Örömök megint

A zárójelentéshez csatolt ruhaleltár, aminek az indigószaga gyerekkori emlékeket idéz. Meg hogy van zugolvasóm. Meg hogy ma nem borultam fel a biciklivel megállás helyett. Meg hogy a betegem elhozta a virgonc kisfiát, aki kíváncsiskodva fedezte fel magának az irodát, és beszélgetett velem.* Meg amikor aranyosan tekertünk egymás mögött (“mint egy csigacsalád, Nudli szavaival”) (miközben Berci varázsigéket kiáltozott halandzsanyelven), és osztoztunk az élményekben, pl. az árkádok alól kicsapó hűvös ugyanúgy érintett meg minket.

És a vv persze.

 

*s: Jó hosszú szempilláid vannak.

aranyos kisfiú, öntudatosan: Én egy ilyen gyerek vagyok.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s