Berci 2. rész

Kb a harmadik hónap után nyugisabb időszak következett, megismertük egymást, kialakult egyfajta rend. 6 hónaposan kezdtük a hozzátáplálást, Berci nagyjából mindent szeretett. Egy éves kora körül elég hirtelen szokott le először az általam katyvaszolt pempőkről, aztán a boltiakról is, maradt a szilárd kaja amit mi ettünk. Korán próbált egyedül enni, nagyon céltudatosan, hamar meg is tanulta ügyesen. (Más dolgokban már nem ment ilyen jól az önállóság.)

(Itt jött volna egy fotó ahogy Berci kenyéren és vízen él az etetőszékben, közben Activityt néz a tv-ben. Vacsorára sokáig üresen szerette a kenyeret.)

4 hónapos kora körül raktuk át a saját szobájába, a bölcsőből kiságyba került. Az alvás elég rapszódikus maradt, azért általában délelőtt és délután is aludt valamennyit, este maradt az altatás. Éjszakánként 0-3x ébredt, akkor az előző postban kifejtett (kb fél órás) ceremónia játszott. Volt olyan is hogy nem sírt, de hallottuk hogy motoszkál, néha több órát ébren volt éjjel.

Berci ügyeske volt, szépen megtanult minden mozgást, először gurulva járta be a szobát, aztán kúszott, kicsit később megtanult felülni meg mászni, meg fel is állt. Sokáig a bútorok mentén ment kapaszkodva oldalazva, aztán amikor elengedte, egy darabig akkor is oldalazva ment. Nagy élvezettel fedezte fel a világot. A járóka nem jött be, szerintem zavarta  a korlátozás, a berakott játékok nyomban unalmassá váltak számára.

Elég lassan kezdett beszélni, csak akkor mondott ki egy-egy szót ha szépen tudta, de néha hallottam hogy halkan gyakorolja. Volt amit egyszer-kétszer kimondott tisztán aztán egy csomó ideig nem. Viszont egy időben rengeteget beszélt babanyelven, tökéletesen utánozta a hanghordozásunkat, és csak mondta a magáét. Saját szavai is voltak, például a “pety” = bármi érdekes. Teljesen jól megértette magát mutogatással meg nyögéssel. Valószínűleg elég jól értette amit mondtunk neki, de nem nagyon reagált, pl. a kérésekre. Illetve nem is tudom mennyire értette, amikor valamit keresett és magyaráztam hogy ott van előtte vagy a polcon vagy ilyesmi, nagyon bután nézett, a mutogatással meg nem mentem semmire mert csak az ujjam nézte. (nagyon édi volt).

Itthon nagyon szeretett pakolni, de inkább csak le, egy időben naponta többször lepakolta az elérhető magasságban levő könyveket, a dohányzóasztal polcáról a régi újságokat, a konyhában kipakolta a műanyagos szekrényt (úgy rendeztük a holmikat hogy egy szekrénybe került amit szabadott pakolnia). A tiltásokat jól elsajátította, nem nyúlt a tiltott szekrénybe, videóhoz, számítógéphez. A mobil volt a legnagyobb kísértés, de azért azt is megkímélte. (kapott használt mobilt, pár napig rajta lógott babanyelven). Minden nap mentünk játszótérre, látogatóba ismerős gyerekes anyukákhoz, a gyerekekkel nem foglalkozott, de ebben a korban (1-2 éves között) ezt nem is vártam el. Akkor ment oda máshoz ha megtetszett a játéka, vagy ha az övével játszott valaki (visszaszerezni).

Időnként már voltak nagy sírásai, de amennyire emlékszem ez nyugis időszak volt. Pl. egyszer fel kellett cipelnem a játszótérről, mert mikor kiszállt a hintából és beszállt egy másik gyerek rájött hogy még ő szeretne, és nem igazán tudott belenyugodni hgoy ez nem fog menni, és ezt igen hangosan fejezte ki (ez eufemizmus volt).

A hasamat mutogattam neki mikor kezdett nőni, hogy nézd benne van a kistestvér meg ilyenek, de nem reagált rá, nem tudom mennyire értette.

Elkezdünk vele könyveket nézegetni lefekvés előtt, kezdetben elég nehezen ment mert ahogy beült az ölembe ő kezdett lapozni, de teljesen rendszertelenül előre-hátra, én meg próbáltam a képekhez illeszteni a sztorit. De aztán ez elmúlt, és sokáig élvezettel hallgatta a meséket.

Ebből az időszakból rengeteg bájos fotó van, nagyon vidám nevetős gyerek volt (most is vidám), meg akkor még pufók is, és kíváncsi szellemű, ezért születhettek “Berci fiókban ül és pakolja apa zoknijait”, “Berci a mosógépben”, “Berci anya cipőjében és kalapjában”, “Berci a kosárban ül és Mama tolja” témájú remekművek, és társaik, melyekből ha minden jól megy majd mutatok párat.

2 thoughts on “Berci 2. rész

  1. Köszönöm a folytatás! (persze tudom, nem NEKEM szól, de akkor is) Ja, és ne érezd magad “presszionálva”, irj amikor jól esik, meg ráérsz.

    • Jó, igyekszem. Ezt a témát már lassan fél éve halogatom, de szerintem én is könnyebben tudnám tisztázni az érzéseimet ha formába öntöm, még ha elég amorf forma is.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s