Az eltelt napokban mindent befejeztem:

  • Wintersmith (Pratchett) – aranyos, boszorkánykislányos vonal. Elgondolkoztam hogy vajon ennek a könyvnek mi lehet a mélyebb mondanivalója a sztorin kívül, és csak arra jutottam hogy Pratcehtt készíti az olvasóit hogy egyszer majd Granny Weatherwax meg fog halni, de erre nem akarok gondolni (aki már esetleg végigolvasta a korongvilág sorozatot, ne mondjon semmit)
  • A betörő aki parókát visel- ezt ugye T olvasta fel nekem esténként, a végére egész jó kis detektívsztori lett belőle, miközben a betörő töretlenül jóképű és minden nő elalél a lábainál, ugyanakkor okos és ravasz is.
  • The queen’s gambit- nagyon tetszett, eléggé bedaráltuk (amennyire lehet úgy hogy csak minden második héten nézzük). Továbbra is jobban tetszenek a kicsit másmilyen történetek nem teljesen átlagos emberekről, mint ez is. Nekem a vége is tetszett.
  • Atypical – a harmadik évadnak kicsit úgy álltam neki mint egy feladat, meg kell néznem mielőtt másba kezdhetek, de aztán szerintem ez tetszett a legjobban, nagyon kis emocionális részeket is beleraktak, meg is könnyeztem néha, a végén meg kifejezetten fel voltam háborodva hogy vége, azt hittem még maradt egy kicsi, mi lesz most velem. Viszont az érdekes hogy hiába komoly témákat dolgoz fel, attól hogy könnyed hangvétele van az egésznek (=inkább akar szórakoztató lenni mint elgondolkodtató elég sokszor), nekem valahogy kevesebbnek is érződik.
  • Raised by wolves – rájöttünk hogy az utolsó részt még nem láttuk, úgyhogy azt is megnéztük, hát nem lopta be magát a szívembe ez a sorozat, nekem sokszor túl fura és értelmetlen.

Könyvben most a Making Money-t olvasom, eddig keveset értek belőle de Moist von Lipwig is jó szereplő (elképesztő neveket talál ki Pratchett) (legfeljebb majd ezt is újraolvasom). A közös esti olvasásban még nem tudjuk mi legyen a következő (én Ursula Le Guinra szavaztam, tőle még egyikünk sem olvasott semmit, vagy Christopher Moore maradék néhány könyvét is felajánlottam amit még nem olvastam, de még nincs döntés). Lapzárta után élesítés előtt érkezett az értesítés hogy az Anubisz kapui lesz a következő, ráadásul akár már ma elkezdhetjük, T. rászokott hogy a gyerekes héten (amikor külön vagyunk) néha telefonon is felolvas nekem.

Most gondolkozom hogy elkezdjem-e nézni a Trappedet, mert amikor Izlandon voltunk Lucia és Brainoiz sokat beszélt róla, akkor el is terveztem csak elfelejtettem, de most felajánlotta a Netflix.

Az életem meg új fokozatba kapcsolt azzal hogy a gyerekes héten Bercit hurcolom keresztül a városon mindenféle fejlesztésekre, vagy én megyek szülőkonzultációra, van egy kicsi remény hogy sikerült nekem is új fokozatba kapcsolnom. Annyival könnyebb az online oktatás hogy reggel nem kell őket suliba vinni, az első két nap amit nálam töltöttek nem haltak éhen sem, sőt melegítettek maguknak ebédet, valahogy túléljük ezt is.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s