Vénül

Arról álmodtam, hogy öregek vagyunk, nézem magam a tükörben meg tapogatom a ráncaimat, mégsem tudom elhinni. Félálomban azon elmélkedtem hogy azt hiszem hogy még mindig olyan vagyok mint fiatalkoromban, mert az az időszak erősebben bevésődött az agyamba. És nagyon ijedt és szomorú is voltam, mert (fél)álmomban azt hittem hogy már tényleg 70 fölött vagyok, csak 38-nak gondolom magam. Utána előadtam Gének hogy mi tényleg úgy élünk és viselkedünk mint tíz évvel ezelőtt (kivéve persze hogy akkoriban senkivel sem veszekedtem hogy most már tényleg feküdjön le, meg hogy ne szipogjon hanem fújja ki az orrát), de lassan szembe kell néznünk a ténnyel hogy öregszünk, és túlvagyunk a szebb éveinken.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s