary Shelley
The War of the Worlds, H.G. Wells
Men without Women, Ernest Hemingway
Gulliver’s Travels, Jonathan Swift
A Christmas Carol, Charles Dickens
Huckleberry Finn, Mark Twain
Robinson Crusoë, Daniel Defoe
One Flew over the Cuckoo’s Nest, Ken Kesey
Catch-22, Joseph Heller
The Count of Monte Cristo, Alexandre Dumas
Memoirs of a Geisha, Arthur Golden
The Divine Comedy, Dante Alighieri
The Picture of Dorian Gray, Oscar Wilde

innen

Csak a kategória miatt

A Kisangyal olvasásától a Mit tettél, Forrai Lőrinc? című novellánál sokalltam be, lehet hogy Lázár Ervinnek ezt is ki kellett írnia magából ahhoz hogy megírhassa a Hétfejű tündért, de nekem nem muszáj elolvasnom. Inkább a Graveyard bookot és a Coraline-t vettem sorra, most pedig az Anansi boysnál tartok és még mindig szeretem N.G-t, és nem unalmas (vannak írók akiknek csak 3-4 könyvük szórakoztató és eredeti).

“…but that was yesterday. Let’s start a new tomorrow, today.”

“‘That,’ declaimed Fat Charlie, wagging his finger like a prosecuting attorney going in for the kill, ‘that was the steak I bought for dinner tonight. For dinner tonight for me and Rosie. The dinner I was going to cook for her! And you’re just sitting there like a, a person eating a steak, and, and eating it, and-‘”

Nudli és az állatok (és a kórház)

Bemásolom amit még ezer éve nem tudtam kiposztolni a freeblogon mert már nem működött (és ezért elmentettem wordbe).

Egyik vasárnap egész délelőtt a Nat Geo Wildon néztük a Top10es listákat. Nudlit az állatok miatt érdekelte nagyon, Bercit meg a számok miatt, végig találgatta hogy a legnagyobb csapatban vonuló állatoknál az első helyezett eléri-e az egymilliárdot. A sáskák lettek az elsők 96 milliárddal (arról nem szólt a műsor hogy hogy számolták meg őket). Többször elmondták hogy ez egy bibliai méretű izé, úgyhogy elmeséltük nekik a 10 csapás történetét, meg ki is kellett keresni hogy mik voltak a csapások. Másnap Nudli azzal jött haza a suliból hogy az egyik osztálytársának van gyerekbibliája. Mivel nekünk is van, előkerestük, és azóta már egy csomó történetet el is olvastunk belőle, de utolsónak mindig a 10 csapást kell. A kórházba is elvittük, amikor épp jobban volt, ott is olvastunk belőle, sőt háromnegyed történetet magának olvasott el hangosan, nagyon édi volt.

A kórházról akartam írni külön, de közben annyit gondolkoztam róla hogy elment tőle a kedvem. A lényeg hogy megijedtünk hogy vakbélgyulladása van, de végül nem volt semmi baj, de azért bent tartották, és mindketten utáltuk.Utána meg mindketten betegek lettek és itthon maradtunk.

Ma* is voltunk Nudlival kórházban, de most örömmel mentünk, mivel az unokaöcsémet látogattuk meg születése alkalmából. Cukorfalat, és okosan néz, alvás közben ráncolja a szemöldökét, babaszaga van, ráncos és puha és icipici a keze, és sosem akkor mosolyog amikor fényképezem.

Berci nem jöhetett, mert még nagyon köhög, ezért elég szomorú volt. Ő meg az interneten nézi a Narutót, amióta elfogytak a szinkronos részek, japánul nézi magyar felirattal. Most mondta hogy jó hogy jár tanulni angolul, de még jobban szeretne japánul megtanulni.

Azóta újra végignéztük a top 10-es listákat, Nudli mindegyikről listát készített, amit mindjárt lefényképezek és megnézem hogy képeket tudok-e berakni ide. Berci pedig most Bleach-et néz, ami szintén japán sorozat és blájdzsnak kell ejteni, de ennél többet nem is tudok róla. Ma is voltunk unokaöcsit nézni, most éppen Gé beteg úgyhogy Nudlival és Bercivel. Nudli édesen rám vagy anyura simult (akinél éppen Baba volt), beszélgetett és simizte a lábát vagy hasát. Berci is megnézte, de neki elég volt pár másodperc megállapítani hogy édi, utána már tudott kinectezni.

ImageImage

*ma=ezer éve amikor ezt írtam

Amikor jöttünk haza, Nudli kitalálta a simaszószt, amit ha valamire ráteszel akkor sima lesz, pl. a sós chips só nélküli sima chips lesz. Ha az esőre teszed, nem lesz eső. De csak hetente egyszer lehet belőle enni különben meghalunk.

Én meg közben azon gondolkodtam (nem erről jutott eszembe, hanem az útminőség miatt) (igazából olyan szó kéne ide ami a minőség ellentéte), hogy mennyire megdöbbentett amikor egyszer valami félreeső pici faluban este még földúton, reggel már sima aszfaltúton sétáltunk a bolt felé, hogy ilyen lehetséges hogy amíg mi még aludtunk kora reggel nekiálltak és máris többszáz métert haladtak. Nem értem Budapesten ugyanez miért csak minimum több hetes útlezárással és dugóval oldható meg.

Lehet hogy a simaszósz megoldaná, majd holnap megkérdezem.