Olvastam egy cikket az opioidfüggőség kezeléséről, nagyon érdekes a különbség a cikk hangvétele és aközött amit magyarországon orvosi körökben tapasztalok (nyilván nem minden egészségügyi dolgozó így gondolkozik): hogy a drogos, alkoholista megérdemli a sorsát, utáljuk őket mert semmibe veszik minden fáradozásunkat, bármit teszünk értük úgyis újrakezdik a drogozást, alkoholizálást stb. Ehelyett a cikk inkább úgy áll hozzá (ez nincs így kifejtve), hogy ha visszaesnek a betegeink akkor az ahogy eddig csináltuk az nem jó, ne öljünk bele feleslegesen még több energiát, változtassunk, keressünk olyan módszert amivel kordában lehet tartani az addikciót, nekik is jár hogy megvédjük őket attól hogy meghaljanak túladagolás vagy fertőzések miatt. Akár még vissza is épülhetnek a társadalomba és hasznos taggá válhatnak. Összességében a társadalomnak olcsóbb is ez az újfajta szemlélet, még ha azzal is jár hogy az egyén élete végéig jár rendszeresen kontrollra, sőt gyógyszeres kezelést is kap, de mellette dolgozik, adót fizet, fenntartja magát, mint amikor nem az van hogy csinálunk valamit ami szerintünk jó, aztán elengedjük a kezét hogy mostantól oldja meg egyedül, és kezdődik minden elölről és fizetjük neki a hajléktalanszállót/hepatitis kezelést stb. De nem erre van kihegyezve, ez igazából egy mondatban van megemlítve. Az meg hogy őket is emberszámba veszi ott alap, az sincs kifejtve, kulturáltabb környéken íródott ahol nem kell így az alapoktól elkezdeni hogy a drogos is ember, sőt értékes és jár neki az emberhez méltó bánásmód stb stb.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s