amiben fontos alapműveltségről teszek tanúbizonyságot

A marmaduke a kutyakomédiáról még az jutott eszembe, konkrétabban arról a jelenetről amikor a szennyvízcsatornában úszkálnak, hogy emlékeim szerint a Jackassben is volt egy olyan rész hogy a fickó a szennyvízcsatorna partján biciklizett, majd beleesett, de akkor nem volt hegyipatak-tisztaságú a víz mint a filmben, olyannyira, hogy a srác a kimászás után a hotelszobáig folyamatosan rókázott gyaloglás közben. Valószínűleg a zuhany alatt is, csak azt már nem mutatták. De valójában ez szóra sem érdemes, csepp a tengerben, vagy hol.

Advertisements

tervezgetünk

g: De akkor egy hónapon belül ki is kéne költöznünk.
s: Hát akkor beköltöznénk anyuékhoz, az albérlet túl drága. Vagy a mamáék költözzenek le a telekre és mi hozzájuk. Vagy szétválnánk, te az egyik gyerekkel itt, én a másikkal ott. Vagy megvan, mi a mamáéknál, a gyerekek anyuéknál.
Berci (aki látszólag minden figyelmét a számítógépre összpontosítja): Az nem lenne jó!

evidenciák az avatarról

Igen, beléptem én is a fogyasztói társadalom naív gyermekeinek sorába, akik elájulnak némi effekttől és egy gagyi klisészerű sztoritól, és tetszett.

Gondolom az is segített hogy nem vártam sokat, főleg a sztori terén (de mint kiderült nem is ismertem teljesen), a látvány terén meg nem tudtam mit kell várni, ezért teljesen felkészületlenül ért amilyen elképesztően bámulatosan jól nézett ki tényleg. És hát a szerelmi szál, meg milyen aranyosak a navik, enyhe Jar-jar Binks utóérzéssel.

Ezért nem is fogok fennakadni a kisebb hiányosságokon és ellentmondásokon, hogy például ilyen okos nép hogy fogadhat el mindössze 3 hónap után teljes jogú tagjának egy vadidegent, aki a fél életét nem is közöttük éli (szükséges lépés a következő fordulatokhoz), ha a földlakók olyan technológiával rendelkeznek hogy általuk növesztett klónokat tudnak irányítani, a harcban mért mégis ósdi vaskollekciókat használnak (mert egy csomó képregényben ilyen van és örülünk neki hogy látjuk “valódiban”), ha az életben a saját terepen való harcban a rejtőzködés és a gerillaharc válik be, akkor a filmekben mért mindig a frontális reménytelen támadást választják, amiben a szereplők többsége meghal, de egy váratlan segítség mégis megmenti a túlélő főszereplőket (ez a klisé már sokszor bevált), mért nem jut eszébe senkinek hogy az unszimpatikus parancsnokot kell megölni elsőként (és egyedül) (kell még egy kis izgalom a végére).

Szóval ezekkel mind nem foglalkoztam, hagytam hogy magával ragadjon a történet és elvarázsoljanak a hatásvadász effektek. Különben is milyen jó lehet óriási fákon ugrálni csökkentett gravitációban és ősmadarak hátán repkedni. Meg a medúzalepkék meg a foszforeszkáló növények.

rövid érdekességek

Tegnapelőtt még röhögtünk egy jót a relaxon, amikor az önszuggeszciós formulákról volt szó, elgondolkoztunk rajta hogy hasmenés esetén mi a megfelelő formula, és megállapodtunk benne hogy “a záróizmaim ellazulnak” nem az.

Tegnap meg még megtudtuk hogy a haagen dazsban egy gombóc fagyi 820 Ft, ennek köszönhetően még mindig nem tudtuk meg hogy mennyirenagyon finom, mert ennyit nem voltunk hajlandóak kiadni érte.

Ma pedig megtudtam hogy Tahinak még mindig Tahi szaga van, továbbra hogy a Tahi iránti nosztalgiám csak helyben jön elő (itthon már újra elmúlt).

moziélmény

Elvileg ésszerű kívánság lenne, hogy ha már csak évente kétszer jutok el moziba, az egyik ne a Marmaduke a kutyakomédia legyen, de végülis volt benne jó is, nem is egy:
– a gyerekeknek tetszett a mozi, annak ellenére, hogy Bercit csak a McDonaldsal lehetett rávenni hogy egyáltalán eljöjjön, Nudli meg a közepétől kérdezgette(jogosan) hogy mehetünk-e már, mindenesetre megmaradt a lehetőség, hogy egy későbbi időpontban valami jó filmet is megnézzünk együtt,
– kényelmes volt és ettünk pati kukit,
– számos celeb személyiséggel és gyermekeikkel közösen tölthettünk el másfél unalmas órát, akik közül Nócit, Onyutha Juditot, Encit, Karcsit és Kálloy Molnár Pétert ismertük fel. Felejthetetlen élmény volt.
– ha már ott voltunk, vettünk magunkak jegyet az Avatarra, már csak a gyerekvigyázást kell megszervezni.

azt a pár órát féllábon is kibírom

7.10: Majd útközben még nézegetem. Utána meg hazasietek aludni.
7.15: Vagyis utána elmegyek a játékboltba, aztán hazasietek aludni.
7.35: Összefutottam az anyósommal, egész úton együtt megyünk*. Sebaj majd ott még nézegetem amíg sorra kerülök.
8.05: Megérkeztem, M. szól hogy menjek be, már mindenki bent van, ő már végzett is.
8.10: Egy vizsgázót hallgatok, nem lesz itt gond.
8.50: Azért tudott olyat kérdezni amiről fogalmam sincs.
9.00: Még egy utolsó autogén tréning, játékbolt, és megyek haza aludni.
9.30: Illetve autogén tréning, játékbolt, lakás megmutatása az érdeklődőknek, alvás.
10.10: Érdekes élmény 2 óra alvás után relaxálni, ahogy becsukom a szemem megindul velem a terem.
11.00: Felolvassuk, hogy milyen nagy élmény volt az AT és mennyit segített az összes problémánkban, T. meg hogy végig nem érzett semmit (azért átment).
12.45: Mégis inkább villamossal kellett volna mennem.
12.55: Nincs Darth Vaderes star wars-transformer, de General Grievous van, jó lesz.
13.05: A villamos határozottan gyorsabb.
13.25: Hajtogatásra váró és levetett ruhákat tuszkolok pánikszerűen szekrényekbe.
13.35: “És, mennyiért szeretnének lakást venni?” “Hát, hogy beleférjen.”
13.45: Megint gyengélkedik a statgép.
14.00: ALVÁS!

*Nem az hogy meg tudnánk folytani egymást egy kanál vízben vagy ilyesmi, jót beszélgettünk. Csak hát a tételek.