A táncok is jók voltak

Előtte azon gondolkodtam, hogy mit vegyek fel. Régen sokat jártunk szalagavatóra, és mindig a szürke ruhámban voltam, a felső része elölről mellényhez hasonlított, hátul fűzős volt, a szoknya része hosszú és bővülő, jó pörgős. Szerettem, de valamikor a durva gyerekezős időszakban azt gondoltam, hogy ilyesmit én már úgyse fogok hordani soha, és elajándékoztam.

A bejáratnál összefutottam a volt töritanárommal és a volt biosztanárommal, és kölcsönösen biztosítottuk egymást róla hogy egyikünk sem változott semmit.

A szalagtűzés alatt gondoltam csak bele, hogy az teljesen lehetetlen hogy az unokahúgom már mindjárt ballag, tegnap voltunk az általános iskolai elsős évnyitóján.

Gé osztálya is már két év múlva ballag. Amióta gimiben tanít, fűzöm hogy majd az osztálya szalagavatóján a Praise You videoklipjét adják elő, csak az a baj hogy közben elszaladt az idő és nagyon kevesen ismernék, meg hogy kereken megmondta hogy nem.

(annak aki nem ismeri, ejnye-bejnye)

Aztán főleg szegény műsorvezetőket kritizáltam Gé-nek. Ez nekem új, hogy minden tánchoz bevezetőt fűznek, a végére kezdtünk türelmetlenkedni:
Műsorvezető csaj: a keringő Bécsből ered…
Gé: … Bécs Ausztria fővárosa, …

A keringő alatt bevillant, hogy nekem is volt egyszer szalagavatóm.

Az össztánc alatt pont úgy vártam hogy induljunk már haza mint régen sokszor, és Gé is ugyanúgy újabb meg újabb ismerőseivel találkozott és beszélgetett meg táncolt, ahelyett hogy gyorsan jött volna azokkal együtt akiket hazavittünk.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s