vagy megint csak én vagyok negatív

Jó igen, jó a Big Little Lies második évada is, csak nagyon szomorú. És nehéz. A családon belüli erőszak és a szexuális erőszak is nehéz téma, az áldozathibáztatás is. Nemcsak a közvetlen elszenvedőt teszi tönkre, hanem a környezetet is. Egyrészt talán ez visel meg benne nagyon, hogy a gyerekek mennyire kiszolgáltatottak. A másik hogy milyen sérülékenyek a kapcsolatok, a lelki egészség, az emberélet is, kicsit rosszfele nézel és minden összeomolhat, ez olyan félelmetes.

Miközben végtelenül édesek a gyerekek a sorozatban egytől-egyig, de el tudom képzelni hogy a készítők tudnának jó kis évadot összehozni arról hogy mi lesz belőlük (ebben nekem Updike Rabbit sorozata volt kijózanító). Mery Streep meg végig zseniális gonosz marad, néha megsajnálod, kezdenéd megszeretni, utána még nagyobbat üt a következő csapása. Nagy szükségem lenne egy könnyedebb folytatásra, amiben a szereplők építő környezetben tudnak gyógyulni.

(legszívesebben csak ölelgetném egész nap a gyerekeimet, de szerintem meglepődnének)

a gyerekek meg tengetik a szünetüket, Nudli valamennyire bepótolta hogy sokáig nem találkozhatott a barátaival, most azért el-el járogatnak. itthon továbbra is sokat dartsozik (egyre ügyesebb), geometry dashezik (abban is ügyes állítólag), és megtanulta kirakni a 3×3-as rubik kockát, már egy perc alatt van a rekordja. emellett szereti ha velünk is van program, az elején inkább a pingpongozást kérte, most kosárra dobálgatni szeret eljárni (remélem találunk megfelelő pályát a hajógyári szigetnél közelebb), néha társasozunk is. közben igazolódott az allergia, amit sejtettünk, de kiderült hogy van egy kis asztma is hozzá, amitől ha kihajtja magát nehezebben lélegzik és utána nyom a mellkasa. utólag azt is elárulta, hogy ez azért aggasztotta annyira amíg nem tudtuk mi okozza, mert a vírustól félt.

velem egyszer, Gével többször is nyaraltak, és még megyünk Lapira, az idei hely jobbnak ígérkezik a tavalyinál, nagy várakozás van bennem.

Berci még mindig a pihenést pótolja, főleg fekszik és youtube-ozik. néha nagyon ritkán már akkor is nevet ha velünk beszélget, nemcsak a videókon. néha lemegy egyedül röpi szervát gyakorolgatni. ha jön velünk kosarazni, ő inkább meccsezni szeret (streetballt) mint csak úgy dobálgatni. az alvása eléggé szét van csúszva. párszor már volt a terapeutánál, egyelőre biztatónak tűnik de szerintem rengeteg idő lesz, neki is kell fél év csak hogy feloldódjon. nyaggatom hogy kicsit pótolgassuk legalább ami kimaradt suliidőben, legalább azokat a tárgyakat amiből tényleg jó, tegnap végre belekezdtünk a polinóm egyenletekbe, szerintem ügyesek voltunk. kettesben kevesebbet beszélgetünk mint tavasszal, úgy érzem be is záródott megint kicsit. de összességében most így nyugodt, csak félek mi lesz a suliban újra.

remélem senkinek sem a kedvenc írója :(

Letudtam a Children of the Mind-ot, ezzel az Ender sagát (meg úgy szerintem Orson Scott Card munkálkodásának tanulmányozását is). Érdekes, vannak eredeti ötletei, eljátszik a gondolattal hogy milyen lehet egy idegen civilizáció, értelmes faj, milyenek lehetnek az emberek ha már csomó bolygót kolonizáltak.

Nem lennék ennyire mérges rá, ha nem nyújtotta volna így szét mint a rétest, az utolsó 3 könyvnek (Speaker for the Dead, Xenocide, Children of the Mind) maximum egy könyvnek szabadott volna lenni, vagy egy kisregénynek. Nem emlékszem mikor untam ennyire könyvet és mikor vártam ennyire hogy vége legyen. Amellett hogy végtelenül egyszerű karaktereket elemezget egy örökkévalóságig (értem, Ender gonosz és jó is egyben, bűntudata és megmentő komplexusa is van, ráadásul a legvégére lesz az a hatalmas következtetés és feloldozás ami a kiindulópont volt, hogy nem is ő csinálta az első fajirtást) (mindenki másnak csak 1 tulajdonsága van), a sztoriban ha véletlenül valami történik, mindig leírja előre hogy mi lesz, és aztán 200 oldalon keresztül hatalmas várakozással tényleg az lesz.

