további gondolatok a karácsonyról

avagy: amelyikben karácsony van

Igen, ezzel kapcsolatban írtam anno hosszú panaszáradatot, amit aztán kitöröltem és maradt egy rövid panasz… (mi is illik ide?) csepp. Hogy a karácsony a gyerekeknek öröm, a felnőtteknek meg fárasztó, de talán megéri vállalni is a fáradságot, hogy láthassuk a gyerekeink örömét, de munka mellett sokszor nagyon nehéz megoldani. Azért az mindenképp fontos szerintem hogy az ember lássa a határait, és ne akarjon azon az áron is hetedhét határra szóló ünnepet, hogy közben a felnőttek fáradtan gürcölnek és idegesen vitatkoznak egymással. Ezért volt az elmúlt két évben minimál-karácsony (a takarítást a szokásos porszívózás jelentette, a kaja max fél óra alatt elkészül, tavaly rájöttünk hogy minek nagy vacsora, ha a gyerekek úgyse esznek, mi meg túl sokat, az időbe sem fér bele, úgyhogy ettünk ebédre pizzát, este meg sütit meg pogácsát). Idén viszont szavam sem lehet, meg egyébként sem lehet szavam sem, mert örüljek hogy nem kell dolgoznom, senki sem beteg, és hogy sokan vannak körülöttem. De idén tényleg végképp nem lehet szavam sem, mert még süti is lett, igaz nem pont olyan mint a recepten a fénykép:

sĂĽti

 

meg vendégváró falatok, meg kézzel készített ajándék a kötelező naptár mellett is. És lett aranyhaj a fán meg csillag a tetején, ahogy Nudli tavaly kérte, és jókedv is. Sőt már anyu is kezdi megirigyelni az amerikai stílusú műfánkat, amit nem kell a legnagyobb készülődés idején kockára fagyva levadászni és főleg befaragni a talpba, és kikötni spárgával mert mégis ferde és billeg.

fa

 

ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok

Meg még azt akartam mondani, hogy a zárt osztályon tartott karácsonyi ünnepségen sokkal jobban üt a szeretet himnusz. Meg régen is hallottam, meg szép is.

1. Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.

2. És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.

3. És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.

4. A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

5. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,

6. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;

7. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.

8. A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.

9. Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:

10. De mikor eljön a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.

11. Mikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: miután pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.

12. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem.

13. Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

 

update: reggel eldöntöttem hogy mégis berakom a dalt is, és most látom hogy közben főoldalas lett (köszi!), de akkor is.

 

 

 

Huhh. Jövőre tényleg nem szabad az utolsó pillanatra hagyni a naptárkészítést. Még ki is kell nyomtatni és spiráloztatni, ha minden jól megy idén is vállalja a copy general karácsony előtti nap (tavaly is 24-n ment érte Gé).

és még a freeblogot is szeretném dicsérni, mert:
– a sablon kódjában az üzenetek nagyon megkönnyítik a tájékozódást, pl: /* h3-as cimek elvileg csak a keskeny hasábodban vannak */, de ez a kedvencem: /* ez a felso menüsor, a FELSO */. Amikor elkezdtem blogolni rám jellemző módon meg voltam győződve róla hogy ehhez a kódos dologhoz sosem leszek elég ügyes, és köszönöm még egyszer Teodórának és Vidnek a hasznos tanácsokat, amik segítségével elkezdhettem az ismerkedést.
– újra működik a legtöbb komment
– aranyos a fejléc

the one with the new sofa*

Ma is sírtam, amikor az ügyelet utáni beszerzőkörútból hazaérve ezt láttam:

kanapé

 

Közelebbről:

ĂĽzenet

Kicsit később már máshogy nézett ki:

belakták

Ilyen volt a régi:

régikanapé

Sírtam, mert ritkán ér ekkora meglepetés, és mert Gének nagyon nem jön természetesen a meglepetésesdi, és mégis kigondolta és rávette magát és végigcsinálta. És mert megkönnyebbülve vehettem tudomásul, hogy még mindig nem érdemes rá féltékenykedni, mert ha elkezdek pikkelni egy csajra a munkahelyén, akkor munkahelyet vált, amikor a fürdőszobából kilépve azt látom, hogy átszellemült arccal néz valamit a neten, akkor nem a titkos barátnője levelét olvassa, hanem a blogomat, és ha hazaérve azt veszem észre hogy a telefonba sutyorog ilyeneket hogy még nem tudom mikor, majd megbeszéljük, akkor nem a titkos barátnőjével szervezi a titkos találkát hanem nekem meglepetést.

