Na mostantól kezdődik a picsogás, hogy tanulnom kell és nem tartok sehol és még nem vagyok eléggé betojva a kellő motivációhoz. És emellett egy csomó dolgom van, takarítani kéne, folytatni kéne a Bercis sorozatot, meg kéne írni hogy hogy tetszett a Parfüm, el kéne adni a lakást, hogy fogom én beosztani a saját magam idejét, jaj.
És ehhez még hozzátennék egy kis további picsogást afelett, hogy megtelt a lakásunk, nem fér el benne több cucc, mi sem férünk el, nem tudom elpakolni a játékokat és könyveket a fa alól mert nincs hova (egyedül a csokinak sikerül valahogy helyet találni), persze vehetnénk még több szekrényt, de nincs hova rakni, meg költözés előtt már minek, mondjuk már egy éve, hüpp, hüpp.
Egyébként meg tök jó nekem, nem kell dolgoznom hetekig, ami igazából mindent megér. Aztán még az is lehet hogy később majd azon kapom magam hogy szakorvos vagyok, de ennyire ne szaladjunk előre.