két jó tavalyi döntés

Mindig újra örülök neki hogy otthagytam a kórházat, amikor
– a vidám lány meséli az újabb kavarásokat,
– megtudom hogy egyedül engem felejtettek el meghívni az egyik volt kollégám bulijára (az összes személy közül, akik az elmúlt öt évben legalább pár hónapig ott dolgoztak) (egyet kivéve, akiről nem feledkeznek meg, csak a házigazda nem hívja meg soha mert nem kedveli) (nem tudom melyik a rosszabb)
– már órák óta itthon vagyok, mikor a nyolc hónapos terhes, ma utolsó munkanapját ledolgozó volt kolléganőm* 3/4 5-kor még bentről hív hogy a magánrendelésembe ajánlja egy betegét.

 

*aki minden egybeesés ellenére nem isolde

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s