 

*Szenvedtem Gének hogy magyarul nem hangzik jól a cím, szerinte simán írhatnám hogy az egy az új kanapéval

tennivalók karácsonyig:
– maradék ajándékok kitalálása, megvétele, megalkotása
– takarítás
– kitalálni, hogy mi legyen a kaja (tavaly óta nincs karácsonyi vacsora, csak egy sima ebéd délben, igaz átjönnek délután a nagyszülők, de náluk meg otthon van rendes kaja, nálunk meg le se tudnánk ülni, de idén valami vendégváró falatokat szeretnék összehozni, ötletet szívesen veszek)
– a gyerekekkel mézeskalácsot sütni

terveim a két ünnep közöttre:
– megírni a pszichoterápiás eseteket
– elkezdeni készülni a vizsgára + elolvasni a sématerápiás részt
– elkezdeni isoldét elölről
– elmenni a családdal az uszodába (hátha Nudli kedvet kap)
– befejezni az aprócska hímzéseimet
– játszani a gyerekekkel
– Pető: Részletes pszichiátria (mert egyelőre csak azt találta meg az ig. helyettes)
– megírni az évértékelésemet
– megnézni a Narnia második részét, amit tavaly karácsonyra kaptam dvd-n
– üvegmatrica díszt készíteni a fürdőszobai tükörre
– ingyen fordítás a kolégáknak
– hajfestés

Estefelé eléggé szidtam magam, amiért pont az évszázad leghidegebb napján nem vettem sapkát. Sőt a vastag pulcsit is lecseréltem egy helyes blézerre, és a zoknim is vékony volt. Mert ugyan reggel felmértem hogy dolgozni kocsival megyek, a vidám lány fel szokott szedni reggelente. Csak azt nem mértem fel, hogy nem vár rám este fél 8-ig amíg végzek minden munkámmal, és nem visz el a Krimóba, és onnan később a gyrososhoz, és onnan haza. De legalább a Krimó és a gyrosos közötti szakaszon tapsi kölcsönadta a nagyon szuper fülvédőjét, sőt még a nagyon szuper fülvédő-lelőhelyet is elárulta. Sőt azt is mondta ma, hogy a gimiben minden fiú velem akart volna járni, ha mer, ami szintén nagyon kedves volt, persze nem azért mert kevésbé fáztam tőle, hanem jól esett, ha nem is hittem el teljesen. Métely pedig észrevette hogy be van festve a hajam. Meg sokat beszélgettünk testképről, mell-és melltartóméretről, hastáncról meg zumbáról, és azon is elméláztunk röviden, hogy a török nadrág fölött az úszógumi kibuggyan, kitüremkedik vagy pedig kifittyen (vagy ficcen volt?).

Nem hagyott nyugodni ez a karácsonyi hangulat-dolog, egyrészt előszedegettem a régebbi kevés díszt ami volt itthon, másrészt bevettem magam a Kikába és megállapítottam hogy itt  minden egyes darab szörnyen csicsás. Az obiban viszont vettem karácsonyi terítőt. Ma meg két hobbiboltban összeszedtem az összes egy tucat DIY készletet (de nagyon édik, de tényleg, ilyen manók, meg házikó-hűtőmágnes, meg mézeskalács karácsonyfadísz filcből, de inkább majd készítek fotót); meg szert tettem egy quilling készletre, mert azzal is milyen szép csipkehatású karácsonyfadíszeket lehet készíteni. Aztán hazajöttem, és az egészet bevágtam a sarokba kinyomtattam a netről egy csomó üvegmatrica-mintát, és készítettem is hópelyheket meg ajtódíszt, meg három  filcházikót is este, meg kerestem youtube videót quilling karácsonyfadíszek készítéséről. És közben igyekszem nem gondolni a pszichoterápiás meg nem írt esetre, a vízkőre a fürdőszobában, a beszerzésre váró ajándékokra.

Egyébként meg már mindkét gyerek beteg, és már anyu is egyre kevésbé ér rá, de én nem maradok itthon hogy vigyázzak rájuk és közben kreatívkodjak, mert jaj szegény szende egyedül maradna a részlegen, és jaj olyan kevesen vagyunk és jaj mit szólnának. Hanem holnap anyu, csütörtökön Gé, pénteken meg a képzést lógom el jól. Hülye vagyok-e.

Gének új applicationje van, most kapcsolgat a zenecsatornák között és kérdezgeti az iPhone-ját hogy melyik szám megy, és mindig örül amikor okosan kitalálja.

update: képek is

kreatĂ­v1 kreatĂ­v2

 

 

– A betegséggel lement egy kiló, most vigyázok hogy vissza ne hízzam.
– A te súlyod nem liftezik fel-le?
– Nem, az én súlyom csak felfelé liftezik. Lefelé véres verejtékkel, kínszenvedéssel megy fél kiló.

