Most Johnny Cash önéletrajza jön

Szinte befejeztem a Dűnét, ez már csak ilyen utószónak tűnik a végén. Egyrészt biztos hogy ezt olvastam valamikor felsős koromban (és nem egy másik részt a sorozatból), mert pár dologra emlékeztem belőle, másrészt, durva, konkrétan három (3) momentumra emlékeztem az egész nemtudomhányoldalasdehosszú könyvből*. Tetszett, a litany against fear zseniális**, rengeteg érdekes ötlet volt benne, elég elképesztő hogy Herbert kitalált egy világot, nyelvvel, történelemmel, politikával, vallással együtt (ebben kicsit olyan mint Tolkien). Meg ezt a sivatagi életet. Pár dolgot logikailag kicsit aggályosnak találtam (pl mit eszik 2millió fremen a sivatagban; illetve a 200-400m hosszú férgek; ha barlangokban kicsapatják a vizet a levegőből, akkor attól nem lesz több víz a bolygón hanem ugyanannyi / ha addig volt nedvesség a levegőben, mért nem esett soha az eső) (de lehet hogy csak nem figyeltem eléggé). Belőlem nem váltott ki különösebb érzéseket vagy mélyebb gondolatokat, de lehet hogy én vagyok a sekélyes. Láttam a wikipédián hogy a benne szereplő bolygókról nevezték el a Titán domborzati elemeit. A David Lynch filmet megnézném belőle (annyira nem lehet szörnyű mint az útvesztőben vagy a kék bársony, plusz tudom a történetet úgyhogy nem kell rettegnem hogy valami még szörnyűbb történik hirtelen. Csak hamar kell megnézni mielőtt újra elfelejtem.)

*teljesen érdektelen, de arra hogy meglepődnek ha valaki megkönnyezi a halottakat, a karikákat ami jelzi kinek mennyi vize van (bár arra se teljesen mert úgy emlékeztem hogy karkötők), és a férgekre. Ja nem is, négy mert arra is hogy olyan ruhájuk van amivel meg tudják inni a pisijüket. Jó, még van egy kicsi esély hogy mégis egy másikat olvastam amiben szintén benne van ez a három részlet, de akkor meg abból nem emlékszem semmire.

**azért olvastam újra mert párszor találkoztam vele azóta (arra sem emlékeztem)