Pénteken T felszerelt egy okos villanykapcsolót a nappaliba, ami reményeim szerint megszünteti azt a 2,5 éves tradíciót hogy ha itthon vannak a gyerekek, valamikor éjszaka fel kell kelnem lekapcsolni a nappaliban a villanyt (mert Nudli csak úgy alszik el ha a nappaliban ég a villany) (és megy a tévé, de azon eddig is volt időzítő).

Szombaton elsiettünk a japánkertbe hogy még odaérjünk úgy hogy 4 előtt legyen időnk nézelődni, de aztán mondta a bácsi a kapuban hogy várni kell mert sokan vannak bent, de 8-ig nyitva van, és nem is kellett sokat várni, de tényleg sokan voltak bent, viszont nagyon szép volt.

Ma meg élményfestettünk, mert most az élményfestősök nem fogadhatnak élőben ezért felraknak videókat az oldalaikra ami alapján otthon el lehet készíteni, tetszik az eredmény kivéve hogy utólag jutott T eszébe hogy a fröcskölős módszer helyett felfesthettünk volna csillagképeket.

Valamint megnéztük a Szép Reményeket (furcsa volt, azután hogy a könyvre úgy emlékeztem hogy egy igazán mély, súlyos, kicsit agyoncirkalmazott viktoriánus történet, a film egy sima love sztori, elsősorban a két főszereplő közötti határtalan kémiára fókuszál, másod- és harmadsorban is, de lehet hogy csak nem értettem a könyvet, ráadásul azt hittem megváltoztatták a végét erre most nézem hogy már Dickens is két befejezést írt), a Warriort (tetszett, izgultam, nem találtam el mi lesz a vége), szombaton elkezdtük a rakétakilövés közvetítését nézni, de nagyon akadozott, viszont mondták hogy most megy el az ISS felettünk és kirohantunk, szerintem láttuk, bár gyorsabban haladt mint vártuk, de nem villogott ahogy a repülők szoktak (úgyhogy biztos az volt). És amelyikünk nem aludt bele 10 perc után az az Élő csillagászat Kiss Lászlóval sorozat aktuális részét is látta, és megtudta(m) hogy jelenleg a tudósok szerint a mars kolóniának majd kukoricán és bogarakon kellene élni, mert azokból lehet a legtöbb tápanyagot kinyerni.

Felhívták a figyelmem hogy ma kell posztolnom mert 9 naponta szoktam az elmúlt 27 napban, úgyhogy csak ezért mert friss az emlék gyorsan idehányom hogy most éppen lehet látni a merkúrt este a horizonton miután lement a nap egy rövid ideig, ami kizárólag csak annyiból különleges hogy mostanában lettem ennek tudatában, ezért bár nem volt nálunk távcső, tegnap elautóztunk egy budapesti észlelőhelyre, felmásztunk egy dombra, bemásztunk egy lezárt, romos kilátótoronyba (amit egyébként Makovecz tervezett és a nép hagyott lerohadni), halált megvető bátorsággal felóvakodtunk a vélhetően korhadt deszkalépcsőn, megállapítottuk hogy a megfelelő irányt (nyugat-délnyugati) egy fal takarja (arra a szintre már nem mentünk fel ahol egyáltalán nem volt padló, bár biztosan jobb lett volna a kilátás), mindenesetre készítettünk romantikus fotókat az égről, a holdsarlóról (a megszokott pötty formában) és egymásról, visszajutottunk a dombon félútig, kiszúrtuk a merkúrt, amit teljesen jól lehetett szabad szemmel is látni, végigkövettük amíg lemegy, miközben néha pillantottunk az ég többi részére is, amin a felhők közül az egyre sötétedő égbolton mindenféle csillagok is előbukkantak, ezeket 3 különböző appal próbáltuk ketten azonosítani, aztán hazajöttünk.

szörnyen gyorsan telik az idő

• délután-estefelé rajtaütésszerűen lefotóztam Nudlit fehér ingben és a ballagós nyakkendőjében amikor rájöttem hogy mindjárt besötétedik, de az erkélyen ilyenkor nagyon szépek a fények (ebből lesz nekik valami kárpótlás az elmaradó ballagás helyett), és ötszörösen is büszkélkedtem benne, hiszen részt vettem a létrejöttében, segítettem hogy ilyen szép nagyra megnőjön, aki tessék máris ballag(na) és 39-es a lába, tegnap levágtam a haját, ma megkötöttem a nyakkendőjét pedig nem is emlékeztem hogy tudok nyakkendőt kötni, és készítettem róla vállalható fotót, ami persze neki nem tetszik de én büszkén elküldtem mindenkinek
• Bercinek ma irodalom dolgozata volt a középkor és a reneszánsz irodalmából, én “is” elolvastam a vonatkozó részeket a tankönyvből hogy ha esetleg kell, kicsit be tudjak segíteni (így tudtam hol keressem ki hogy a dekameron történetében hány férfi és hány nő gyűlt össze pontosan melyik évben)*. és rájöttem hogy ebből nekem csomó minden tetszik, jó volt olvasni, persze megint ugyanúgy nyomatalanul el fog tűnni minden infó de azért élveztem
• a fizika dogájára négyest kapott, abban is volt kicsi részem (khm sokat biztattam meg motiváltam meg ilyesmi)
• T-vel elkezdtük nézni a svábhegyi csillagvizsgáló online előadásait, kiderült hogy engem sokkal kevésbé zavar hogy egy csomó mindent nem értek belőle
• még mindig szép az idő
• a munkahelyemen felmerült számtalan új probléma közül néhányra lehet hogy lesz megoldás (és remélhetőleg nem az hogy többet kell dolgoznom ugyanannyi pénzért)
• a gödöllői arborétumban vannak fák (melyek nevét szintén nem fogom sose tudni, mindegy hányszor próbálok új fákat tanulni az életem során), a mammutfenyők kicsit csenevészek még de majd 500 év múlva is megnézzük őket, és van olyan hely ahol le lehet tenni egy pikniktakarót és heverészni a felhők alatt
• jó hát scrabble-ben csúnyán kikaptam de nem lehet mindig minden jó
• megnéztük a Battle Royale-t, nem rossz de a könyv jobb, és a Stalkert, hát arról nem nagyon tudom mit mondjak, azt hiszem nem én vagyok a célközönség (belőlem a lassú dolgok továbbra sem szépséget, zsenialitást, és/vagy feszült várakozást** váltanak ki, hanem kizárólag türelmetlenséget) (emellett tényleg nagy hatást tesz, gondolkodtam rajta, bevillantak belőle képek, és szerintem az elejére van utalás a Ruben Brandtban)***
• bár a futár végül nem akkor jött amit a decathlon igért, de végül jókor jött és mindent hozott amit akartam
• a világ újbóli megnyitásának még nem örülök, mondjuk ha két hét múlva is ilyen jók a számok akkor lehet hogy elkezdek, de szerintem nem lesznek

