próbálom a nyafogást örülésbe átfordítani

  • mindjárt megyünk cukrászdába Nudlival, Bercinek nincs kedve de szerintem Nudlinak is jó ha jut kettesben idő, most ebben kicsit alulmarad
  • a múltkor volt finom cukormentes eperfagyi, de azt is kitaláltam hogy végigkóstolom a cukormentes sütiket, most ezt várom (aztán elmentünk és se fagyi se süti nem volt cukormentes, de ettem itthon házi készítésű málnás frozen yoghurtot, nagyon finom volt)
  • mostanában észrevettem hogy milyen sokszor mondom magamra hogy “de béna vagyok” “jaj de hülye vagyok” stb, de a gyerekek szerint eddig is ilyen sokszor mondtam magamra, ezek szerint most kezdtem észrevenni, ez első lépésnek jó (néha már le is nyelem, vagy visszavonom)
  • nagyon nagy bűntudatom volt hogy a nehéz helyzetben nem segítek többet az emberiségen, de pár hete megbeszéltem magammal hogy tőlem ennyi telik, amennyire tudom ellátom a munkám és ha kell ingyen is segítek azoknak akikkel eddig is kapcsolatban voltam, törődöm a gyerekeimmel, ellátom a háztartást, rendelek online dolgokat hogy életben tartsam a gazdaságot, és igen, próbálok magammal is törődni*, egyszerűen nem érzem hogy ebbe még beleférne ingyen munka (ami vsz olyasmi lenne ami egyébként is a munkám, és sokszor elég megterhelő, pl most a járvány idején) (még ha az a félelmem nem is igazolódna be hogy bárki számon kérné rajtam hogy mért nem megyek inkább önkénteskedni egy kórházba ahol fertőzötteket látnak el)
  • többet mozgok, a közös kosarazások alatt vannak feszültségek, de egyre jobban kezeljük
  • Bercinek néha egész jó a kedve, viccelődik is pl ma délelőtt eljátszotta hogy nem fér át az ajtónyíláson mert olyan széles a válla, és lapjával ment át. szereti hogy gyakrabban beszélgetünk.

 

*kipróbálhatnám a trükköket amiket mindenkinek tanácsolok, pl napirend, előre eltervezni mikor fogok mozogni, és mikor fogok a saját örömöm és kikapcsolódásom céljából tenni dolgokat, akkor talán nem nyomna össze a folyamatos kényszer hogy mennyi dolgom lenne, amit nem csinálok csak halogatom és értelmetlenül netezem helyette, ami viszont nem pihentet

2 thoughts on “próbálom a nyafogást örülésbe átfordítani

  1. Á, a trükkök csak azoknak valók, akik képesek megvalósítani őket 😀 (én is rengeteg trükköt tudok például arra, hogyan nem kéne elúszni a munkával, az elmélet minden irányból megvan… a gyakorlatról, hát, inkább ne beszéljünk).

    Az meg tök jó, hogy meg tudtad beszélni magaddal, mi fér bele, és mi nem, és ne is legyen bűntudatod, ha ennyi fér bele – ez is azért bőven nagyon sok minden!

  2. köszönöm ❤ neked is sok-sok kitartást 🙂 én azért még bizakodom hogy sikerül még egy kicsit rendszeresebbnek lenni 🙂

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s