Befejeztem a Vonnegut novellagyűjteményt (Welcome to the monkey house), elég sok scifi van közötte, érdekes hogy az 50-60-as években a 21. századra mindenféle optimista fejlődést jósolt az emberiségnek, pl. hogy megállítjuk az öregedést, megtanulunk kilépni a testünkből (így megszabadulunk egy csomó kényelmetlenségtől és a betegségektől), megtanuljuk az elménkkel mozgatni a tárgyakat, megtaláljuk a heroin audio megfelelőjét (oké ez nem volt annyira pozitív), közben meg ott tartunk hogy háromnegyed részben sikerült elpusztítani a bolygót, de van sok kütyünk amit lehet bámulni és okos otthon, ami megszabadít az ilyen fárasztó tevékenységektől mint megnyomni egy villanykapcsolót és felírni a bevásárlólistára hogy fogyóban van a tej, cserébe kémkedik és eladja az adatainkat mindenkinek. Vonnegutot pedig nem is mondanám optimistának, itt is ugyanolyan érdes és szarkasztikus a stílusa mint szokott, a találmányoknak is gyakran lesz rossz vége. Csak ez egy ilyen időszak volt, indultunk az űrbe, készítettünk számítógépet, azt hittük minden lehetséges, gondolom amerikában ez volt a jelszó hogy kezdődik az aranykor.