Amelyikben örülünk

Tényleg lehetetlen volt, de mi megcsináltuk. Meg a költöztetők, valóban végeztek 1-re (délután!), igaz azon az áron hogy telidobálták a lakást cuccal. A 238 cucc  (bútor, doboz és zsák) közül körülbelül 3 került a helyére. Amikor ma délelőtt hazaértem (mert én ugye a költözés napján ügyeltem, mi az nekünk), Gé borzasztó elkeseredetten kuporgott a kupac tetején. Ugyanúgy volt mint otthon, a dobozok közötti kis folyosókon lehetett csak közlekedni, kivéve hogy a bútorok nem a helyükön álltak hanem teljesen random módon szétszedve és összedobálva. A hálóban sikerült akkora helyet szabaddá tennie, ahol elfért a nagy matrac, tegnap ott aludtak hárman. Ja meg kosz is volt, mert a burkoló tegnap még dolgozott, nem volt idő kitakarítani. Ja és néhány sittes zsák, régi radiátor, stb. És hát persze konyhabútor sincs még, meg mosdó (mert nem volt idő összerakni a mosdószekrényt, a vizes pedig elutasította a kérést hogy esetleg ő). Szerencsére a kádban is lehet mosogatni, meg kezet mosni simán. Az mutatja leginkább hogy mennyire depressziós volt (Gé, nem a vizes) (a burkoló sem, szerintem), hogy a dvd-t és a számítógépet sem rakta össze.

Aztán végre megjöttem és energikusan elkezdtem porszívózni, ő meg lehordani a sitteszsákokat (Gé még mindig), itt rögtön jött is egy kisebb hullámvölgy amikor Nudli nagyon hangosan nagyon sokat sírt hogy ne porszívózzak mert megsüketül. Berci meg kiabált hogy hagyja abba a nyafogást.

Mostanára sokkal jobb a helyzet, kiszélesedtek a folyosók, néhány szekrényt a helyére rángattunk, kb négy zsákot már ki is ürítettem, és sikerült azonosítanunk néhány stratégiailag fontos dobozt, csak a mosogatószivacsot nem találjuk váltig. Ezért a kádban mosogatás sima vízzel, kézzel dörzsölgetve történik, ilyenkor derül ki hogy a meleg víz mennyire hatékony. És holnap jön a villanyszerelő és felszereli a lámpákat is. És itt pötyögök a számítógépen, és soha nem látott sebességgel száguld velünk a net. Nem kell várni hogy a youtube-on betöltődjenek a videók. A gyerekek meg a saját szobájukban alszanak, igaz még nem raktuk össze az emeleteságyukat (mert a helyén van egy háromajtós szekrény, aminek a helyén van a dobozaink 3/4-e), de már volt hely lerakni a matracaikat a földre, élvezték hogy egymás mellett alhatnak, le is feküdtek a tűzijáték közben mert unták, pedig az erkélyről néztük.

Úgyhogy megnyugodthattunk, hogy bár a rendrakás is abszolút lehetetlen, mert ahhoz előbb a helyére kell tenni egy szekrényt hogy elkezdhessünk belepakolni, de minden szekrény helyén valami más van, azért nekünk ez is sikerülni fog.

vill m kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 002 kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 008 kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 010 kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 015 kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 016 kil t s kâ%80%9Dltâ%80%9Dzâ%80%9As 026

A villámot még a nagy viharban készítettem, de csaltam: videóra vettem és abból lett a pillanatkép.

Ui: Később megtaláltam a szivacsot amikor a pizsamám vettem elő a külön-fontos-dolgok csomagból, mellette az útimosogatószerrel. Hasznosabb lenne a gondosságom ha emlékeznék is rá. Ezt követően még készítettem fotót a kis alvókról.

költözés 032

Utána még egy csomót forgolódtam és pörgött az agyam hogy akkor majd ez meg az, aztán mivel lámpa még nincs a hálóban megnéztem a Mágus című filmet a közepétől, meg még egy érdekes dokumentumfilmet a nemezelésről, de amikor táskát készítettek átjött Nudli úgyhogy kikapcsoltam.

6 thoughts on “Amelyikben örülünk

  1. grat és hajrá.. nekem még így jó pár hónap elteltével is rossz érzés dobozokat látni, sokáig nem szeretnék.. 🙂

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s