Búcsúzás

Reggel: ásítozom a buszon, legszívesebben elbújnék a világ elől. Napközben: Amikor megérkezem az orrom alá dugnak egy gyámhivatali papírt, A.-ról szakvéleményt kérnek. Felírom a naptáramba és reménykedem hogy nem felejtem el. B. egy éve jól van és nem szeretne gyógyszert szedni, elmagyarázom a csökkentést, megbeszéljük a figyelmeztető jeleket és lelkére kötöm hogy ha bármit érez, jöjjön. Az új betegnek szorongásos rosszullétei vannak, pszichológushoz nem szeretne menni, röviden összefoglalom neki a szorongás természetét és a kognitív-viselkedésterápia lényegét, illetve a légzéskontrollt. C. néni eltalálta a napot amikor jönnie kell, de 4 órával előbb jött a megbeszéltnél, állítólag azért mert még a bőrgyógyászatra is megy. Megsajnáltuk, és nem bízunk benne hogy 4 óra múlva még emlékezne hogy ma hozzánk készült, behívjuk előbb. D. megemelte magának az esti gyógyszeradagját, mert rosszul aludt. Pszichológushoz nem szeretne elmenni, de szeretne valami módszert hogy ne szorongjon amiatt hogy az autókból őt figyelik és követik az utcán. Közben telefonál valaki, a háziorvosa azt mondta neki hogy engem keressen személyesen közeli időpont miatt (a háziorvosa tegnapelőtt telefonon elmondta hogy már rég szólt a betegnek hogy kérjen időpontot, de ő megvárta amíg még rosszabbul érzi magát, a háziorvost felvilágosítottam hogy egy hónap múlva tud jönni a beteg, addig milyen gyógyszert adjon neki). E. időpont nélkül érkezik az édesapjával, tegnapelőtt jött ki a kórházból ahol rehabilitáción volt, ahol elvették a diagnózisát és a gyógyszerét, tegnap este otthon tombolt, telefonos érdeklődésemre az osztályvezető elárulja a megoldást: majd kórházról kórházra fog járni egész életében (20 éves). Miközben a papírjaim között keresgélek (neki nem lenne-e jó a kicsit távolabb lévő, de megbízható osztály? Ja most nincs hozzá diagnózisa) megtalálom két beteg laborpapírját, amiket nem tudom mikor tettem oda hogy majd beírjam a gépbe a lítium szintjüket. F.-nek megvolt a pszichológiai vizsgálata, úgy tűnik a panaszai amikkel legutóbb jött (sokat veszekszik a testvérével, nem mer átmenni az utcán, időnként szirénázást hall) az értelmi fogyatékosságából adódnak és abból hogy még nem teljesen dolgozta fel hogy tavaly meghalt az anyukája (és nyilván fenekestül felfordult az élete), viszont már jobban van, és a pszichológus azt ígérte majd járhat foglalkozásokra. Csak nem tudja ezután hogy fog utazni, mert nem tudja megújítani a BKK igazolványát, állítólag az irodában azt mondták neki hogy amíg nincs új felülvizsgálata addig nem is fogják, mindenkit megkérdezek a rendelőben de senki sem tud hozzászólni, a közösségi pszichiátria nem veszi fel, közlöm vele hogy sajnos nem tudom hova fordulhat. G. és H. továbbra is nagyon panaszosak és rengeteg gyógyszert szednek, de legalább az elmúlt pár hónapban nem lépték túl a megbeszélt nyugtató-adagot. I-nek úgy tűnik beválik az új injekció, viszont egy hete kicsit rosszabb a kedve, úgy döntünk egyelőre nem emeljük a hangulatjavítót, csak ha nem múlik el hamar. Mindenki nagyon sajnálja hogy elmegyek, mert mire valakit megszoknak mindig újra elmegy, pedig úgy érezték rám számíthatnak, agyalunk hogy kinek mikorra és kihez adjuk a következő időpontot. Délután itthon: Nudli hozzám simul, csicsereg, megmutatja az iPodon hogy ha kétszer gyorsan megnyomod a szóközt, pontot rak. Csendre vágyom.

Advertisements

One thought on “Búcsúzás

  1. Ez nagyon kemény. Lobog a nagy tűz, és te ott rohangálsz egy kézi porraloltóval, amivel egy picit meg lehet állítani a terjedését, és még azzal is meg kell küzdened, hogy nem lehetsz sikeres, nem sikerülhet eloltani ennyi eszközzel, ennyi idővel. Egy napig nem bírnám. 😦 Respect!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s