még mindig a vendvidék

3.

Reggel megjött a nyuszi. A gyerekek nagy örömmel bontogattak mindent.* Utána elindultunk kirándulni a többiekkel, egész addig amíg Berci meg nem makacsolta magát, Nudlival barátkoztunk a struccal, majd visszajöttünk és én duzzogtam. Később húst szeleteltem és pácoltam, és próbáltam elhalgattatni a hangot hogy szarul fog sikerülni, aztán hallgattuk hogy hogy elfáradtak a kirándulók, aztán pánikba estem hogy egész este zuhogni fog az eső, elállt, és sütöttünk nagyon finom húst. Berci evett alufóliás krumplit meg csirkemellet meg marhát, és kijelentette hogy a marha a legjobb, büszke vagyok rá, ínyenc. A pszichológus extrém durvának értékelte hogy még soha ki se próbáltam a cigit, jó hogy valamiben durva is lehetek. Ittunk whiskys kólát, aztán végre játszottunk banget, még mindig jó játék.

4.

Szentgotthárdon a játszótéren fotóztam döglött fiókát. Hazajöttünk.

*Napközben már kezdték mondogatni, alig várják hogy hazaérjünk mert biztos otthonra is hozott ajándékot a nyuszi. Ugyanis pénteken lerajzolták neki hogy mit kérnek, Berci hero factory legót, Nudli meg múmiás lego skarabeuszt. Nem tudjuk hogy mondjuk meg nekik hogy a Nyuszi le van égve, és pénteken már ideje se volt, úgyhogy marad a csúzli meg a csoki (meg a pez!) amit ide hozott, meg még amit esetleg Nagyiékhoz visz, Mamáékhoz már annak is örülünk ha valódi csokit hoz és nem kakaómasszából készült tojást.

Kétvölgy 223 Kétvölgy 131 Kétvölgy 118 Kétvölgy 020

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s