Senki nem mondhatja hogy nem figyelünk oda a gyerekeink kulturális nevelésére. Most például beraktuk nekik a Zombiet, mert Nudli elkezdte énekelgetni azt a reklámot amiben a csávó a menő kocsijában szánalmasan dúdolja, és nem akartuk hogy azt higgyék az a dal.

Az első kívánságom máris teljesült, megkaptam idén is a kívánságlistás játékot, és csak annyit kellett tennem, hogy amikor lucia megkérdezte hogy elküldje-e nekem is, nem mondtam hogy hát nem is tudom, ahogy gondolod, végülis mindegy, hanem bólogattam, hogy ühüm, az jó lenne, köszi.

Arra gondoltam hogy idén kreatív és egyedi módon a fizikai, pénzzel megvehető kívánságaimat írom le. Íme:

– kanapé, hogy végre meghívhassam a barátaimat lakást avatni (a mostani cikisen kicsi és gagyi és a kínaiaké volt)
– csökkenő fontossági sorrendben: lámpák, függönyök, karnis (bár a karnis fontosabb, mert nélküle a függöny mit sem ér, lásd: szeretlek mint függöny a karnist), kilincsek
– kütyük. könyvolvasó, iPad, kinect/wii (mostanában azzal mentegetem magam a testmozgás hiánya miatt, hogy enélkül lehetetlen) (mármint az utolsó. az első főleg olvasáshoz hasznos) (iPadre nem tudom hogy szükségem van-e, ha lenne tuti végig játszanék ügyeletben)
– masszázsfotel/-kád
– csizmám már van, és majd karácsonyra meg is kapom (gondoltam azért felírom)
– Devastator (igazából Nudli szeretne, és ő döröpidornak hívja (nem darapidor, döröpidor!), és nem lehet kapni)
– és hát nagyobb lakás, tengerparti nyaralás, saját kertes ház, medence, jacuzzi, smart, apartman toszkánában, vitorlás, helikopter…

De valójában ez mind nem fontos, csak hogy karácsonykor legyen süti és jókedv. Sőt a karácsony csak néhány nap az évből, szóval inkább egész évben legyen jókedv, és süti ne.

Most pedig továbbadom sok szeretettel Tapsinak, Vidnek, Galadnak, Teodorának, Kisfeketemadárnak és nek.

Amikor hazaértem a medúzáktól, megláttam az asztalon Nudli kettétört arany dióját (amit a hipergagyi mikulástól kapott a dolgozóban az extragagyi műsor és fél óra sorbaállás után, kettő darab szaloncukorral és kettő mogyoróval együtt) (összesen, de most nem ez a lényeg), mert annyira érdekelte hogy milyen belülről egy arany dió, de megenni azt nem akarta, szóval ekkor annyira hiányozni kezdtek, hogy bementem és megpuszilgattam őket álmukban, pedig ilyet nem szoktam.

Nudli

énekel:

Hull a pelyhes fehér hó
Gyere kedves télapó
Minden gyerek várna rád
Vidám ének hangja száll
Babzsákodban minden jó
Piros alma mogyoró
Jöjj el kedves, várunk rád
Vidám ének hangja száll.

És megjegyzi hogy a való világban is úgy éneklik hogy babzsákodban.

Már megint panaszkodik

Hát igen, múlt szombaton is bent voltam, meg ma is, meg elsején is jövök, így van ez, ha beindul a verkli, már nem lehet máshogy megoldani, “ideiglenesen” besegítek a hétvégékbe, aztán kérdés mi lesz. Főleg hogy akitől kaptam a kedvezményt már nincs itt. Hessegetem a bűntudatot a kedvezmény miatt, hiszen ügyelni mindenki utál joggal utál, különösen hétvégén. Közben váratlan személyektől is bekasszírozok némi közutálatot, most pl. azért mert már 23-n merek szabadságra menni. Közben meg utálom hogy be kell jönni, szar otthagyni a családot, mindig keresztbe tesz valami programnak.

Tegnapelőtt egész nap feküdtem, tegnap átbattyogtunk anyuékhoz, ahol üldögéltem és nem ettem, ma meg egy szomorkodó Nudlit kellett reggel otthagynom a mikuláscsomagok mellett (csak Bercivel együtt akarta kibontani) (nem akart egyedül lenni ébren), és fél 9-kor már itt volt a mentő a hajléktalan öngyilkosjelölttel.

Tegnap este annyira felpörgettem magam az egészen, hogy el se tudtam aludni. Egyre inkább elegem van megint, annál a kérdésnél mindig megtorpanok hogy akkor hogyan tovább, milyen szörnyű hogy senki nem fogja úgy alakítani a dolgokat hogy nekem pont jó legyen.

Az internet szempontjából is szorul tovább a hurok, Tapsi és Annalight már le van tiltva itt bent, mivel vírusos oldal / szexoldal / játékoldal / illegális tartalom (eldönthetik).