A Monstrous Regiment után úgy érzem Pratchett ahogy öregszik egyre szenvedélyesebb, különösen az igazság és az igazságosság iránt, ezzel együtt egyre feministább is, miközben azzal is tisztában vagyok hogy ez így kicsit pátoszosan hangzik. Van sok új szereplő, mindegyik végtelenül szerethető (főleg Polly és Jackrum, de a többiek is), és néhány régi is felbukkan (főleg Vimes). A sztori tetszett, volt benne fordulat, a végét nem értettem.

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s