Én meg az utóbbi két hétben teljesen partiállat lettem, tegnap már a negyedik társas összejövetelen vettem részt braincelle jóvoltából, IKL, isolde, a Lány és maminti társaságában. Megcsodáltuk a Lányt, megbeszéltük az egészségügyet, az autizmust és az egyéb pszichiátriai betegségeket, a dohányzó kismamákat, és IKL szülős horrorsztorikkal szórakoztatott minket.

Nagyon nyugodt partiállat vagyok, pl. az elmúlt négy buli alkalmavál nulla korty alkoholt fogyasztottam. Az alkoholizálás projektre kimondhatom hogy kudarcot vallott, azóta apu minden hétvégén engem is megkínál a legújabb száraz vörösborával (bár néha a kedvemért fehéret vagy rosét is vesz), de inkább nyűg mint öröm, mert nem ízlik, szomjas leszek és elálmosodom tőle szóval kár belém. De ez most nem zavar, megbékéltem vele hogy nem vagyok oda az alkoholért, maradnak a likőrök és  koktélok.

És Hyperion-utáni depresszióm van (ahogy haladt előre a könyv, egyre jobb lett- összeállt a kép, megszerettem a szereplőket és megtanultam Simmons neologizmáit, ahogy utólag gondolkozom rajta úgy emlegetem magamban a farcastereket, containment fieldeket, treeshipeket és hasonlókat, mintha mindig is ismertem volna) (gondolom senkinek nem voltak álmatlan éjszakái hogy kiderül-e mi az a Hegira, de igen, kiderül), amit persze nem szakirodalommal, hanem Ready Player One-al igyekszem enyhíteni. Rászoktam hogy lefekvés után mindig olvasok egy kicsit, nagyon jó szokás- eddig azért nem tettem mert lefekvés után rögtön elaludtam, de ezt most a stressz-szintem és a fejemben kavargó gondolatóceánok nem engedik meg. Meg hát ugye van világító könyvem.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s