mások tollával rútaskodás

Örülök, hogy még mindig nem iratkoztam le a keresztény gyülekezet levlistáról, amikor valaki megosztja a mesetévé linkjét, és a gyerekeim legalább fél órát nem a transzformerek, hanem frakk és zénó társaságában töltenek.

Amikor nem vagyok elég rutinos és véletlenül beleolvasok különböző népnevelő célzatú tanmesékbe, akkor meg nem:

“Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára. Haragjában, a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a franciakulccsal üti.
A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a többszörös törés miatt. Mikor a gyermek meglátta az apját, szemében fájó tekintettel kérdezte: Apa, mikor fognak visszanőni az ujjaim? Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott. Visszament az autójához és többször belerúgott. Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte. A gyermek azt írta: SZERETLEK APA!”
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! A probléma a mai világban az, hogy az emberek vannak használva és a tárgyak szeretve. Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot: A tárgyak azért vannak, hogy használjuk, az emberek pedig hogy szeressük őket!
Légy ura érzelmeidnek:
– vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük,
– vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük,
– vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük,
– vigyázz a megszokásaidra, szenvedély lesz belőlük,
– vigyázz a szenvedélyedre, rabsággá és végzeteddé válhat!
A harag és a szeretet nem ismernek határt. Válaszd a szeretetet, hogy szép és kedves életed legyen!”
Egyáltalán nem értem a motivációt ezek mögött. Vajon aki kitalálja abban reménykedik hogy mindenkinek tetszeni fog és idézi és így híres lehet? Mért idézne bárki ilyen élettől elrugaszkodott, erőltetett, beteges történetet? Kinek válna hasznára, hogy ilyesmivel riogatják, utána meg felszólítják hogy ezentúl kerülje a spontán megnyilvánulásokat az életben? Nem tudom elképzelni, hogy valaki komolyan gondolja, hogy ez bárkinek hasznára válhat valaha. Még több görcsöt ültet az emberbe, hogy akarata ellenére is nagyon elszúrhat bármikor bármit, meg tápot ad az antikeresztények indulatainak, de ezeket nehezen nevezném pozitív hozadéknak. Meg nekem remek szemforgatós téma, ha már az ennél önállóbb okoskodásaim folyton piszkozatolódnak és úgy is maradnak. 
Advertisements

14 thoughts on “mások tollával rútaskodás

  1. ne piszkozatolj. Az ösztönös bejegyzések a legjobbak. Azokat a legjobb magadnak aztán hónapok, évek után visszaolvasni. Csapongj kicsit. Szerintem (volt amit akkor hirtelen vissza akartam vonni, nehogy balhé legyen, és végül lett is, de mindíg pozotív volt összességében az, hogy őszintébb voltam a tolerálhatónál).

    Ezek a tanmeség, meg…
    “- vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük…”
    ha jól értelmezem, ne gondolkodjek, ne dumáljak, ne mocorogjak sokat, mert úgy maradok és az már majdnem alkoholizmus, amibe belehalok. Csak ha ezt mind levesszük, az még egy amish-nak is kevés.
    Fejlődnie kéne kicsit az egyháznak, mert így egyre nehezebb lesz hívőket toborozni. Nagy a konkurenciaharc is…

    • WTF??????? Mi az, hogy nem veszi észre, hogy kézzel vagy franciakulccsal üt? Meg hogy jön oda a franciakulcs? Azzal fényezte a kocsit? És “a kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a többszörös törés miatt” miféle hülyeség ez már? Ahhoz azért konkrétan péppé kellett volna vernie a kölyök kezét úgy, hogy “nem veszi észre”, nem? Ha már mindenképp idióta rémtörténeteket találnak ki, legalább ne legyenek benne akkora logikai lukak, hogy egy elefántcsorda áttrappol rajta széltében…

      Mondjuk aki ilyen hülyeségeket terjeszt, az meg is érdemli, hogy ilyen hülye legyen, vagy valami. Nekem azért ilyenkor fejhangon visíthatnékom van.

    • hát ha egy ilyen keresztény anyuka/apuka összekarcolná a kocsinkat, akkor lehet, hogy hasonlóan végezné.. már akinek a fejében egy ilyen -tényleg ostoba- sztori kijön, az is valami degenere, valszeg így tudta csak elregélni a warburgja feletti frusztrációját. 🙂

    • Hát, veletek tök jól lehet együtt szörnyülködni, köszi-köszi!
      Galád: a piszkozatokkal meg az a bajom hogy pont nem ösztönös vagy természetes vagy ilyesmi, afejemben még jónak tűnt, leírva meg már olyan erőltetett okoskodás, nade még majd meglátom.

    • Mán nincs is meg….. A link!

      Egyébként a tanmese fájón lealázó! Hogy ezek komolyan hiszik, hogy ettől válok gondolkodóvá, elmélyültté, stb…. ???

    • ezt egy buta ember hiszi el. Ha elég buta ember dől be, egy idő után jó esélyel buta kerül abba a helyzetbe, hogy ilyen, tanmeseügyben döntsön és egy árnyalattal még butább mese kerül be az aktuálisba. Ez egyfajta evolúció. Az egyház elbutulása. Szomorú azért, még ha nem is érint.

    • freemam: bocs, Pumukli elvitte az elejét. visszaírtam.
      Galád: Lehet hogy ezekbe az új gyülekezetekbe azok mennek akik inkább érzelmileg megérinthetők, és kevésbé racionálisan gondolkoznak.

    • azért lássuk be, ahhoz, hogy valaki ezt a franciakulcsos sztorit benyalja szőröstül, olyan mértékü racionalitástól való elrugaszkodás kell és annyi tisztaszívű szeretet, hogy az illető egy rettenetesen jámbor és adott esetben szeretetreméltó, de buta ember, amivel semmi baj, a magam módján én is az vagyok, de biztosan jó-e ez irány, amit az egyház megcéloz ezzel a sztorival. Vazze, egy mondat!

    • igen, tom. Egész rövid mondatnak indul általában és a végén már nincs kedven szétszabdalni többfele. Ez nem új nálam, csak néha rácsodálkozom :).

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s