idén is voltam ugyanabban a jelmezkölcsönzőben, de most csak harisnyát venni. most is szoktam elzombisodva feküdni a kanapén (pl tegnap), csak nem tévézek hanem netezek és netflixezek (és chuzzle-ezek, netflix and chuzzle) és nem browniet sütök hanem cukormentes zabpelyhes vackot, ami inkább csak ahhoz képest finom hogy egészséges 😀 de a fontos dolgok is megváltoztak a tíz év alatt.
Az utóbbi napokban rengeteg dolgot csináltam, pl. köhögtem, jelmezkölcsönzőbe járkáltam, elzombisodva feküdtem a kanapén és kapcsolgattam a tv-t, szidtam magam hogy ha már nem csinálok semmi hasznosat legalább aludjak, aludtam, kicsit azért dolgoztam is, meg foglalkoztam a családommal, olvastam blogot, terveztem hogy majd írok (blogot is meg levelet is), paráztam hogy sose leszek kész a fordítással. Ma egész hatékonyan készültem a bulira, sütöttem browniet*:
meg nyakláncot** is:
és kilakkoztam a körmeimet (ennek fényképes dokumentálásától mindenkit megkímélek).
*Egész jó lett, a teteje ropog, belül tömör és kakaós, és elolvad a számban. Igaz hogy nem emlékeztet zombira meg véres agyvelőre, de legalább amerikai, így egy kicsit azért köthető a halloweenhez.
**Túl sokáig maradt a sütőben és szétfolyt, de most a dekadens hatás egész előnyös.
