A Frozen a második, ahol rádöbbentem hogy a következő időszakban számtalan disney dalt fogunk végighallgatni.

Én pedig befejeztem az Önző gént, nagyon tetszett, nyilván nem fogom leírni egy 1976-os könyvről hogy miről szól, de röviden arról szól hogy nem egyének vannak akik felhasználják a géneket a szaporodásra hanem az evolúciónak a gének az alanyai, és hát nem az hogy a gének felhasználják az élőlényeket hogy továbbörökítsék magukat, hanem hogy azok a gének (=replikátorok) szelektálódnak ki az evolúció által, akik jó túlélőgépeket (=növényeket, állatokat stb) tudnak maguknak építeni. Ezt így nem írja, de arra következtettem, hogy minden amit ösztönösnek gondolunk, pl. hogy bizonyos madarak fészket építenek meg ilyesmi, azt a gének irányítják, hogy elősegítsék a szaporodásukat. És így az emberi viselkedést is részben a gének irányítják, pl hogy olyat keresünk párnak aki egészségesnek tűnik, plusz a nők olyan pasit aki valószínű hogy nem lép le idő előtt (emiatt van már az állatvilágban is a hosszú udvarlási időszak, és hogy a szex előtt a nőstény elvárja hogy a hím befektessen, pl együtt építenek fészket, hogy kevésbé érje meg idő előtt lelépnie). Meg hogy előnyben részesítjük a rokonainkat és a hozzánk hasonlókat, akikkel valószínűleg több a genetikai egyezés. És hogy az egyének közötti kooperáció (ami szintén gyakori az állatvilágban is, akár különböző fajok között is) lehet egy evolúciósan stabil stratégia, pl hogy kölcsönösen nem esszük meg és/vagy segítjük egymást, és ha a körülöttünk élők nagyobb része szintén ilyen akkor mindenki jól jár, viszont ha a populáció többsége ilyen akkor az is jól jár aki megeszi és/vagy nem segíti a többieket, ha elég kevesen vannak ahhoz hogy kis esélye legyen hogy összefutnak.

Azáltal hogy az embernek kifejlődött a tudata, felül tudja bírálni ezeket a genetikailag meghatározott izéket, szóval Dawkins szerint elméletileg lehetséges a valódi altruizmus is. Plusz a gondolkodás lehetővé tette, hogy új replikátorok is megjelenjenek, amik a mémek, amit ő nem a vicces számítógépen terjedő gifek és képek értelmében használ hanem tágabb értelemben, lehet egy vallás vagy a brownie egyik elkészítési módja – a lényeg hogy kisebb, viszonylag stabil egységekből áll, amik különböző kombinációkban összeállnak, és viszonylag kicsit változnak egyszerre, amelyik ügyesen változik az még jobban elterjed. És így a gének mellett a mémek is nagyon befolyásolják a gondolkodásunkat, és csomó mindent azért teszünk és gondolunk úgy, mert az a trendi, úgy szokás, azt tanultuk. (És pl ezért lehet hogy már nem mindenki nemz minél több gyereket (a túlnépesedésen kívül, mert az is szabályozza valahogyan a szaporodást (erről most eszembe jutott, hogy vajon mennyiben járul hozzá hogy egyre többen élnek zsúfolt nagyvárosban az egyre kevesebb gyerek születéséhez.))) Szerintem az autizmusban érintetteket a mémek kevésbé irányítják (talán mert az észlelt ingerek nem rangsorolódnak aszerint hogy a társas inger fontosabb, ezért sok ilyen mémnek nincsenek tudatában, vagy ha igen, logika alapján figyelmen kívül hagyják mint értelmetlen szokást), és ezért valószínűbb hogy valami igazán áttörő újítást hozzanak létre.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s