Ebben a cikkben azért érezhető a túláltalánosítás, sztereotipizálás, hatásvadászság (zárt osztályra súlyosan őrült embereket tesznek akiknek már nincs kiút, a gyógyszerek arra vannak hogy leszedálják és ne tudjon kikelni az ágyból stb- ezt azért lehetett volna kicsit differenciálni, ha nem tudja a cikkíró kik és mért kerülnek oda, milyen terápiás lehetőségek vannak, megkérdezni valakit aki tudja, vagy kihagyni ezt a pár mondatot), de a többivel teljesen egyetértek, és sajnos nemcsak a Merényiben vannak ilyen feltételek, hanem egy csomó más kórházban is: borzasztó elhanyagolt állapotok, végletekig kimerült (2-3 munkahelyen dolgozó), sokszor nem is odaillő ápolók akik rendszeresen túl kevesen vannak, hiányoznak a higiéniai és a biztonsági feltételek. Pont hogy erősebb lehetett volna attól a cikk ha az író rádöbben hogy ugyanolyan emberek vannak ott mint ő vagy mi, senki sem tudhatja mit hoz a jövő (pl hogy nem kerül-e később, átmenetileg vagy tartósan olyan zavart, veszélyeztető állapotba hogy szükségessé válik) és nekik is ugyanolyan emberi jogaik vannak a méltóságra, biztonságra, állapotuknak megfelelő ellátásra, kezelésre stb.

Ez a probléma nem a Merényi problémája, az egész ország rohad (egyébként lipóton még a 2000-es években is hasonló állapotok voltak nem egy osztályon: a zárt részlegen a bezárt ajtó mögött egy előtérben és abból nyíló ajtó nélküli szobákban voltak nők-férfiak vegyesen, sokszor minden felügyelet nélkül, mert az egyetlen ápoló a kinti részen segített a kollégáinak, ugyanilyen omladozó penészes falak között, undorító vécékkel) évtizedek óta, kevés helyen tudják biztosítani a minimumfeltételeket, amire az lett a válasz hogy lecsökkentették de azt sem ellenőrzik komolyan.

Ha valami ilyesmi történik, rögtön a nővéreket, ápolókat veszik elő, de arról már kevesebb szó esik hogy nekik biztosítva vannak-e a feltételek a munkájuk teljesítéséhez, vagy hogy mit tesznek a vezetők ha fény derül rá hogy egy-egy ápoló agresszív a betegekkel (sokszor azért nem küldik el mert nincs helyette más). Az osztályvezetők két tűz közé vannak szorulva, saját szemükkel látják a hiányosságokat és sok panasz hozzájuk érkezik be, de hihetetlen szélmalomharc bármilyen változtatást kisajtolni a kórház vezetőiből. Emellett tényleg az is megoldatlan, hogy ha valakinél neurológiai, belgyógyászati kezelés közben alakul ki zavart állapot akkor legyen egy-egy biztonságos szoba ahol ott helyben tudnak gondoskodni róla. És a magas biztonsági fokozatú részleg terveit is kidobták a kukába, ahol el lehetne helyezni és megfelelő körülmények között őrizni a tudottan agresszív pszichiátriai betegeket, hogy ne veszélyeztessék a betegtársaikat. Félek hogy ha ebből az ügyből per lesz, néhány szerencsétlent fognak meghurcolni, nem gyűrűzik fel az ügy azokhoz akiknek tényleg tudnának változtatni az ügyben.

Update: újabb felvonás. Nyilván hozzá kellett tenni hogy “ennél már a halál is jobb”, most akkor döntsék el hogy aki oda kerül az annyira súlyos hogy sosem kerül ki onnan, vagy igazából semmi baja csak a körülmények miatt tűnik úgy (= amit isolde* is ír, valószínűbb hogy azért került oda mert a pszichózisa vagy öngyilkos hajlama miatt veszélyeztetőnek ítélték az állapotát). De ez tényleg nem állapot hogy ennyire képtelenek vagyunk biztonságot nyújtani azoknak akik rászorulnak.

*pingpong haha