ÉS a logikátlanságok tovább halmozódnak (mért is kell űrhajó a teleportáláshoz? akkor ott kell lennie Endernek vagy nem? mekkora is az az űrhajó? mennyi cuccra lehet szükség egy lakatlan bolygó kolonizáláshoz, ezek nekik honnan vannak, hogy tudja Jane mozgatni? stb stb), miközben az elején elkövetett bakikról sem enged megfeledkezni, mert mindig felhozza (gyakorlatilag lehetetlen fajirtást elkövetni egy többszáz bolygóra szétszóródott fajnál, hacsak nem végtelenül ostobák és mind összegyűjtik a sebezhető tagjaikat egy bolygóra).

Sok meseszerű, kicsit gyerekes elgondolás magyarázza a technikai vívmányokat (mármint értem, ez a jövő, még nincs meg a technológia, ezért nem is tudjuk mi lesz, de ő nem ilyeneket mond hogy magfúzióból nyerjük az energiát, vagy féreglyukon keresztül utazunk, hanem hogy az okosságnak és a kényszerbetegségnek egy-egy génje van, az embereknek lelke van, ami láthatatlan fonallal kötődik egymáshoz és az univerzum közepéhez, és képes ide-oda ugrálni különböző testek között, és a világ mellett van egy “külső világ” ahova átlépve bárhova vissza lehet térni ugyanabban a pillanatban (de ezt csak a hatalmas gyorsaságú és kapacitású, lélekkel rendelkező MI tudja irányítani). De ez nem zavar annyira, át tudom hidalni azzal hogy ez nem igazi scifi, inkább egy fantasy ami egy párhuzamos valóságban játszódik. Azért meg nem haragszom, sok scifi író elköveti szerintem, hogy a mostani közelmúltbeli történések többezer év múlva is meghatározó horderejűek, csak szerintem ez sem túl realisztikus.

Már nagyon vágytam Pratchettre, és a Going Postal első pár oldala hatalmas felüdülés (ironikus, száraz poénok, legalább mondatonként egy! féloldalanként fordulatok! valódinak ható, szellemes párbeszédek! 3 dimenziós karakterek!), lubickolok benne.

Nudli: neked mi lenne a szupererőd?
Berci: amit szeretnék vagy logikusan?
Nudli: logikusan.
Berci: ezt nem tudom értelmezni.
Nudli: szerintem irónia.
Berci: az nem szupererő.
Nudli: te azzá tennéd.
s: és amit szeretnél?
Berci: mind control. tudnám irányítani az emberek érzéseit.
Nudli: nekem időutazás.

ez tök Taratinós beszélgetés volt szerintem, csak nagyon rövid, utána Nudli belevágott egy hosszú monológba arról hogy melyik meccsen ki miatt veszítettek mindenféle focicsapatok. ja mert előtte arról vitáztak, hogy x meccsen Berci szerint nem xy miatt veszítettek aki az utolsó helyzetet kihagyta, hanem végig mindenki más miatt is. ez is kicsit Tarantinós volt.

A fő hír hogy elég sokkoló módon megszűnt az index (miközben úgy tűnik élőhalott formában közben meg megmarad, lehet majd ha az ember meglát egy index posztot facebookon az olyan lesz mint amikor csörög a telefonja és egy halott ismerőse számát írja ki).

A Xenocide-al (Az Ender’s game eposz ikszedik folytatása) kapcsolatban már attól elunom magam hogy végiggondolom mit írnék róla, na jó annyit leírok hogy egy viszonylag hosszabb könyvben 3 dolog történik, gyakorlatilag végig várunk. Egy könyvsorozatba egy egész filler könyvet berakni nekem kicsit sok. De azért már elolvasom a Children of the Mindot is, ha már idáig eljutottam, a feléig valamennyivel több dolog történt.  

