megint vizsgáztam ügyesen, és előtte egy napot akkora megfeszített erőkkel tanultam, hogy blogolni és kocsmázni nem is maradt időm (játszani még igen, úgy 2-ig*, amikortól már tényleg kritikussá vált a helyzet).
elmentem a kocsiért, hazajöttem, futólag elméláztam rajta hogy jutalomként zumbázok, de aztán jutalomként mégis inkább császármorzsát sütöttem (ausztriából származik, darabokra szedett csokis muffinra hasonlít, az íze is) és játszottam. Aztán elsiettem órára, aminek hamarabb vége lett, ezért hazajöttem, játszottam még egy kicsit, és utána mentem el a gyerekekért.
hazajöttünk és azóta nézem a genetikus motorokat, néha a gyerekek is idejöttek és drukkoltak nekik velem.
UPDATE: ez még 1-ig tartott, plusz újabb és újabb blogokat vettem fel a readerben, és gyönyörködtem ebben. sajnos minden pályán van egy rész ahol elakadnak a motrok, hiába fejlődnek napokon át. de hátha évezredek alatt… (azt nem bírná a laptopom)
*délután, nem éjjel.