*valamiért az az érzésem hogy a tanárnő szereti az adatokat
**a suspense jobb szó lenne ide, csak rossz nyelven van
***amikor rezeg a víz a pohárban

próbálom a nyafogást örülésbe átfordítani

• mindjárt megyünk cukrászdába Nudlival, Bercinek nincs kedve de szerintem Nudlinak is jó ha jut kettesben idő, most ebben kicsit alulmarad
• a múltkor volt finom cukormentes eperfagyi, de azt is kitaláltam hogy végigkóstolom a cukormentes sütiket, most ezt várom (aztán elmentünk és se fagyi se süti nem volt cukormentes, de ettem itthon házi készítésű málnás frozen yoghurtot, nagyon finom volt)
• mostanában észrevettem hogy milyen sokszor mondom magamra hogy “de béna vagyok” “jaj de hülye vagyok” stb, de a gyerekek szerint eddig is ilyen sokszor mondtam magamra, ezek szerint most kezdtem észrevenni, ez első lépésnek jó (néha már le is nyelem, vagy visszavonom)
• nagyon nagy bűntudatom volt hogy a nehéz helyzetben nem segítek többet az emberiségen, de pár hete megbeszéltem magammal hogy tőlem ennyi telik, amennyire tudom ellátom a munkám és ha kell ingyen is segítek azoknak akikkel eddig is kapcsolatban voltam, törődöm a gyerekeimmel, ellátom a háztartást, rendelek online dolgokat hogy életben tartsam a gazdaságot, és igen, próbálok magammal is törődni*, egyszerűen nem érzem hogy ebbe még beleférne ingyen munka (ami vsz olyasmi lenne ami egyébként is a munkám, és sokszor elég megterhelő, pl most a járvány idején) (még ha az a félelmem nem is igazolódna be hogy bárki számon kérné rajtam hogy mért nem megyek inkább önkénteskedni egy kórházba ahol fertőzötteket látnak el)
• többet mozgok, a közös kosarazások alatt vannak feszültségek, de egyre jobban kezeljük
• Bercinek néha egész jó a kedve, viccelődik is pl ma délelőtt eljátszotta hogy nem fér át az ajtónyíláson mert olyan széles a válla, és lapjával ment át. szereti hogy gyakrabban beszélgetünk.

 

*kipróbálhatnám a trükköket amiket mindenkinek tanácsolok, pl napirend, előre eltervezni mikor fogok mozogni, és mikor fogok a saját örömöm és kikapcsolódásom céljából tenni dolgokat, akkor talán nem nyomna össze a folyamatos kényszer hogy mennyi dolgom lenne, amit nem csinálok csak halogatom és értelmetlenül netezem helyette, ami viszont nem pihentet

Örülős, 6.-7. hét ömlesztve

• ha nem diétáznék, biztos többet híztam volna mostanra
• általában szép az idő
• a többiek bár egymást néha szétosztják kosarazás közben, velem mindig nagyon kedvesek (pl Nudli: Anyaaaaaa! öööö semmi baj!), ha meg néha valami sikerül, mindenki nagyon örül
• észrevettem hogy mostanában sokat szidom magam, a gyerekek szerint ez mindig kb ilyen, úgyhogy eddig nem vettem észre most meg igen, ez első lépés a fejlődéshez
• felhők, Dunapart, teknősök, kavicsok. beszélgetések, nevetés. közös evések, tornázás.
• esőillat
• ágyba kapott reggeli
• eperfagyi (fagyasztott eper, tejszín, tej, cukorpótló aprítógépben, pár perc és nagyon finom)
• a gyerekek néha találnak maguknak olyan ebédet ami tetszik a rendelős oldalon, és Nudli mindennek örül amit készítek neki amikor nem talál (ilyen kifinomult dolgok mint tejbegríz szigorúan folyósra készítve, sajtos-tejfölös bundáskenyér, mini virsli krokettel), hétvégénként nemzeti eledelünk lett a házi készítésű tortilla, de most kipróbáljuk a pitát is
• Too hot to handle – netflixes reality (a szereplők aranyosan egyszerűek és éretlenek, de közben mégis szerethetőek, mintha gyerekek lennének, szórakoztató volt)
• örültem amikor több mint egy nap émelygős fejfájás után végre nem fájt már