Viszont lucia elkezdett sorozatokról beszélni és ezzel eszembe juttatta hogy megfeledkeztem a Big Little Lies második évadáról (eredetileg ő mondta hogy tetszeni fog nekem, és tényleg), az első rész után annyit mondhatok hogy megmaradt a lényeg, még mindig bárhonnan bárhova mennek, áthajtanak a gyönyörű viadukton. Viszont furcsa hogy mért nem hord senki maszkot, és túl közel mennek egymáshoz. És Meryl Streep zseniálisan ellenszenves. És mindig ha van egy szám, a feliratnál ki van írva a szerző és a szám címe. És Zoë Kravitz ❤

Néha meg T. felolvassa nekem George R. R. Martintól a Lázálmot, gondolom sokkal többet kéne borzonganom de emiatt hogy ő olvassa fel meghitt és kedves érzés társul hozzá, bár most kezd izgalmassá válni 36%-nál, kíváncsi vagyok mi lesz.

Húúú nem tudom mit gondoljak a High Fidelity-ről, nagyon tetszett, Zoe Kravitz mellett beleszerettem Jake Lacybe és Kingsley Ben-Adirba is, nagyon meg voltam győződve róla hogy nem érhetnek igazi meglepetések, csak annak nem voltam tudatában hogy nem egy évadnak szánták. Valamint most már elmondhatom hogy sorozatot is néztem rossz sorrendben (a hetedik rész a hatodik rész egy részletével kezdődik, de aztán másképp folytatódik de ez csak akkor derül ki ha nem ugrasz rögtön tovább azt gondolva hogy már láttad)

voltunk közösen nyaralni, összeeresztettük a gyerekeket (hosszabb időre mint eddig), mindenki életben van szóval eddig siker. volt medence, jakuzzi, strandröpi pálya, csónakázótó (igazából horgásztó, de számomra körbesétáló és csónakázó), masszázs, pingpongasztal, csocsó, a lobbiban elviselhető hőmérséklet, mi meg vittünk magunkkal 28 játékot és majdnem mindegyikkel játszottunk is, finom kaják, állatok is de azokat nem nagyon nézegettük csak a lovakat. ebből ki is derül hogy egész aktívan pihentünk.

jól éreztük magunkat, mi hárman szokásunk szerint nyafogva, Berci azért mert fárasztó volt, és keveset tudott egyedül lenni, Nudli mert reggel 9-kor szívtelenül kiparancsoltam őket az ágyból a reggelihez, ahol ráadásul semmi finom nem volt szerinte (pedig rántotta), én pedig a légkondi hiánya és a 20 percenként ismétlődő szörnyű zenék miatt.

az amatőrcsillagász karrierremet erősen gátolja hogy éjszaka alváson kívül semmi másra nem vagyok hajlandó, viszont lelkesen követek kb. 100 ilyen témájú oldalt, amiken pár hete minden nap 500 gyönyörű fotót látok az üstökösről. de azért csak akartam élőben is látni, mégha nem is olyan látvány mint a fotón, úgyhogy pár napja mióta nem csak hajnalban látszik hanem este is (elvileg fél10-10-től), aktívan keresgéltem az ablakból, miközben Nudli aktívan idegeskedett mellettem hogy ne hajoljak ki annyira. a mai harmadik ellenőrzésnél már épp kezdtem volna magamban hisztizni hogy még mindig nem jött össze amikor végre megláttam binokulárral, és úgy hogy tudtam hol van már szemüveggel is. Nudli épp nem volt ott mert csendben osontam el miközben lekötötte a geometry dash de rá tudtam venni hogy megnézze. ő is látta bár annyira félt közben hogy most rádlert kell innia. utána Bercit is rávettük, a tőle megszokott mértékben lelkesedett.

neowise

Elkezdtem nézni a High Fidelity sorozatot, Zoë Kravitz a főszereplő, azt hiszem nem is kell többet mondanom. Jó, neki nem a való életbeli testvére játssza a testvérét, de ezen kívül csodálatos. A többi szereplő is jó, és vicces azon nevetni hogy ki Jack Black és Catherine Zeta-Jones alteregója. A film is tetszett, eddig ez is bár még csak 3 részt láttam, de vajon John Cusacknek megjelent-e Debbie Harry fekete ovarállban, borospohárral a kezében táncolgatva, hogy tanácsokat adjon az életéről.

