amelyiknek én vagyok a kerete*

Jaj nagyon fontos dolgok történnek, először is megint sikerült rossz sorrendben olvasnom egy sorozatot, még úgy is hogy direkt figyeltem, a Practical Demonkeepinget harmadiknak olvastam első helyett, mondjuk itt kevés a közös szereplő a könyvekben (lust lizard, the stupidest angel). Aztán úgy döntöttem kis szünetet tartok Christopher Moore-ban, hogy nehogy megunjam, el akartam olvasni a vének háborúja sorozat két utolsó részét de rájöttem hogy azokat már olvastam. Michael Moore-t kezdtem el, mert találtam és érdekesnek tűnt a témája (9/11), de annyira nem az, meg nagyon ideges végig Bushra, az nekem este nem tesz jót. Úgyhogy jöhet a Fluke.

Nudli meg orvul első lett csapatban a Bólyai matekversenyen, mehettünk megint díjkiosztóra, de ez legalább sokkal viselhetőbb (=1. rövidebb, 2. kevesebbszer kell meghallgatni a stand up for the chapmions című remekmű egy részletét) mint a Zrínyinek (ami egyéni, és lassan az első 113 helyezettet díjazzák a 3-12. évfolyamban). Nudli örült az első helynek, de talán a második egy hajszállal mégis jobb lett volna, mert akkor nem kell készülni az országosra.

Bemutató órán is voltunk, fény derült a titokra hogy miért vannak olyan osztálytársai Nudlinak, akik több mint két év angoltanulás után sem tudnak egyáltalán angolul: a tanítóbácsi (amúgy nagyon jó fej, meg biztos izgult meg minden, de komolyan nem értem hogy ő ezek szerint nemcsak hogy nem tanulta hogyan kell tanítani, őt magát sem tanították soha semmire?) az új anyag szavait úgy “tanította meg” hogy magnóról meghallgatták és elismételték egyszer (angolul), a nyelvtant pedig úgy hogy elmondta pár szóban hogy képezzük a sima múlt időt, felsoroltak 5 rendhagyó igét. Ezek után kellett írniuk egy fogalmazást a gyerekeknek, amihez kellettek volna a szavak és a múlt idő is, de mindegy is mert csak angolul mondta el mi a feladat, amit a gyerekek többsége nem értett és vagy csak ültek, vagy mást csináltak.

A korábbi bejegyzésben említett osztálytárs (aki kidumálta a büntetést amit Nudli úgy is beszívott hogy nem csinált semmit) anyukája szünetben panaszkodott, hogy az alsós tanítónénik azt hiszik barátok, és nem tudja levakarni őket, viszont dicsérte a mostanit (meglepő módon az ő gyereke nem szokott panaszkodni rá).

Én meg megvilágosodtam, hogy azért rossz a kedvem, alszom és eszem folyamatosan mert itt az ősz, nem szabad megfeledkezni a D vitaminról, és a halolajat is érdemes újra kezdeni, el is kezdtem szedni mindkettőt, majd torokgyulladásom lett. De a kedvem tényleg jobb.

 

*amikor elkezdtem blogolni, még ment a jó barátok, aminek minden részének úgy kezdődött a címe hogy ‘the one with…’, egy darabig eljátszottam a gondolattal hogy a bejegyzéseknek is ilyen címeket írok, de magyarul nem tetszett

Advertisements

3 thoughts on “amelyiknek én vagyok a kerete*

  1. a micimackóban jó de egy blogban szerintem kicsit modoros lenne 🙂 de mindegy is, úgyis lusta vagyok címet írni általában, meg lehet hogy az is modoros lenne ha címet adnék az ilyen bejegyzéseknek hogy mit láttam a moziban meg ilyesmi

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s