végre voltam kocsmában

Ahhoz képest, hogy fél 10-kor már ásítoztam és az órámat nézegettem. Aztán elkezdtek elszivárogni az emberek, és én sem pótoltam a kiürült poharamat, mondván úgyis mindjárt indulok. Aztán elkezdtünk Brainoizzal a közös addikcióinkról beszélgetni, én nagyon őszintén beszéltem a félelmemről, hogy hamarosan zuma ujjam lesz (olyasmi mint a teniszkönyök), ő meg afölötti örömét osztotta meg, hogy kamaszkorában még nem volt digitális fényképezőgép és internetes közösségi oldalak, illetve internet sem, mert akkor ő most egy csomó mindent sajnálna utólag. Aztán megnyugodtam, hogy már nem kell sietni mert elment az utolsó metró, és vettem még inni, aztán tapsival hármasban beszélgettünk az irodalomról, és úgy tűnik sikerült meggyőznünk hogy valóban várjuk a huzavoni kovácsok kalandjainak folytatását*. Aztán tapsival kettesben még beszélgettünk a barátságról, aztán fél 2-kor lassan elindultam haza mert másnap iskola.

*Az aranyló tíz tojásos rántotta  most nem jött annyira jól, mert már nem terveztem hogy még egy szelet vajas kenyeret eszem ma, de hát na. Valamit valamiért.

3 thoughts on “végre voltam kocsmában

  1. 😀

    semmiképp se olvass Peter Mayle könyveket, azok olyanok, hogy én féloldalanként sírtam fel közben az éhségtől 😀

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s