Én ilyen retspih vagyok (a hipster ellentéte, rossz értelemben), mindenbe csak akkor fogok bele ha kiment a divatból. Például 2009-ben kezdtem blogolni, és idén jógázni. A macaront elszúrtam, mert még hipszterség korszakában tanultam meg, vagy legalábbis a határon van. A Szamosnál tanultam egy nagyon édi sráctól egy pici üvegfalú helyen, és magamhoz képest meglepően kevéssé zavart, hogy a két sütisütésben gyakorlott társamon kívül egy kedves társaság is figyelte a cukrászdából ahogy pasztellrózsaszín (levendulás!) pöttyöket ügyeskedek sütőlapra nyomózsákkal.
Korábban volt hogy bizonyos ruhát azért kerültem mert épp divatos volt. Ebből már kinőttem, ballonkabátot is szeretnék, csak sose látok olyat ami tetszik (pedig ősszel már megnéztem két helyen, most meg a Tally Weijlben). A ruhacserélős buli meg azért jó, mert olyan cuccokat is felpróbálok, amiket a boltban nem, sőt aztán hordok is olyan cuccokat (ld. rózsaszín póló tüllbetéttel a nyakán), amit magamtól nem jutna eszembe. Sőt a próba közben szakértői véleményeket is kapok*. Kezdem felvenni a lendületet, most épphogy nem álltam neki áttúrni Isolde szatyrát az utcán amíg bement a boltba üdítőt venni. Ja és olyan véleményt is kaptam, hogy ha még tovább akarok fogyni az már kóros, de szerintem még nem kell aggódni amíg épphogy be tudom gombolni lucia nadrágjait, amikből kifogyott.
*Suematra: a trapéznadrág nem áll jól, ne vidd el!
sulemia: meg hosszú is, és nehéz lenne felvarrni.
Isolde: tök jól áll, vidd el! Nincs egy magassarkúd amivel hordhatnád?
nightswimming 
szerintem a trapéznadrág senkinek nem áll jól
Szerintem Suematra szerint sem.
pedig a trapéznaci kúl. Néha szeretek hippinek öltözni, akkor tök jól jönne egy amolyan igazi. Nem feszít szét a hiánya, de néha felvenném.