Azzal együtt is hogy nem vagyok egy nagy zeneőrült, de nagyon bejön ha valaki lelkesedni tud valamiért, bármiért igazából. És a sorozatot szerintem úgy készítették hogy gondoltak azokra is akik nem hatalmas zeneőrültek, és kellemes és hallgatható zenéket raktak bele, meg elég sok ismertet.

A temetés nagyon szép volt. Főleg szomorú, de szép is. Kicsit rendhagyó is, egyrészt mert még nem voltam ilyen hajós búcsúztatáson, de inkább mert egyáltalán nem volt semmilyen beszéd. Csak szomorú zenék, és virágok a vízen. Jó volt látni hogy a családja komolyan vette a kérését.

hogy kell felnőttnek lenni?

elvben szuper megoldásnak tűnik órákig tartó bambulós kattingatás helyet gyorsan letudni az otthoni feladatokat és aztán folytatni a High Fidelity-t, de ehelyett az történik hogy hozzákezdek a néhány feladathoz délután, aztán este fél 9-kor felpillantok hogy még nem vacsiztam, ki kell teregetni és meglocsolni a virágokat, és még maradt egy kis adminisztráció is. de ezek nem hónapok óta halmozódó feladatok, csak az elmúlt napok. jó oké idióta válási papírokkal nem kell minden héten szórakoznom, de úgy érződik hogy mindig van helyette valami aktuális.

válni nehéz

csomó jó dolog történik, úgyhogy természetesen csak puffogni jövök ide (de majd örömködni is). miután hadakoztam egy sort a számlákkal (miután befizettem a melegvíz tartozást a díjbeszedőnek, ami elvileg csoportos megbízással veszi le a pénzt a számláról de néha mégsem, hanem figyelmeztetéseket küld, és végigböngésztem a tárasház fenntartójától az összesítést, ami szerint “fűtés” és “hődíj” néven is túlfizetésem van, de ezeket nem fizetik vissza hanem majd én vegyem figyelembe a következő befizetésnél, a kettő vélhetően nem ugyanaz, bár ugyanarra a számlaszámra kell fizetni, akkor összeadhatom vajon-e az összeget és pár hónapig nem fizetek. nem baj, bár évtized és belejövök.

na de nem is ez, hanem hogy a 21. században nemcsak hogy nincs korszerű, online módja a válás bejelentésének, hanem még mindig kockás füzetbe iktatják az olvasószemüveges nénik a papírokat, de még arra sincs mód hogy a közös megegyezéssel történő válást együtt nyújtsuk be, mindkettőnk aláírásával amivel aztán ők elmolyolgatnak és valamikor 20 év múlva kimondják, hanem először Gé kinyomozta az illetékes bíróságot, elment, adtak neki kerestelevél formanyomtatványt, kitöltötte, 3 példányban kinyomtattam (mert nekem van nyomtatóm) és 2 tanúval aláirattam (ha már nálam volt), ő beadta, ebből az egyik példányt kiküldték nekem postán (nagyon meglepődtem), mellette egy földi halandó számára értelmezhetetlen szövegű végzést, ami kinyomtatva tájékoztat a két oldal hosszú url-ről, ahonnal letölthetem az ellenkérelem és a viszontkereset-levél formanyomtatványokat, amiket töltsek ki, nyomtassak ki 3 példányban és írjak alá (gondolom 2 tanú igazolásával), majd adjam be, miközben arról is tájékoztat szigorú hangnemben hogy csak a megadott formanyomtatványt használhatom, különben a bíróság visszautasítja, és mindenképp 30 napon belül terjesszem elő, mert azon túl már nem lehet. a végére kicsit megengedőbb hangnemben arról is tájékoztat, hogy a nyilatkozatot szóban is előadhatom, és akkor a bíróság rögzíti az erre rendszeresített nyomtatványon, de az írástudatlanokon ez már rég nem segít mert úgyse jutnak el odáig a levélben.

ennyi idő alatt már érdemben is haladhattam volna vele.

update: megtaláltam, basszus mindkettő 100 oldal és ugyanazokra a fasságokra kérdez rá mint a legelső, amiket egyébként is rég tudniuk kéne rólam, meg az ügyszámra amit ők kreáltak tegnap, amire nem lett volna szükség ha egy papíron lehet intézni az egészet arrrrggggh

update2: szinte biztos hogy valami kifogással vissza fogják dobni (van kitöltési útmutató, az is értelmetlen). rájöttem hogy a válás a bíróságok és az ügyvédek között egy nagy mutyi.